Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-14 / 1. szám

5 1996. JANUÁR 14. , SZEKSZÁRDI VASARNAP - Polgármester úr! Ön a Szekszárdi Városi Televizió szilveszteri köszöntőjében arra utal, hogy nehéz '96-os év elé nézünk. Kifejtené ezt bővebben? - A városnak működnie kell, s ezt csak pénzből lehet megoldani. A helyzet azonban évről évre sokkal nehezebb lesz, hiszen mint minden települési önkormányzatnak, így Szekszárdnak is kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Ha úgy dönt a város, hogy nem kíván intézményt bezárni, szeretné az utcáit, tereit rendben látni, szociális és egészségügyi ellátást kíván nyújtani, akkor ez csak egy adott keret terhére lehetséges. - Tavaly mekkora összeggel gazdálkodott a város? - Az elmúlt évben kevéssel több mint kétmilliárd forinttal gazdálkodott városunk. Néhány fontosabb területet áttekintve, az alábbi részadatokat érdemes megemlíteni: 143 millió forintot segélyezésre, 166 millió forintot városüzemeltetésre fordítottunk. A város intézményei 1368 ezer forinttal gazdálkodtak, melyből költségvetési támogatásként 980 millió Ft-ot finanszírozott a város. Felhalmozási célokra mintegy 431 millió forintot költöttünk, melyből 166 millió forint volt az adósságszolgálat, a többi beruházás. A beruházások közül kiemelkedik a Dienes Valéria Általános Iskola közel 50 milliós tétele, a zeIneiskola 16 milliós tétele, illetve a pinceprogram 38 nnilliós összege. - Arányaiban nem növekszik idén ez az összeg? - Az ez évi költségvetés fő összege várhatóan nem növekszik, így figyelemmel arra, hogy a központi költségvetésből származó források sem növekszenek, saját bevételeinket kell a lehetőségekhez képest maximalizálni. Várható, hogy az idei évben bevételeink 50 százaléka saját bevételeinkből származik. - A kiadásokat miként lehetne csökkenteni? - Tavaly július óta igazítjuk a költségvetés-tervezetet a lehetőségekhez. Ez azt jelenti, hogy Szekszárd csak a lehetőségei szintjén élhet, nem pedig viszszavonást, elvonást jelent. De a város nem élt nagyobb lábon, mint megtehette volna. A város igyekszik a romló körülményeket nem tovább hárítani az intézményei felé: nem kívánunk bezárni intézLeltár Interjú Kocsis Imre Antal polgármesterrel ményt, de az érintett vezetőkkel közösen kell megvizsgálni, hogy hol lehet még takarékoskodni, a gazdálkodás hatékonyságát javítani. A múlt év példaértékű e tekintetben, hiszen úgy élt a város, hogy nem kellett kölcsönt felvennie, sőt egy korábban felvett hitel visszafizetése eredményekéntjelzálogokat sikerült töröltetnünk. Meggyőződésem, hogy az idén sem szabad új hitelt felvenni. A szociális és egészségügyi ágazat kivételével minden más területen visszavonulót kell fújni, ezt már meg is tettük. Ez évben sem lesznek olyan beruházások, olyan horderejű kiadások, amelyek az ellehetetlenüléshez vezethetnének. - Az országos önkormányzati „ranglistán" hol helyezné el városunkat? - Könnyű a feladatom, mert 1995. novemberében készült olyan statisztikai felmérés, mely Magyarország 200 legnépesebb települését vizsgálta. Az adatok szerint Szekszárdon kiemelkedően jó a munkavállalási lehetőség, ebben a 10. helyen vagyunk, a vállalkozói tér előnyös a maga 29. helyével, a külföldi tőke lehetősége viszont már a 74. helyen áll. Éz a három viszonyszám adja ki a város pozícióját, s ezzel Szekszárd a 12. helyen áll, ami rendkívül jó helyezés. Ez a három viszonyszám egyúttal megmutatja, hogy milyen irányban kell haladnunk, s hogy rögtön valami biztatót mondjak: nagyon eredményes tárgyalások folytak a múlt év utolsó hónapjában külföldi vállalkozókkal. Két nyugati cég Szekszárdra települése várható a közeljövőben, s ez 600-800 munkahely teremtésére ad lehetőséget. Ezáltal aváros pénzhez jutna, hiszen ezen cégek helyi adója gyarapítaná Szekszárd kasszáját. S ha az összeszerelő üzem .az Aranytó utcától keletre eső területen megépülne, egy újabb 5 hektáros, közművesített területtel gyarapodnánk. Ezáltal pedig újabb cégek telepítése válhatna valóra. - A közgyűlés tavaly több száz ügyben hozott határozatot. Ezek közül melyekre hívná fel a figyelmet? - Alakult néhány intézmény és néhány gazdasági társaság. Önkormányzati Vagyonkezelő Kft. vette át az Ingatlankezelő Intézmény szerepét, a Városi Televízió közhasznú társasággá alakult, a szociális otthonból önálló intézmény lett, elfogadtuk a város általános rendezési tervét, folytattuk a közcélú vízelvezetők építését, ment a maga útján a pinceprogram, rendkívül fontos ingatlánügyletet bonyolított le a közgyűlés, létrejött például egy megegyezés a Népbolt Rt-vel. A megyei önkormányzattal pedig megállapodtunk az intézményfenntartási feladatok cseréjében, így az egészségügyi, oktatási intézmények a megyei önkormányzathoz kerültek. Ugyanakkor átvettük a tűzoltóságot. - Mit sorolna a tartozik rovatba? - Sajnos tavaly megoldatlan maradt a hajléktalanszállás ügye a szomszédok