Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-06-30 / 13. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1996. JÚNIUS 2. 6 Szentgyörgyi Kálmán: KI O? 1. Az író, drámaíró, publicista Szekszárdon született 1953-ban és Budapesten hunyt el 1991-ben. 2. írásaiból ismert, hogy hajózási szakközépiskolát végzett. Volt még autószerelő, gépkocsirakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő. 3. 1977-83 között elvégezte a KLTE magyar-történelem szakát. Ezután kezd publikálni, szabadfoglalkozású író lesz. 4. A népi irodalom hagyományához kapcsolódó, látomásos, expresszív prózát ír. 5.1988-91-ben a Hitel szerkesztőségének munkatársa. 1990-től az MDF színeiben országgyűlési képviselő. Híressé vált beszédét a Magyar Televízió épülete előtt mondta el. 6. Bemutatták A cella című monodrámáját (1983) és a Mélyrepülés című zenés tragikomédiáját (1986). 7. Művei: „... és mi most itt vagyunk" (1983); Gyertyafénykeringő (1987); A kétségbeesés méltósága (1988); Találkozások az angyallal (1989); Mezítlábas szabadság (1990). (Előző rejtvényünk jó megfejtése: Csányi László. Könyvjutalmat nyert Molnár Istvánné szekszárdi olvasónk.) Sokféleképpen állíthatunk emléket annak, akit szeretünk. Monumentális kövek, utcanevek, az utódoknak továbbadott mesék szőhetik legendává a számunkra örökké élő emberek tetteit, életét. Szentgyörgyi Kálmán az utókor asztalára tette le azt a könyvet, amelyben testvéréről, Szentgyörgyi Dezsőről ír. Mintha egy óriási virágkoszorút tartana az olvasó a kezében, amely az 1971-ben bekövetkezett koppenhágai légi katasztrófa valamennyi elhunytjának emlékére kötődött, nem kevesebb „virágszálból", mint 111 anekdotából. A szerző így kezdi könyvét: „Nem szokás a légi katasztrófák jubileumán könyvet megjelentetve emlékezni, tudom. A köny írója a gép kapitányának, Szentgyörgyi Dezsőnek testvére, kinek még 75 évesen sem lehet közömbös, vajon hogyan történt a tragédia, hibázott-e a gép személyzete és kapitánya?" A könyv főhőse, Szentgyörgyi Dezső három héttel a nyugdíjazása előtt, 55 évesen halt meg a személyzettel és - három fő kivételévei - az utasokkal együtt. A vizsgálatok a szerencsétlenséget a rossz időjárással magyarázták. Szentgyörgyi Dezső a Malév pilótája volt, s az unoka, akit a nagyapa sohasem láthatott, ma 18 éves és ezüstkoszorús vitorlázó. A szerző György nevű fia Szekszárdon is jól ismert, szintén a Malév pilótája, kollégái csak Szentgyurinak becézik. „Derűs lélek kell a túléléshez" - mondja egyik anekdotájában a szerző. Szerencsére rendelkezik bőven derűvel, most 75 évesen is, különben nem tudta volna megírni a háború, a hadifogság, a kitelepítés, az iskola, a család, a bátorság, a hit történeteit, melyek olvasása közben hol a nevetéstől, hol a szomorúságtól lesz könnyes az olvasó szeme. Bizonyára sok emberben motoszkál a vágy: megírni élete fontos dolgait, így visszaemlékezve a régi idők történéseire. Szentgyörgyi Kálmánban ez a vágy valósággá vált. Fellapozta élete könyvét, s abból néhány szemelvényt kiemelve saját korosztályát közös emlékezésre, a fiatalabb korosztályt pedig egy különös történelemórára híA| meg. S hogy mi adott neki az emJ kezéshez erőt és hitet? Nem tagadja! Felejthetetlen bátyja, akinek emlékére megszületett ez a könyv. Kedves Olvasó! Ha megunta a rózsaszínű, ködös és szenvelgő románcokat, vagy a mesterséges krimik borzalmat, vegye a kezébe Szentgyörgyi Kálmán Emlékezés című könyvét - készült a szekszárdi nyomdában amelyben a szerző „csak" az életről ír. Egy tartalmas, mozgalmas, félelmekkel, reményekkel teli, nehéz és mégis megelégedett életről. Sas Erzsébet Koncert utáni beszélgetés a

z orgonam

