Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-11-24 / 22. szám

343 1996. OKTÓBER 13. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Taszár, IFOR, hightech Veszélyben a Duna-híd ügye? A város és környéke két olyan jelentős beruházás előtt áll, amely hosszú távra meghatározhatja fej­lődésének irányát, és a polgárok mindennapi életének körülmé­nyeit. A Duna-hídról és a teher­mentesítő útról van szó. Mindket­tő kézzelfogható közelségbe ke­rült az elmúlt években. A tervek elkészültek és politikai állásfogla­lás is született - Lotz Károly mo­hácsi beszédében - a támogatásra. Ezek után finoman fogalmazva is kellemetlen meglepetés érte a vá­ros vezetőit, amikor nemrég Hár­völgyi Lajos, a Közlekedési, Hír­á özlési és Vízügyi Minisztérium ^osztályvezetője elmondta a mi­nisztérium álláspontját a beruhá­zások lehetőségeiről. A Duna-híd ügye veszélyben van és ha egy éven belül nem tud megállapodni egymással a kon­cesszor és az állam, elveszik a kon­cessziós jog és ezzel az esély is ar­ra, hogy ebben az évezredben komp nélkül, száraz lábbal átkel­jünk a Dunán. A baj az - mondja a főosztályvezető -, hogy olyan ter­heket rónának az igényelt bankter­hek az államra, amelyek a jelenlegi gazdasági körülmények között nem vállalhatók a kincstár számá­ra. Mint ahogy a város számára sem váltható az az elképzelés, amelyet Hárvölgyi úr a tehermen­^^^ zekszárdon a Tinódi u. 7. szám ^^^ alatt található a Tolna Megyei Vállalkozói Központ inkubá­torháza, amely természetesen nem egészségügyi célokat szolgál. Az itt található vállalkozások pályázatok útján jutottak a szokásos bérleti díj 70 százalékáért a bérlemények haszná­latához, miközben a szinte minden igényt kielégítő infrastruktúrát ön­költségi áron vehetik igénybe. - A vállalkozók addig élvezhetik az inkubátorház védettségét, amíg úgy megerősödnek, hogy saját erejükből is képesek biztonságosan megállni a lábukon - mondja dr. Bősze Gábor ügyvezető igazgató. - A ház a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány keretén belül működik, kül­és belföldi alapítványi és pályázati pénzekből, de természetesen mi sem ülünk tétlenül a babérjainkon, nyere­séges munkákat végzünk, hiszen ezek nélkül működésképtelen lenne tesítő út építésének finanszírozá­sára teijesztett elő. Ennek értel­mében az elkövetkező két eszten­dőben 70-70 millió forintot kéne a városnak kiszorítania saját költség­vetéséből, szemben az útalap 100 milliójával. Kocsis Imre Antal sze­rint ez ma elképzelhetetlen. Az va­lószínűnek tűnik, hogy további egyeztetésekből és költségcsök­kentésekből, valamint külön pá­lyázatok útján szerzett alapokból a munka folytatódni fog. A tárgyaló­delegáció hazai oldala elkeseredet­ten állapította meg, hogy a jelenle­gi helyzet hat év parlamenti lobby­zás után elkeserítő. Sajnos - tette hozzá Fodor Miklós - egyetlen or­szággyűlési képviselő soha fel nem állt a Parlamentben a megoldás ér­dekében interpellálni. Pedig pél­dák vannak országos szinten arra ­folytatta az alpolgármester -, hogy egy-egy ilyen felszólalás megol­dotta a hasonló eseteket. A mai tárgyalás után arra lehet számítani, hogy szépen, lassan, kínkeserve­sen, de valami elkezdődhet újra, hogy a sehova sem vezető út vala­ha mégiscsak kivezesse a környe­zetet és embert rongáló járműve­ket a belvárosból. IFJ. KUTNY GÁBOR Készült a Szekszárdi Városi Televízió által készített beszélgetés alapján. az alapítvány. Öt év alatt 750000000 Ft-ot költöttünk el a különböző prog­ramokra. A roma kisebbségi önkor­mányzatoknak, a képviselőinek is tartottunk továbbképzéseket. - Ezek a továbbképzések, előadá­sok valóban nagy segítséget jelente­nek számunkra - mondja Balogh Jó­zsef, a Tolna Megyei Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke. - Ennek ellenére - bár gyakorlati és elméleti tanácsaikra továbbra is igényt tar­tunk - szükségesnek, sőt elengedhe­tetlennek tartjuk a roma kisebbségi inkubátorház létrehozását, hiszen ennek a többszörösen hátrányos helyzetű etnikai népcsoportnak az A csúcstechnika. Ez jelentette a legnagyobb élményt azoknak a látoga­tóknak, akik