Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-08 / 1. szám

7 1995. JANUÁR 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP nak, 8% a Nagycsaládosok Egyesü­letének, 5% a Családsegítő Köz­pontnak és 3% a Máltai Szeretet­szolgálatnak. A válaszolók 39%-a igényelne a felajánlott tanköny­vekből. Akik nem ajánlanak fel könyvet, ők általában nem is igényelnének (84%-uk). Azok közül, akik ellen­érték nélkül ajánlanának fel tan­könyvet 57% nem igényelne, 36% térítésmentesen és 7% térítés elle­nében igényelne könyveket. Az adatlapok csak e kérdéskört érintették, a visszaérkezett 1131 válasz közül 678 db volt pozitív tar­talmú, vagyis támogatna (felaján­lással illetve igényléssel) egy tan­könyvcsere-akciót. Az összes (kérdőív plusz adat­lap) válaszoló 62%-a nyilatkozott ^^sonlóan, a 849 főből 36-an sze­mélyes szervezőmunkát, 1 fő pe­dig anyagi hozzájárulást is felaján­lott. Hogyan tovább? A felmérés eredményeinek is­mertetésekor egy esetleges koalí­ció szervezése is szóba került. A Máltai Szeretetszolgálat (kép­viselője koordináló szerepet is vál­lalna), a Vöröskereszt városi szer­vezete és a Családsegítő Központ (a Nagycsaládosok Egyesületével) elképzelhetőnek tartja együttmű­ködésüket e cél érdekében, termé­szetesen az iskolák hathatós támo­gatásával. Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy ilyen akciónak Sakkor .van realitása, ha jobb, tartó­sabb tankönyvek kerülnek piacra ­és tekintettel arra, hogy a fogadta­tása elviekben pozitív volt -, ezért a felmérés eredményét az oktatás­ügy megfelelő fórumaihoz is el kí­vánják juttatni. Mivel a következő évi tankönyvigényléseket az isko­láknak legkésőbb február végéig le kell adniuk, míg az, hogy hány db és milyen minőségű könyv érkezik vissza az akció keretében, legko­rábban is csak júniusban derül ki, erre építeni a tankönyvellátást fe­lelőtlenség lenne. Azonban elin­dulhat valami, ami könnyíthet kez­detben néhány, aztán egyre több család tanévkezdési gondjain. Ebben bízva végezte munkáját és adja közre gondolatait: Anka Anita, Bodnár Judit, Csupor Judit, Domonkos Szilveszter, Halász Já­nos, Kara Ákos, Langó Anikó és Veréb Szilvia. Fejlesztő program A Suli Plusszról sokféleképpen lehet vélekedni - már most, igazi beindulása előtt is. Néhány pedagógus, akiknek van ambíciójuk, erejük, türelmük és tu­dásuk, nem várnak mindent az állam­tól, az önkormányzattól, hanem vállal­koznak valamire, ami hivatásuktól nem idegen. S hogy ezzel az egész üz­leti alapokra kerül? Mindannyian tud­juk, hogy eddig is működtek pénzes különórák, korrepetálások, felvételi­előkészítők. Az oktatásban is meg kell fizetni azt a plusz tudást, információt, amit megkap a gyerek. Igaz, ez a szüle­tő iskola nem az esélyegyenlőség fel­legvára, de ha van rá igény és fizetőké­pes kereslet, akkor jó, hogy a lehetőség is megteremtődik hozzá. Udud Napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy az állami iskola nem tudja ingye­nesen biztosítani a régi, jól bevált tan­órán kívüli foglalkoztatások széles ská­láját. Ugyanakkor erősödik az a szülői igény, hogy a gyermekeknek az iskola után is hasznos elfoglaltságra, valami­lyen szervezett foglalkoztatásra volna szüksége. Ezt a helyzetet felismerve - de nemcsak erre alapozva - alakult meg az ER Counselling Oktató és Ta­nácsadó Bt. Vezetője, Biczó Ernő el­mondta, hogy a társaság üzleti alapon működik, és széles tevékenységi kört vállalt fel. A konfliktuskezeléstől a cél­kitűző stratégiai tréningeken keresztül a pályaorientációig sok mindennel fog­lalkozik. Divatos kifejezéssel élve: az emberi erőforrások fejlesztésével. Ezen belül egyik programjuk a Suli Plussz. Ennek megszervezését két ok miatt látták piacképesnek: egyik az, hogy az iskoláknak egyre kevesebb lesz a pénzük a plusz szolgáltatásokra, a fel­zárkóztatásra, a tehetséggondozásra, a régi szakköri jellegű tevékenységekre, a másik indok pedig az, hogy egyre fon­tosabb a tanulás, a biztos alapkészsé­gek megszerzése. Erre szeretnének ráerősíteni, olyan plusz tudást adva a gyerekeknek, amit később kamatoz­tatni tudnak. A társaság a város központjában, a Garay tér közelében bérel egy épületet, ott lesz a Suli Plussz iskolája, egyelőre háron helyiséggel. A Suli Plussz telje­sen független minden iskolától. (A Ga­ray tói is!) Úgy tervezik, hogy hetenként két­szer 1-től 7 óráig foglalkoznának a gye­rekekkel, 5 fős csoportokban. Anyanyelvi és matematikai ismere­tekkel indítják a programot, mert csak ezek biztos tudására lehet ráépíteni az idegen nyelv és számítástechnika okta­tását, amelyeket azután rövid időn be­lül szeretnének hozzátenni a program­hoz. A Suli Plussz nem egy újabb „meg­váltó" oktatási program. Elsősorban az iskolai lehetőségek hiányát igyekszik pótolni, rugalmasan alkalmazkodva a szülők vagy a gyerekek kéréseihez is. Beiratkozáskor nem veszik fel azonnal a gyereket, hanem egy-két órát eltölte­nek vele, kicsit megismerik őt, utána a szüleivel beszélgetnek és elmondják, „személyre szabva" mit tud nyújtani a Suli Plussz. Azután erre kötnek szerző­dést. Milyen előnyei vannak ennek az egyéni korrepetálással szemben? Elő­ször is olcsóbb, megfizethetőbb. (Ha­bár biztos, hogy nem mindenki enged­heti meg magának!) Másrészt számlát adnak mindenről, így költségként leír­ható a befizetett tandíj. Előny az is, hogy az 5 fős csoportokban a gyerek az iskolai osztályán túl egy újabb közös­ségben is „be tudja mérni" önmagát, tudását, felkészültségét. Január elején, február elején folya­matosan,indul a program, egyelőre 30 alsós, 30 felsőtagozatos gyerek részvé­telével. Az igazi beindulást jövő szep­temberre tervezik a társaság pedagógu­sai, akik az érdeklődőknek hétfőnként a Tolna Megyei Gyermekkönyvtárban tartanak tájékoztatókat 17-18 óra kö­zött. Telefonon is lehet érdeklődni, na­ponta 17-19 óra között a 74/317-305-ös számon.

Next

/
Thumbnails
Contents