Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-19 / 11. szám

1995. MÁRCIUS 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen; b) tisztséget viseljen a hegyközségben; c) igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat. (2) A tagsági viszonyból eredő jogok képviselő útján is gyakorolhatók, a képviselő azonban csak egy tag nevében járhat el. Természetes személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogot csak személyesen gyakorolhat. (3) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet. 30. § (1) Kizárólag hegyközségi tag termelő jogosult arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó településen előállított termékére származási bizonyítvány kiadását kezdeményezze, illetve, hogy a terméket első alkalommal a hegyközségre utaló megjelöléssel hozza forgalomba. (2) A hegyközség tagját elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szőlő termőhelyi kateszterében nyilvántartott földrészletre. 31. § A tag kötelezettsége, hogy a) megfizesse a hegyközségi járulékot; b) megtartsa a hegyközség alapszabályában és más szabályzatában foglaltakat; c) a termelőtevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezze; d) szőlőterületről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) és vásárlási naplót vezessen, s a hegyközségnek adatot szolgáltasson; e) szőlő vagy bor értékesítése esetén a termékhez származási bizonyítványt mellékeljen; f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár alatt történő értékesítés esetén a különbözetet a hegyközségnek befizesse. V. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGEK TERÜLETI ÉS ORSZÁGOS SZERVEI A hegyközségi tanács ^fe 32. § (1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. A ^^bortermőhely! hegyközség - azonos szőlőtermő tájon belül - a működési területéhez földrajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz tartozik. (2) A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek elnökei, valamint egy-egy küldöttjük. (3) A hegyközségi tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik. 33. § (1) A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) és titkárt választ. (2) Annál a hegyközségi tanácsnál, amelynek létszáma a tizenöt főt nem haladja meg, nem kell igazgatóválasztmányt létrehozni. Ez esetben az igazgatóválasztmány feladatkörét az elnök, az alelnök és a titkár együttesen gyakorolja. 34. § A hegyközségi tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek: az illeté-' kes földművelésügyi hivatal és állami természetvédelmi hatóság, valamint az Országos Borminősítő Intézet képviselője, továbbá a tanács működési területén lévő szőlészeti, borászati és kertészeti szakoktatási és kutatási intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 35. § (1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: nemzeti tanács), amely a hegyközségi tanácsok elnökeiből és egy-egy küldöttjükből áll, s a nemzeti tanács által választott főtitkárral egészül ki. (2) A nemzeti tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik. (3) A nemzeti tanács a tagjai sorából elnökséget, annak tagjai közül elnököt (alelnököt) és főtitkárt választ. 36. § A nemzeti tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek: a földműve^^ésügyi miniszter, az Országos Borminősítő Intézet, az Országos Borszakértő Bi^Prottság, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem képviselője, továbbá az országos szőlészeti-borászati kutatási intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői. A tanács ülésére meg kell hívni a napirend szerint érdekelt minisztérium képviselőjét. Közös szabályok 37. § (1) A hegyközségi tanács és a nemzeti tanács egyaránt köztestület. (2) Mindkét szervezet nyilvántartásba vételére, létrejöttére, alapszabályára, szervezetére és működésére e törvénynek a hegyközségre irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács ügyintéző szervezetet hoz létre, s arra vonatkozóan szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóválasztmány, illetve az elnökség fogad el. Az ügyintéző szervezet vezetője hegyközségi tanácsnál a titkár, a nemzeti tanácsnál a főtitkár. (4) A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács közigazgatási ügyben eljáró tisztségviselője, illetve ügyintézője csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. VI. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGI SZER VEZETEK FELAD A TAI A hegyközség feladatai 38.