nemrég Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármesterének veze­tésével tekintették meg a taszári IFOR­bázist. A résztvevők - közel kéttucatnyian ­valamennyien polgármesterek voltak, méghozzá a megyeszékhely statiszti­kai vonzáskörzetéből. A kirándulás több volt egyfajta udvariassági gesztus­nál: fontos szerepet játszott a kapcsola­tok építése, erősítése, az esetleges kö­zös tennivalók egyeztetése. - Tartalmas napot töltöttünk el az IFOR-bázison, ahol rendkívül mmély benyomásokat szereztünk - értékelte a látogatást Fodor Miklós. - A legna­gyobb nyitottsággal és őszinteséggel fogadtak bennünket, s valóban min­dent, még a „legtitkosabb" csúcstech­nikát is megtekinthetik. - A haditechnikáról, harci eszközök­ről van szó? - Azokról is, de ami engem illet, az első igazi meglepetést a gyógyászati felszereltség okozta. Képzeljünk ma­gunk elé egy sátorvárost, melynek ponyvája alatt szupermodern kórházi berendezések sorakoznak. Ám az igazi csoda az a videotelekommunikációs rendszer, melynek segítsgével műhold által pillanatok alatt kapcsolatba lehet lépni Washingtonnal, avagy Heidel­berggel. Ez azt jelenti, hogy a Taszáron végrehajtott műtéteket az amerikai fővá­rosból is figyelemmel lehet kísérni, sőt a legkiválóbb szakemberek azonnali orvo­si tanácsokat is adhatnak. - A Szekszárdról és környékéről érke­zett vendégeket a Tolna megye székhe­lyén is jól ismert Edward Murdock ezre­des kalauzolta. - Igen, reggeltől késő délutánig Murdock ezredes foglalkozott velünk, azaz a kistérségi társulás polgármeste­reivel. Bármit kérdezhettünk, kérhet­tünk tőle, nem ütközött akadályba még a robotrepülő megtekintése sem. Sőt, ha valaki akarta, le is filmezhette ezt az annak idején sokat emlegetett fegyvert. Akárcsak a helikopterjavító­bázist, mert oda, azaz a közeli Kapos­újlakra is eljutottunk. Ezeket a mo­dern, félelmetes tűzerejű repülőalkal­matosságokat 500 repült óra után köte­lezően fel kell újítani. - Jelentett-e valamilyen többletet, hogy néhányan - köztük Fodor Miklós is - már régi ismerősökként köszönthették a vendéglátókat. - Feltétlenül. A fogadtatásból kide­rült, hogy az eddig szőtt szálak erősek, még akkor is, ha az IFOR, mint olyan, hamarosan SFOR-rá változtatja a ne­vét, s Murdock ezredes befejezi külde­tését Taszáron. A mostani látogatás már az új kapcsolatok kiépítésének je­gyében is zajlott. De ezzel együtt szó esett például a polgári védelemmel kapcsolatos kérdésekről is. Ha ugyanis netalán valami különleges esemény, például tűzeset történik a térségünk­ben, akkor az IFOR-erők hatékony se­gítséget nyújthatnak nekünk speciális járműveikkel, oltóberendezéseikkel, vagy akár - ez azt kívánom, hogy ne kö­vetkezzen be - kórházi felszereltségük­kel. S ahogyan azt vendéglátóink leszö­gezték, akárcsak eddig, ezután is együtt kívánnak működni a térség polgári vé­delmi, avagy rendészeti szerveivel. Inkubátorház a roma kisebbségnek integrálódásához speciális módsze­rek szükségesek. A cigány népesség 90-95 százaléka munkanélküli, és ennek a jelentős népcsoportnak a se­gélyezése - bár semmit nem old meg - óriási terheket ró az állami költség­vetésre. Inkább hasznosabb és haté­konyabb módszerek támogatására kellene fordítani az ilyen célokra szánt pénz egy részét. - Jelenleg milyen stádiumban van ez a dolog? - Nagy Péter úr, a Seed alapítvány munkatársa már készíti a megvaló­síthatósági tervet, ezután következ­hetnek majd a szakmai munkanapok, a tervezés és a konkrét megvalósítás. Reményeink szerint ez '97 harmadik negyedévében valósul meg. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni - mivel jelentős népcsoportról van szó, hogy ennek a széles rétegnek a leszakadá­sa, esélyegyenlőtlensége nagyon nagy visszahúzó erőt fog jelenteni az ország gazdasági fejlődése és társa­dalmi helyzete szempontjából. Ed­dig - nem sok sikerrel - általában kí­vülről próbálták megoldani a cigány­ság problémáját, most mi szeretnénk ezt belülről megtenni. A szekszárdi roma kisebbségi inkubátorháznak a katalizátor szerepét kell játszania a cigányság integrációs folyamataiban. BÁLINT GYÖRGY LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents