Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-14 / 1. szám

11 1996. JANUÁR 14. , SZEKSZÁRDI VASARNAP / Kátyúk, gödrök, felfagyások! Az autósok réme az úgynevezett „ütőkátyú", mi­kor az elméletileg sima aszfaltúton akkora gödör ke­letkezik, hogy belehajtva akár súlyos futóműkárokat könyvelhetünk el. Ilyenkor télen az utak repedéseibe beszivárgó víz hatalmas pusztító munkát végezhet: megfagyva felfeszíti az útburkolatot, amiből később mély lyuk, gödör, majd ütőkátyú keletkezik. Szeleczki József, a városüzemeltetési és beruhá­zási iroda vezetője elmondta, hogy az utakat a száraz idő beálltával természetesen kijavítják. Azért ekkor, mert a latyakos, havas időben a végleges javítások is ideiglenesnek bizonyulnak, Ugyanis hiába betonoz­zák be a gödröket, azok „kijáródnak" a forgalomtól. Az önkormányzatnak minden évben költségve­tésben elkülönített pénzalapja van a javítási munká­latok finanszírozására. Az elmúlt években elvégzett javítási munkálatoknak köszönhetően a város útjai jó állapotúnak nevezhetőek. (Ez főleg a nagyobb for­galmú utakra vonatkozik.) Az idei - 1996-os - javítási munkálatok finanszírozása a képviselő-testület dön­tésétől függ, de feltehetőleg a testület megszavazza a helyreállítási munkálatokhoz szükséges pénz kiuta­lását. A javítási munkálatok azért is szükségesek, mert különben az utak állapota hatványozottan romlik. Erre legjobb példa Románia - aki már járt ott,tudja -, ahol mivel nem volt pénz a felfagyások kijavítására, az utak kritikus állapotba kerültek. Szeleczki József azt is elmondta, hogy a javításoktól nem szabad cso­dát várni, minden útnak megvan a saját élettartama, ezért előbb-utóbb minden úton teljes felújítást kell végrehajtani. Szekszárdon a teljes úthálózat felújítá­sa több szqz millióba kerülne, csak a fontosabb, na­gyobb forgalmú utakra jut pénz. (-hazafi-) • Mi van a hordóban? Felejtsék el a borászok azt a mondást, hogy az annján érik a jó bor - mondja Horváth József, a szekszárdi Kertbarátkör elnöke, aki egyébként civilben kertészmér­nök. Miért? Az elmúlt évek aszá­lyos időjárása miatt az új bor jelen­tősen „seprűs", mondhatni üledé­kes, ezért jó minél hamarabb lefej­teni, hogy tisztább legyen, s ne za­vaija az érési folyamatot. Tehát nem érdemes a szüretelős hordó­ban tárolni a hegy levét, mert könnyen csak „lőre" lesz belőle. Emellett és ennek következté­ben - folytatja Horváth József a ta­nácsadást - fontos a megfelelő # nszint beállítása, különben a bor Inata, íze instabillá válik, ahogy szaknyelven mondják, úgyneve­zett stikkesedés lép fel. Az első fej­tések tapasztalata szerint a borok lágyak és jó minőségűek, de a sav­szintük elég magas, amit érdemes a megfelelő eljárással jól beállítani, így az előbb említett kénezéssel. Ettől nem lesz rosszabb a bor íze - emeli ki a kertbarátkör elnöke de ennek érdekében fontos a pontos kénszint mérése és beállítá­sa, amit a városi laboratóriumok­ban megtesznek. Bár pénzbe kerül a vizsgálat, de később visszahozza az árát. A borral foglalkozni kell, nem elég csak inni. A jó borhoz, bi­zony jó gazda kell! Aztán a jó nedűhöz jó lakás is kell. Az átfejtéseknél különös fi­gyelmet kell fordítani, hogy az új hordó tiszta és megfelelően előké­szített legyen. A koszos hordó, amely tele van szennyező anya­gokkal, tönkreteheti az egész év munkáját. Nem érdemes kockáz­tatni. -hazafi­Zöldmezős beruházás A közgyűlés legutóbbi ülésén munkahelyteremtő beruházási határo­zatot hagyott jóvá. Ez Szekszárdon az Aranytó utcától keletre eső mint­egy 70 ezer négyzetméternyi területet érint közvetve vagy közvetlenül. A FIRMA IMMOPRET német érdekeltségű cég 20 ezer m 2-nyi terüle­tet kapott kedvezményes áron, erre az első lépésben 5 ezer m 2-nyi terü­letre épít üzemcsarnokot. A cég profilja finommechanikai termékek előállítása és összeszerelése. '97-'98-ra a kezdeti 500 fős létszám 700 főre fog emelkedni, a kedvezményes telekvásárlásnak ez