Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-06-30 / 13. szám

14 , SZEKSZÁRDI MSARIAP 1996. JÚNIUS 30. Kedves Gyerekek! Látszik, hogy itt a vakáció, nagyon sok levelet kaptam tőletek. Még Őcséayből, Gerjenből is írtak, örülök, hogy ott is olvassátok a rovatunkat. Megfejtőnk is rengeteg van. Helyhiány miatt a következő számban írom meg a helyes válaszokat és az üzeneteimet. Illetve felsorolom, milyen neveket adtatok a farka vesztett malackának. Azért a nyertes nevét ideírom: HAVEL BRIGITTÁNAK (Szekszárd, Csokonai út 11. 5/16.) kedvezett a szerencse. Gratulálunk. Nyereményedet postán küldjük el. Rossu Katalin szép versére is két hét múlva kerítünk sort, addig is fogadd elismerésem! Hogy minek kell ma a sok hely? Hát az olimpiának. Ti is tudjátok, hogy nemsokára megint szurkolhatunk sportolóinknak. írjátok meg, a ti szívetekhez ki, vagy kik állnak a legközelebb! Azt is tippeljétek meg, vajon hány aranyérmet hoznak majd haza a lányok és a fiúk! Aki a legügyesebben tippel, ajándékot kap, persze majd csak az olimpia végén. Ma nem az idei, hanem a legrégibb olimpiákról szeretnék nektek mesélni. Nem tudom, tudjátok-e, hogy az ókori görögök nagy versenyjátékaikat a Peloponnészosz félsziget észak-nyugati részén elterülő Élisz tartományban lévő Olümpiában rendezték. Az idők folyamán óriási Zeusz-szentély épült ki. A díszes Zeusz-templom és benne a hatalmas Zeusz-szobor rengeteg embert vonzott Olümpiába. Az istenek urát az áldozatok mellett versenyjátékokkal is megtisztelték. Olümpia sohasem volt város, csak az a néhány pap és hivatalnok lakott itt, akiket hivatásuk állandóan a híres helyhez kötött. Az olimpiai játékok idején megélénkült a forgalma és a göröglakta világ minden tájáról sereglettek ide az emberek. Olümpia eszményi környezetében, a vallási épületek tőszomszédságában találjuk - ha az időben visszautazunk - • a gümnasziont, a futók és a pentatlonversenyzők gyakorlóhelyét; a palaisztrát; ahol az ugrók, a birkózók és az ökölvívók készülhettek a versenyre; a stadiont, ahol a ló- és kocsiversenyeken kívül a küzdelmeket rendezték; a hippodromoszt, a kocsi- és lóversenyek terét; a Leónidaioszt, ami a vendégek és egyéb, idegenből érkezett előkelőségeknek a szállása lehetett; a Buleutériont, az olimpiai játékokat rendező hivatalos személyek tanácskozóhelyét; a The Theokoleószt, ahol az előkelő nemzetségből származó papi testület lakott; no és végül Héróont, ami valószínűleg gőzfürdő volt. Egyszóval igazi, modern értelemben véve is olimpiai falu kerekedett minden szolgáltatással együtt. A versenyen kizárólag szabad REJTVENY 2 1,27,9,6 25,2,13,17 8,6 23,21,4,18,8 2 15,27,21,6,9,6,8 6,13,17,5,22,23,26,4,10 20,14,10,24 23,10,27,2123,10,2,12,2,13 27,23 8,6,23,8,25,27,18,18,27 12,6,23,10,15,6,9 5,11,15,19 22,12,8,2,12,19 24,15,7,18,2,12,4,5,1,2,15 18,6,15,19,1,6,15 27,23 6,18,24,1,6,15 5,6,18,8 24,15,1,6,16,23,14,12,27,23,8 8,2,15,7,12,15,2,9 2,10 11,20,3,2,9 8,24,12,6,19 23 5,22,23 15,27,21,6,9 3,6,12,12,6,5,27,8 11,23 27,21,21,7,13,17 5,6,13,27,18,8,11,9 23 15,2,13,17,18,2 8,2,18,8,3,22,9 26,4,13,17,26,2 8,6 8,2,15,11,8,4,19 24,9,6,8 8,7,12,23,10,22,18,15,17,2,12,15,11 6,13,17,5,22,23,8 5,6,18,8 25,6,18,23,6,15,17,6,19 2 1,27,9,6 25,6,18,23,6,15,17,6 AA 46. -q 40 Z születésű és feddhetetlen görög polgárok vehettek részt. Az 1. olimpiász 1. évében, vagyis i. e. 776-ban megtartott olimpia egyetlen versenyszámból, a stadionfutásból állt. A későbbi olimpiákon persze bővítették a versenyszámokat, így a birkózásban, pentatlonban (futás, birkózás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás), ökölvívásban, pankrátionban, kocsi- és lóversenyekben is összemérhették a sportolók a tudásukat, erejüket. A 37. olimpiától kezdve a négyévenkénti játékok érdekes színfoltja volt a fiúk küzdelme. A 96. olimpiától vezették be a kikiáltók és a trombitások versenyét. Szellemi versenyeket nem rendeztek, de a játékok népszerűsége és a győzteseknek kijáró nagy ti^ tesség vonzotta a szellemi éle^QP válóságait. Megjelentek a gondolkodásnak, a szó művészetének, a szobrászatnak és a festészetnek a nagy mesterei is. Ők a maguk műfajaiban megörökítették a játékokat, a győzteseket. Ez utóbbiak jutalma az olajfakoszorú volt és a hatalmas elismerés. Az eredményhirdető (kérüx) felolvasta a győzteseknek és atyjuknak nevét, megnevezte a hazájukat és azt a versenyszámot, amiben győztek. Majd a versenybírák fejükre tették győzelmük legszebb díját, a már említett olajfakoszorút. Ennek megszerzése a görög ifjak vágyainak netovábbja volt. Nem is csoda, hisz a győztesek ünnepélyesen vonultak be szülővárosukba, így például a 92. olimpián (i. e. 412-ben) a stadionfutásban első akragaszi E^fc nétoszt kocsin vitték; vele egj^m vonult a menetben többek között háromszáz kettős fogat, valamennyi fehér lovakkal. Az olimpiai győzelem az erkölcsi megbecsülés mellett anyagi haszonnal is járt, az athéni győztesek a szolóni törvény szerint 500 drachma jutalomban is részesültek. Nos ennyi pénzt, pláne hatszáz lovat felajánlani nem áll módomban, de a könyvutalvány nem marad el, ha megfejtitek a rejtvényt. Természetesen olimpiával kapcsolatos ez is. Pierre de Coubertin verséből idézünk, méghozzá az utolsó versszakot. Az azonos számok azonos betűket rejtenek. Könnyítésül két szót beírtam az ábrába. Ez alapján töltsétek ki a rejtvényt. A kapott betűk és számok segítenek a számkód megfejtésében. A kilencsoros kód megfejtése a báró versének utolsó versszaka. Jó szórakozást!