Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-03-10 / 5. szám

16 1996. MÁRCIUS 10. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Rejtvény 1. Az „öreg Kelemen-házban született". 2. „Régi, diákos műveltségű famíliából származom, s egész csomó könyvet örököltem." 3. Édesapja, a későbbi megyei levéltáros Garay Jánossal együtt jár a pécsi cisztercita gimnáziumba. 4. Apjához írta e sorokat: „Eléd állok én jó apám S köszöntelek neved napján. Hidd el, szeretlek igazán," Kiő? 5. Diákkorát idézi egy fényképe,, amelyre tréfásan ráírta: „Pécs nevezetessége: I. Én." 6. Szülővárosáról írja: „Életem első felének központja és pihenőhelye volt." „Gyermekkorom édenét élesebben látom magam előtt, mint azokat a helyeket, ahol tegnap jártam." 7.1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választják. (Egy, helyes választ adó olvasónk könyvjutalmat nyer. Címünk: 7100 Szekszárd, Béla király tér 1. Szekszárdi Vasárnap. A borítékra kérjük írják rá: Ihlet.) Szabó Dezső emlékére (1888-1971) 25 éve, március 4-én halt megSzabó Dezső. Bizonyára sokan emékeznek még meleg szívvel a vasútállomás falait borító tablóira, a Szekszárdi vásárra, a Szekszárdi szüretre és a Sárközi vasárnapra. Sok idelátogatónak ez wo/r az első kedves élménye városunkról, s bi"zony mindnyájunk kára, hogy már nem látható, hogy nem lehetett megmenteni az enyészettől... Szabó Dezső 1906-ban érettségizett a Garay Gimnáziumban, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult a nagy mesternél, Ferenczy Károlynál. 1911-14-ig a müncheni akadémián folytatta tanulmányait, ahol ingyenes külön műtermet is kaphatott. Nyilvános kiállításon 1910-ben szerepelt először a Nemzeti Szalon téli tárlatán, ahol nagy művészek, a sajtó és a közönség általános elismerését váltotta ki. Az első világháborúban mint tartalékos tiszt vett részt, meg is sebesült, majd hazatérve a Műcsarnok állandó kiállítója lett. Az akkori művésztestület, a Képzőművészeti Társulat hamarosan törzstagjává, sőt igen gyakran a bírálóbizottságába választotta. Külföldi elismerései mellé itthon még 8 kitüntetést kapott, például a szűkebb hazájában készült két festményéén, a Sárközi lányért és a Szekszárdi szőlőkért. Sok szép képe került a Képzőművészeti, a Történeti és a mi Wosinsky múzeumunkba, sőt külföldre is. Szabó Dezső szívesen időzött a számunkra oly szép vidékünkön, a szőlő borította lankákon | vagy az öreg Sió partján. Sok, egykor élt s tán ma is élő szekszárdi úr. hölgy és gyermek arcképét is megörökítette. A már említett nagy falfestményei mellett városunkban a legismertebbek: a zeneiskolában Liszt Ferenc arcképe és az evangélikus templom oltárképe, a Jöjjetek énhozzám... című. Halálának 25. évfordulóján kiállítással emlékezett munkásságára a megyei könyvtár Portagalériája, azzal a töretlen hittel, hogy mi szekszárdiak hűséges lokálpatrióták vagyunk, szeretjük és gondozzuk azokat az értékeket, amelyeknek mindnyájan örökösei vagyunk. Szabó Dezső: Önarckép (1940) Kálnoky László a példaképe Lukács Sándor, a színész és a költő Lukács Sándor színművész hazánkban egyáltalán nem szorul bemutatásra. A hozzáértőknek legfeljebb mint költő okozhat meglepetést és egyúttal nem kevés örömet Mint ahogy azoknak az érdeklődőknek, akik a hét közepén a Babits Mihály Művelődési Ház által rendezett irodalmi kávéházban találkozhattak a művésszel. - Verset írni előbb kezdtem, mint a színészettel foglalkozni - tudtuk meg Lukács Sándortól. - Első opuszomat még kilencéves koromban, 1956-ban vetettem papírra. Sokáig megőriztem ezt a forradalmi hevületű verset, ami az akkori idők hangulatát próbálta meg egy gyermek által tükrözni. Azután a költészet iránti szerelmem tovább erősödött. Ma is büszke vagyok arra, hogy a sárospataki diáknapokon vers- és novellapályázatot nyertem. - A Színművészeti Főiskolán, m^jd a színészi pályán is folytatódott a versírás? - Nem, az érettségi után - mivel nem elsőre, hanem negyedik nekifutásra sikerült bejutnom a főiskolára - elmentem segédszínésznek. Ekkor minden energiámat a készülés kötötte le, majd a főiskolán a tanulásra