fellebbezése miatt. Mostanra úgy tűnik, elhárultak az akadályok. Nagy port kavart a vízügy, a szekszárdi ivóvíz ügye. A probléma megoldott abban az értelemben, hogy jelenleg az ivóvíz semmilyen szennyezőanyagot nem tartalmaz, jóllehet szükséges a folyamatos ellenőrzés. Tavaly év végéig a telefonügylet többé-kevésbé lezárult, jelenleg is folynak a tárgyalások a kötbér ügyében a MATÁ V-val. - Személy szerint, mint polgármester, miként éli meg a város - adott esetben ellentmondásoktól sem mentes - fejlődését? - Elődeink szép várost hagytak ránk, de a fejlődés ellenére is örökké elégedetlen vagyok és remélem még sokáig az is maradok. Egy újabb csatorna az éterben W A Szekszárdi Városi Televízió megkezdte műsorainak sugárzását. Immár azok a szekszárdiak is nézhetik a Szekszárdi Városi Televízió adásait, akik olyan körzetben laknak, amely kívül • esik a városi kábelrendszer szolgáltatási körén. December elején a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott stúdióalapítási és frekvenciaengedély birtokában a Szekszárdi Városi Televízió megkezdte műsorainak sugárzását. - Valóban így van. Mondja Gál László, a televízió ügyvezető igazgatója, de azt az egyéves késést, amely a stúdióalapítási engedély kiadása és a műsorsugárzás megkezdése közt eltelt, azt hiszem a nézők számára is indokolni kell. A művelődési minisztériumi pályázaton való engedély elnyeréséről szóló határozatot egy olyan átmeneti időben kaptuk meg, amikor az volt a legfontosabb kérdés számunkra, hogy milyen formában működjön tovább a Városi Televízió. Maradjon-e ugyanolyan költségvetési intézmény, mint volt alapítása óta, vagy alakuljon át gazdasági társasággá. Ez a kérdés 1995. június 27-én dőlt el, amikor Szekszárd város képviselő-testülete úgy döntött, hogy megszünteti a Városi Televíziót, mint intézményt és megalakul a televízió működtetésére egy közhasznú társaság. A megszüntetés és a megalapítás döntésének végrehajtása szinte az egész nyarat, sőt a kora őszt is igénybe vette. A sugárzás' kérdésével igazából csak szeptember végén kezdtünk el foglalkozni. Mindjárt azzal a problémával találkoztunk, hogy igen jó lenne, de megéri-e mindez a 6 millió forintot (ekkora összegről szólt az Antenna Hungária adótelepítési ajánlata) egy olyan városban, amelynek 80 százaléka kábelen már láthatja adásainkat. (Azoktól, akik azon a másik 20 százalék területrészen laknak, elnézést kérek, de akkor ez tényleg fejtörést okozott nekem is és a tulajdonos önkormányzat szakembereinek is.) - Milyen indokok alapján döntöttek a sugárzás mellett? - Szakmai és üzleti szempontok alapján. Úgy gondoltuk, hogy a város azon polgárainak, akik kívül vannak a kábellel ellátott területeken, illetve a környező települések lakóinak műsorral való ellátása hatékonyságnövekedéstjelent. A hatékony működés pedig a gazdasági társaságként működő televíziónak, ha úgy tetszik létérdeke. - Miért az önálló adótelepítés mellett döntöttek, hiszen tudomásom szerint Szekszárdon beüzemelésre kerül egy helyi adó? - Azzal a beruházási és megvalósítási tervvel, mely alapján az első helyi sugárzó adó telepítése megtörtént, én is találkoztam (Antenna Hungária), de az abban foglalt beruházási összeget és az üzemeltetésre vonatkozó ajánlatot is indokolatlanul magasnak tartottuk. A szerződéskötés helyett újabb ajánlatok után néztem. Találtam egy olyan beruházót, aki közel 1 millióval olcsóbban, 5 millió forintért hajlandó volt leszállítani és üzembe helyezni a megfelelő teljesítményű adóberendezést, az üzemeltetésre pedig az első ajánlat öszszegéhez képest egynegyednyi térítési díj megfizetését kérte. A tárgyalások befejezése és a szerződés megkötése előtt kaptam a már beüzemelésre került adó tulajdonosától egy bérleti konstrukcióra szóló ajánlatot, amely szeijnt a Városi Televízió műsorát a már megépült adón közel négyezer forint plusz áfa/óra áron sugározhatjuk. Ez az ár a heti 9 órás műsorunkat figyelembe véve heti harminchatezer forintot, a sugárzási engedélyre szóló, a további négy évre kivetítve pedig több mint 7 millió forint kiadást jelentett volna. A két - bérleti díjra és a beruházásra szóló - ajánlatot összevetve a beruházás megvalósítása mellett döntöttek, mivel olcsóbb volt megvalósítani a beruházást, mint bérleti szerződést kötni. - Azt hiszem, a nézőket igazán az érdekli, hogy milyen műsorokat láthatunk a közeljövőben a Városi Televízióban? - Marad a jól bevált napi híradó, immár 25 percben, a péntek esti magazinműsor helyett szerdánként jelentkezünk ún. nagy magazinnal Mozaik címen. Megtartjuk azokat a kis magazinokat, amelyek a nézők tetszését elnyerték: ezek a NaÉs ifjúsági magazin, a Szerintem és a Vendégségben magazinok. Lesz új magazinműsorunk is havi egy alkalommal 30 percben, reményeim szerint még ebben a hónapban gazdasági magazinnal jelentkezünk, a péntek este pedig a szórakozásé. A híradó után filmet vetítünk. 1