volt az egyik fontos feltétele. Az üzem környékén lévő 50 ezer négyzetméternyi terület közműve­sítve lesz és kiparcellázásra kerül. Mindez nagyon kedvezően befolyá­solja majd Szekszárd és környéke lakóinak életét, további beruházások­ra, vállalkozásokra ösztönző hatásával - mondja Jobban Zoltán, a gazda­sági és környezetvédelmi bizottság elnöke. Az infrastruktúra kiépülése indukálni fogja a további fejlesztést, ezáltal jelentősen csökkenni fog a környék munkanélküliéinek a száma. A másik hasonlóan gazdasági jellegű téma, ami még az ülés napirend­jén szerepelt, a pécsi tulajdonú (a szekszárdi önkormányzafrésztulajdo­nos) DDRF Rt. nyereségének az ügye. A nyereséget most nem osztják föl, hanem visszaforgatják fejlesztési célokra. BGYL Kerekasztal A kerekasztal négyszögesítése, avagy az ördög már megint a részle­tekben van, mert a nagy elvekben majdnem mindenki egyetért, ámde a megvalósítás döcög, elakad... Nem is lenne ez túlságosan nagy baj, ha nem közvetlenül egy közgyűlés alá lenne rendelve ez az asztal: Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének ugyanis nincs mező­gazdasági bizottsága, csak kerekasz­tala... - Nem az elnevezés a fontos ­mondja Kővári László képviselő. ­De egy kiváló szakemberekből álló testület mégsem működhet gitt­egyletként: nagy többséggel ho­zott határozataink (még csak nem is anyagi megfontolásból!) sokszor még a közgyűlés napirendjére sem kerülnek... - Képviselő úr! Mondana pár szót a december 29-i interpellációjáról, amelyet a polgármester úrhoz inté­zett? - Kérdést tettem föl, hogy mit tesz a mezőgazdasági kerekasztal munkájának hatékonyabbá tétele érdekében, milyen elképzelései vannak a szükséges intézkedések­ről... Elmondtam aggályaimat, de szót ejtettem a jól sikerült dolgok­ról is, például, hogy a Hegyközség Egyesület megalakult, amihez sok segítséget adott a város, és ajó pro­pagandának köszönhetően szép számmal jelentkeztek... r Úgy tudom, a polgármester úr az Ön interpetációjára pozitívan reagált, Ön a választ mégsem fogad­ta el, miért? - Egyelőre nem láttam esélyt az érdemi változásokra. / - bégyéel ­> Szekszárdi történet A néni fájósán húzta a lábát és megállt ott, ahol a 6-os meg­áll, de megáll ott az 5-ös, a 15­ös és a 7-es is, de az ész is, ha ép­penséggel nincs égetőbb gond­ja... Az idős hölgy rövid tétovázás Után úgy döntött, hogy a hozzá legközelebb lévő hátsó ajtón száll föl a buszra. Bár ne tette volna: a szívbajt hozta rám! Ugyanis a sofőr rácsukta az aj­tót. Természetesen mindenki­nek szive joga akkorát tévedni, amekkora csak ráfér a képére, köztudomású dolog, hogy a ló­nak négy lába van, mégis meg­botlik a szerencsétlenje, ha fi­gyelmetlen... Borítsunk fátylat rá, hiszen a néninek - a futó ijedtségen kívül - más baja szemlátomást nem esett. Kicsit zsörtölődött, mél­tatlankodott, de nem sokáig. Hosszú élete során nyilván érték már ennél súlyosabb atrocitá­sok is. A következő megállóban a sofőr kényelmesen kikecmergett a vezetőfülkéből és elindult a néni felé... Már jó előrejólesően bizsergett a szívem csücske, hi­szen engem se kőbölcsőben rin­gattak! Lám, a buszvezetőnek is volt gyerekszobája! Nemsokára egy nagyon kedves bocsánatké­résnek leszek szem- és fültanúja - de tévedtem. A pilóta szigorúan megrótta az idős utast és óva intette a ha­sonló partizánakciótól, hiszen az állásával játszik, ha város­szerte elterjed róla az a hazug pletyka, hogy ö a hátsó ajtón is engedi fölszállni az utazókö­zönséget. A néni hiába próbált védekezni azzal, hogy ö már elr múlt 70 éves, az engesztelhetet­len gépjárművezető ezt az érvet is oly könnyedén lerázta magá­ról, mint kutya a vizet, mond­ván: azt ő elöl nem tudhatja... Az eszmecsere ezzel véget ért. A busz - mintha mi se történt vol­na - folytatta az útját. Persze a busz semmiről se tehetett, én se sokat tehettem, csak hallgat­tam és egy picit pirultam... BÁLINT GYÖRGY LAJOS » *

Next

/
Thumbnails
Contents