koncentráltam. Már rég a Vígszínház tagja voltam, amikor Lator László író, költő és műfordító felkért, hogy az egyik estjén olvassam fel az egyik versét. Elvállaltam a felkérést, s ez határozta meg költői pályafutásomat, hiszen ezen a Fészek klubbeli estén ismerkedtem meg az akkor még élő Kálnoky Lászlóval, a Nyugat harmadik nemzedékének egyik ászával. Neki mutattam meg műveimet, s Kálnoky László azok elolvasása után ennyit mondott: fiam, gyűjtsd össze a verseidet, mert nem egy nagyon jó van közöttük. Óriási boldogságot jelentett ez a biztatás, aminek eredményeként hamarosan meg is jelent a Szökés című kötetem. Ezt a könyvet később még három követte. - Kálnoky László nemcsak mint ember, hanem mint költő is példaképe? - Egyértelműen igen. S ekkor is ezt mondanám, ha nem fedezett volna fel engem. Rajta kívül közel áll még hozzám Weöres Sándor és Illyés Gyula művészete, de nagyon szeretem Lator Lászlót és Tandori Dezsőt is. - Megtenné azt, hogy a Szekszárdi Vasárnap olvasói számára idézne egyik kedvenc, s^ját verséből? - Nagyon szívesen. Ez a versem egyébként még sehol sem jelent meg, ezek szerint ez az újság közli először. Lukács Sándor: Itt mintha már jártam volna (részlet) A csiicskös felhők rajzai, mögöttük a megbúvó kékség Mintha Madárország üres tájain egyszerre kínozna gazdagság és éhség Es várom a visszarepülőket, testetlenül és mégis remegve Mintha reménykednék egy olyan ábrán, mely kigömbölyödik s volna teste. Fotó: Jantner László A Magyar Zongorás Trió Mindig kivételes ünnepnek számít, amikor remekművet hallhatunk. Ilyen alkalom volt a Magyar Zongorás Trió február 28-i koncertje a Művészetek Házában, ahol a kamarazene-irodalom két nevezetes darabját mutatta be az együttes. Schubert B-dúr triójának meseszerű szépsége megsimogatta a hallgatók szívét. A schuberti remekmű négy tétele játékos indulók, bensőséges dalolások és humoros tréfálkozásokról mesélt fiatalos könnyedséggel. A nyitótétel indulótémái, szerkesztésének beethoveni fejlesztőtechnikája, elemi erejű sodrása magával ragadta a hallgatóságot. Az Andante tétel elégikus hangvétele, a scherzo ötletesjátékossága és a zárótétel humora egyedülálló a schuberti életműben, amikor a szerző utolsó éveiben inkább a halálköltészet, az elvágyódás poétája. (A fenti szavak és jelzők csak vérszegény megközelítései e műnek, mert ki tudja leírni e zenének titokzatos varázsát? Ezután Debussy ritkán játszott, Szekszárdon még bizonyosan nem hallott trióját játszották. A zene egyik legnagyobb reformátorának e műve a pályakezdő ifjú komponista első kísérletei közül való, de már a harmóniák példátlanul gazdag szépségében tündökölt, és ugyanakkor költői erőt sugárzott. A legszebben a középső tétel áttört szövetű pizzicatóinak tovasuhanó tündértáncát játszották. A trió tagjai: Szentpéteri Gabriella Párizsban élő zongoraművésznő, Modrián József a hegedű, Rádi Ildikó, a cselló művészei, az Állami Hangversenyzenekar tagjai. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy nem egy nyelven beszélnek. A két vonós magávalragadó, sodró erejű légkört teremtett. A zongorista partner passzív háttérben maradása, finomkodása, vagy talán valamilyen félreértett akusztikai beállása kissé zavarta a trió homogén hangzását, főleg a Schubert-műben. A Debussy-trióban azonban ez a fályolos, választékos hang teljesen autentikusnak tűnt. Hu

r Könyvsarok Kathleen E. Woodiwiss: A farkas és a galamb című kétkötetes történelmi regény a XI. századi Angliában játszódik. 1066-ot írunk, amikor Vilmos normann herceg hadai elfoglalják a szászok lakta Angliát. A kíméletlen hódítók áldozatául esik az ifjú Aislinn, egy szász földesúr leánya is: apját az egyik hódító lovag orvul megöli, őt magát pedig megbecsteleníti. Vajon nyomorult földönfutóként kell-e elhagynia ősei kastélyát a szépséges Aislinnak, vagy megmenti őt a legendás hős, a rettenthetetlen Wulgar? Minderre választ kapunk a kalandokban bővelkedő történet során, amely lendületes olvasmány, kikapcsolódásrajó. A regény megvásárolható Balogh István üzletházában, a Mészáros Lázár utca 7. szám alatt, a Könyvkuckóban.