Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-12-22 / 24. szám

, SZEKSZÁRDI ^ & VA§AR1AP 1996. DECEMBER 22. M Kapuvári szerint beavatkoztak a szakszervezet ügyeibe Olvasóink bizonyára tudnak arról, hogy az elmúlt hét csütörtökén - hiába kért engedélyt a Szekszárdi Húsipari Rt. szakszervezeti bizottsága - a cég vezetése nem engedte meg, hogy az ebédlőben tartsanak munkásgyűlést. Sőt, a szolidaritásból Szekszárdra érkezett szakszervezeti tisztségviselőket, akik a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének választmányi tagjai, az épületbe sem engedték be főnöki utasításra az örzővédöszolgálat tagjai. Most csütörtökre ismét kérte az ebédlőt a szakszervezet, hogy a szerdai bértárgyalásról - erről később majd szólunk - tájéjkoztathassák a dolgozókat. A kérést elutasították, mondván: zavarná a termelést. Kedden viszont sokszorosított leveleket osztottak ki a hazaigyekvő dolgozóknak, amelynek elején és végén Günther Schlegel elnök-tulajdonos és Tamás Ádám vezérigazgató megköszöni mindazoknak a lelkiismeretes munkáját, akiket ez illet. Az ő becslésük szerint a dolgozók 70-80 százalékáról van szó. Ezután írnak egy szűk csoportról, amely saját érdekét a közérdek fölé helyezve folyamatosan kelti a zűrzavart, zavaija a folyamatos munkát és akadályozza a termelést". Mint ítják, e csoport élén a szakszervezeti bizottság áll, rendre „helyzetet" teremtve. A vezérkar úgy fogalmaz, hogy a szakszervezet ideológiája cél nélküli és mindenkire káros, ráadásul az előző tulajdonosi formából „átmentett kollektív szerződéssel" egyéni céljaikat kívánják elérni. Arról is szólnak, hogy a szakszervezeti vezetők gondolkodásmódja rendszerváltás előtti. Ezek után pedig leszögezik, hogy ők nem szakszervezet-ellenesek, „egy más összetételű szakszervezeti bizottsággal együtt tudnánk működni". Ezután közlik, hogy mennyi a havi keresete a szakszervezet titkárának, majd pedig azt, hogy a Húsipari Dolgozók SzakszerveHúsipari Rt.: tart a szurkálódás V. Horváth Mária okkal feltételezzük, hogy az ő magatartásuk erre utal. Akkor, amikor a Szekszárdi Húsipari Rt.-nek vannak termelési, értékesítési csúcsai, akkor ő konfrontál. Mi azt mondtuk, hogy az itt működő szakszervezet határolódjon el a HDSZ-től, s akkor, mint érdekképviselővel hajlandóak leszünk együttműködni. - Talán bizonyítani kellene, hogy a szakszervezet mikor élt vissza az itteni információkkal, mikor és hogyan sértette a szekszárdi húsüzem érdekeit. - Hát bizonyítsa! - Én a cég vezetésére gondoltam és utaltam. - Mi kértük a szakszervezetet, hogy ezeket a dolgokat tisztázza. Nekünk i4 betekintés alapján - van információnk" arról, hogy a HDSZ ellenérdekeltségű húsipari társaságnál tag, tehát a helyi szakszervezet ezt úgy tisztázza, hogy lépjen ki a HDSZ-ből. - A HDSZ több cégnél is részvényes. - Ez a mi állításunk súlyát növeli. - A dolgozóknak írt levélben az átmentett kollektív szerződés kifejezést használják. - Igen, az előző tulajdonosi formából mentették át. Akkor a cég állami tulajdonban volt, most pedig magántulajdonban van. Kezdeményeztük a kollektív szerződés módosítását, de a tárgyalás megrekedt. - Mire alapozza, hogy a szakszervezeti vezetők gondolkodásmódja rendszerváltás előtti? A - A magatartá* sukra. Arra, hogy konfrontálnak. Csúcsidőben munkásgyűlést tartanak hetente. Szerda délután vette volna kezdetét a húsüzemben a munkáltató és a szakszervezet közötti bértárgyalás. A munkáltató képviselője megkérdezte a szakszervezet képviselőjét, hogy kilépnek-e a HDSZből. A „nem" válaszra az volt a munkáltató reakciója, hogy akkor nem tárgyalnak a szakszervezettel... zete (HDSZ) részvénytulajdonos a DÉLHÚS Rt.-nél, „s így nem is érdekelt cégünk megerősödésében". Ugyanezen a napon Tamás Ádám levelet küldött Hajdúné Lovász Editnek, az szb-titkárának, amelyben felszólítja a szakszervezetei bizottsággal együtt, hogy azonnali hatállyal lépjenek ki a HDSZ-ből a DÉLHÚS RT.-s részvények okán, mert „így az önök birtokába kerülő információk áramlása ellenőrizhetetlen, arra hatással nem tudunk lenni. Az összeférhetetlenség kérdése jogosan vetődik fel". Ezután felsorolta a vezérigazgató, hogy mikor és hogyan segítette a szakszervezet a konkurrens cég érdekeit. Végül közli, hogy az együttműködés „tovább ilyen módon nem lehetséges". Ezek után feltétlenül meg kell jegyezni, hogy másfél hete Günther Schlegel fölkereste Sándor Lászlót, az MSZOSZ elnökét, s értesülésünk szerint kifejezte együttműködési szándékát. Ehhez képest alaposan fordult a kockaTelefonon megkerestük Kapuvári Józsefet, a HDSZ elnökét, aki pontosan ismerte a levelezést és a húsüzemben kialakult helyzetet. Példátlannak nevezte a cég vezetésének szakszervezetellenes, jogsértő fellépését és a szakszervezet ügyeibe való beavatkozást. Elmondta a HDSZ elnöke azt is, hogy minderről levélben számolt be a munkaügyi, illetve a privatizációs miniszternek. Csiha Judithoz írott levelében azt is megjegyezte, hogy az „átmentett kollektív szerződés" egyben a privatizációs szerződés kritikáját is jelenti. Kapuvári József közölte, hogy soha nem titkolták azt, hogy több cégnél vannak részvényeik, persze, jelentéktelen értékben. Ám ez egyrészt befektetéstjelent, másrészt pedig a szakszervezet azon jogát, hogy részt vehet az adott cégek közgyűlésein, s nem kell bebocsátásért kuncsorognia. Tamás Ádámtól azt kérdeztem először, miért szólította föl a helyi szakszervezet, hogy lépjen ki a HDSZ-ből? - Azért, mert az ellencég részvényese a HDSZ, s annak a tagszervezete a nálunk működő szakszervezet. Következésképpen egy ellenérdekeltségű cégnél tagok. - A szakszervezetnek nincs joga részvényeket venni? - Dehogynem. Ugyanakkor az ellenérdekeltségükkel itt nálunk, mint érdekképviselők ellentmondásba kerülnek. - Az írott és íratlan szabályok szerint az érdekképviselet nem élhet vissza az információkkal és nem játszhat az érdekekkel. - Hát erről van szó. Mi viszont alapos Levélhullás a húsüzemben