űvésszel gross c. korálelőjátéka méltóképpen kifejezte az egyházzenei áhítat légkörét. Szeretném fenntartani a harmóniát" A Szekszárdi Evangélikus templomban június 16-án Kalocsay Károly orgonahangversenyét hallgathattuk meg. A harminckét éves előadóművész 1987-ben diplomázott a budapesti Zeneakadémián. Először arról kérdeztem, hogy hol él, mivel foglalkozik? - A fővárosban lakom, az Angol Kisasszonyok templomában vagyok kántor. Emellett a pilisszentiváni Művészeti Iskolában zongorát tanítok. - Úgy tudom, vezet egy énekkart is. - Ez az Orfeusz Kamarakórus, 25 tagú ifjúsági együttes, akikkel nagyon szívesen dolgozom. Sok programunk, fellépésünk van Magyarországon és külföldön is. Sikeres szerepléseink voltak Finnországban, Ausztriában, Izraelben és Erdélyben. - Sok orgonistának komoly gondot jelent a gyakorlás, mivel az orgonák általában egyházi vagy állami tulajdonban vannak. - Nekem szerencsés-a helyzetem, mivel az említett templomban egy elég jó orgonán szinte bármikor gyakorolhatok, és télen is kedvező a hőmérséklet. - Mi a véleménye arról a hangszerről, amelyen itt, Szekszárdon játszott? - Az evangélikus templom orgonájának nagyon szép hangja van, ha eredetileg ugyanezek a regiszterek voltak rajta, akkor el tudom fogadni. Mindenképpen korlátozottak a lehetőségek a hitelesen előadható művek tekintetében, ugyanis a XVIII. sz. utáni zeneirodalomhoz illő hangszínek az orgona barokk jellegéből fakadóan hiányoznak. - Szekszárdról mi a véleménye, hogy tetszik a város? - Gyönyörű a fekvése, s az itt-ott fellelhető régi épületek szépek és hangulatosak, az összképet erősen rontják a nagy számban épített betonkolosszusok. Úgy tűnik, nincs igazán központja (ellenpéldaként megemlíteném Kecskemétet). Túl nagy a forgalom a városban, s emiatt szinte olyan a levegő, mint Budapesten. - Említette, hogy gyakran jár gyalog a fővárosban. - Igen, vagy a tömegközlekedést veszem igénybe. Egyáltalán nem autózom, nagyon veszélyes is szerintem, ezenkívül a környezetünk védelmét rendkívül fontosnak tartom. - Milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan? - Szeretném fenntartani a harmóniát, a család és a munka között, s ameddig csak lehet szeretnék orgonálni... Kalocsay Károly ezen a vasárnap délutáni hangversenyen úgy érzem, megteremtette azt a harmóniát, mely a hallgatónak örömére szolgált. Előadásában függetlenítette magát bármely zenei divatirányzattól - elsősorban a zenei indíttatásra helyezte a hangsúlyt. Az előadott műveket és szerzőket néhány mondatban kiválóan jellemezte, majd határozott gondolati elképzeléseinek pontos megvalósítását hallhattuk. Michel Corrette: Magnificat című műve precíz virtuozitással, figyelemfelkeltő első műsorszámként szólalt meg. Johann Sebastian Bach: Oh, Mensch bewein dein Sünde tv előKiemelném J. S. Bach: g-moll Fd{ zia és fúga c. müvének szuggesztív . adását. Kár, hogy a közönség (a hangszer elhelyezkedése miatt) nem láthatta játék közben a művészt, aki minden mozdulatával kifejezte az orgonazenével való remek kontaktusát. Dietrich Buxtehude: g-moll Prelúdium és fúgája nem tartozik a koncerteken gyakran játszott darabok közé. Kalocsay Károly megformálásában átélhetük a barokk zenére jellemző szenvedélyességet, ami az előadásmód szabadságának, helyenként pedig a ritmika kérlelhetetlen szigorúságának sajátos egyensúlyaként jelenik meg. Liszt Ferenc: Tu es Petrus c. romantikus művében megszólaló misztikus oldottság nem hagyott bennünk hiányérzetet, annak ellenére, hogy a mű előadása visszhanggal teli katedrális hatalmas hagszerére lenne. Az utolsó két darab Louis Vierne érzelmi skálájának végleteit jelenítette meg. A Communion befelé forduló, meditativ nyugalma, és ennek ellentétpárjaként az I. Szinfóniából való zárótétel, a Final energikus, lendületet és életörömet sugárzó D-dúr karaktere az egész hangverseny méltó befejezése volt. Molnár Márta