§ A hegyközség a) a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai tevékenységét; b) gondoskodik a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről, valamint a tulajdonos által műveletlenül hagyott ültetvény műveléséről és növényvédelméről; c) a névjegyzékben foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, azokat - egyénileg nem azonosítható módon - a hegyközségi tanácshoz továbbítja; d) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását; e) ellenőrzi tagjainál a szőlő- és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását; f) védi a település termelőinek érdekeit; g) feltárja a település termékeinek származásvédelmét sértő cselekményeket. A hegyközség jogosítványai 39. § A hegyközség - feladatainak ellátása körében a) a szőlő- és bortermelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott keretek között a működési területén kötelező érvényű szakmai szabályokat állapít meg, s ellenőrzi azok betartását; b) eljár a törvény által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben; c) javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a szőlő- és borgazdálkodással kapcsolatos közigazgatási ügyekben. Hegyközségi rendtartási ügyek 40. § (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a szőlő biológiai kártevői ellen való egységes, hatékony védelem, a célszerű telepítés és művelés, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. A hegyszabályok meghatározása során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabály előírásait is. (2) A hegyközségi rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit. (3) A rendtartást a hegyközség valamennyi tagjának és a földművelésügyi miniszternek is meg kell küldeni, azonkívül a települési önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni. 41. § (1) A hegyközség ellenőrzi a hegyszabályok betartását. Az ellenőrzés eredményeként határozattal megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitől való tartózkodásra kötelezheti vagy - a rendtartásban meghatározott esetekben és mértéig - bírsággal sújthatja. (2) A hegyközség a bort hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó tagját határozattal eltilthatja a településre vagy termőhelyre utaló származásmegnevezés, illetve a „különleges minőségű bor", a „minőségi bor", valamint a „tájboc" minőségmegjelölés alkalmazásától. 42. § (1) A hegyközség - ajogszabályok keretein belül -jogosult működési területén a telepíthető fajtakörnek, valamint fajtánként az egységnyi területen a termelhető szőlő (must) és bor mennyiségének meghatározására. (2) A hegyközség a tagjai részére megállapíthatja azt a minőség, fajta és feldolgozottsági fok szerinti legalacsonyabb értékesítési árat, amelyet a termőhely védelme szempontjából szükségesnek ítél (termőhelyi védőár). (3) A mennyiségi korlátozásra, illetve a (2) bekezdés szerinti ármeghatározásra a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1994. évi LXXXVI. törvény hatálya nem terjed ki. Közigazgatási ügyek 43. § A szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezésével kapcsolatos ügyekben első fokon a hegyközség jár el. 44. § (1) A hegyközség a műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosát megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. (2) Ha a felszólítás eredménytelen, a hegyközség - választása szerint a) a tulajdonos költségére elvégezteti a többi ültetvény károsodástól való megóvása érdekében szükséges munkálatokat, vagy b) gondoskodik az ültetvény műveléséről, a termés szüreteléséről és értékesítéséről, s az abból befolyt összeget - a költségek levonását követően - a tulajdonosnak kifizeti, illetve ha a költségek a bevételt meghaladják, a tulajdonost határozattal a különbözet megtérítésére kötelezheti. (3) A hegyközség a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosával szemben államigazgatási eljárást kezdeményezhet, emellett a hegyközségi rendtartásban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. (4),Ha az ültetvény tulajdonosa nem lelhető fel, vagy a felszólítást követő két éven belül nem gondoskodik a szőlő műveléséről a többi ültetvény károsodásának, illetve a művelésből eredő, a tagokat terhelő további költségek felmerülésének megelőzése érdekében a hegyközség elrendelheti az ültetvénynek a tulajdonos költségére történő kivágását. (5) A hegyközség kivágathatja az olyan műveletlenül hagyott ültetvényt, amelynek termőképessége nem állítható helyre, és amelynek tulajdonosa ismeretlen vagy nem érhető el. 45. § (1) A borászati üzem létesítésének és működtetésének engedélyezése ügyében eljáró hatóság köteles beszerezni az üzem helye szerint illetékes hegyközség véleményét. (2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. A művelési ág változására egyebekben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 42. §-ában foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni; hogy a földhivatal a művelési ág visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz. (3) A hegyközség jogosult kezdeményezni a szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítését és módosítását. A területi és az országos szervezet feladatai 46. § (1) A hegyközségi tanács a) összehangolja a borvidék hegyközségeinek tevékenységét; b) meghatározza a borvidéki rendtartást; c) rendszerezi és összegezi a hegyközségeknek a termelésre és az értékesítésre vonatkozó adatszolgáltatását, s az adatokat a nemzeti tanácshoz továbbítja; d) tájékoztatja tagjait a gazdasági együttműködési és piaci lehetőségekről; (Folytatás a 10. oldalon.) 1