Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-19 / 11. szám

10 „ SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. MÁRCIUS 10. (Folytatás a 9. -oldalról.) . e) intézi a borvidéki származás- és minőségvédelem ügyeit; f) képviseli a borvidék termelőit az őket érintő, védjegyoltalommal kapcsolatos ügyekben; g) elbírálja a hegyközség közigazgatási ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést; h) külön jogszabályban meghatározott módon részt vesz a szőlő- és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésében. (2) A szőlő, illetve a bor származási bizonyítványának kiadásával kapcsolatos ügyekben első fokon a hegyközségi tanács jár el. 47. § A nemzeti tanács a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét; b) összegezi és elemzi a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatását, s ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra; c) a termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez; d) képviselheti a hegyközséget a származás- és minőségvédelemmel kapcsolatos ügyekben; e) elbírálja a hegyközségi tanács közigazgatási ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést; f) együttműködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó hatóságokkal és intézményekkel; g) kapcsolatot tart a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel; h) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez. 48. § A hegyközségi szervezetek részére további feladatot csak törvény állapíthat meg, annak ellátásával kapcsolatos szabályokat azonban kormányrendelet vagy miniszteri rendelet is meghatározhat. Közigazgatási ügyekkel kapcsolatos szabályok 49. § (1) A hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A hegyközségi szervezetek határozata ellen, ha az eljárás első fokon a) hegyközségnél indult, a hegyközségi tanácshoz, b) hegyközségi tanácsnál indult, a nemzeti tanácshoz lehet fellebbezni. (3) Közigazgatási ügyekben a) hegyközségnél a hegybíró, b) hegyközségi tanácsnál, illetve a nemzeti tanácsnál a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyintéző jár el. Ab) pont szerint eljáró személy csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. (4) Alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási ügyben eljáró személy kizárás (Áe. 19. §) miatt vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelő másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat. VII. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGI SZER VEZETEK MŰKÖDÉSE Kapcsolatrendszer 50. § (1) A hegyközségek a hegyközségi tanácsokat, ez utóbbi pedig a nemzeti tanácsot rendszeresen tájékoztatják tevékenységükről. A nemzeti tanács évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek tevékenységét és arról tájékoztatja a földművelésügyi minisztert. (2) A hegyközségi szervezetek együttműködnek az agrárkamara területi és országos szervezeteivel, valamint a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. (3) A hegyközség a területét érintő településrendezési és -fejlesztési feladatokban együttműködik az illetékes önkormányzat képviselő-testületével. (4) A hegyközségi, valamint a szőlő- és borgazdálkodás területén ellenőrzésre jogosult más szervezetek kötelesek együttműködni, ellenőrzéseikről, tapasztalataikról egymást kölcsönösen tájékoztatni. 51. § (1) A települési önkormányzatok és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel. Ennek során részükre a tevékenységükhöz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni. (2) A hegyközségeket érintő jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést vagy települési önkormányzati rendelet maghozatalát megelőzően kellő időben ki kell kérni áZ illetékes hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni. (3) A bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás előtt ki kell kérni a nemzeti tanács véleményét. Gazdasági tevékenység 52. § (1) Hegyközségi szervezet gazdasági tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban részesedést nem szerezhet. (2) A hegyközségi szervezet - tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy más, gazdasági tevékenységet is igénylő feladata ellátása érdekében - közhasznú társaságot alapíthat. Pénzügyi források 53. § (1) A hegyközség a működéséhez szükséges költségeket a bevételeiből fedezi. A hegyközség bevételei: a) a hegyközségi járulék, b) az általa nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjak, c)a részére törvény által átadott, korábban állami vagy önkormányzati szerv által ellátott feladatokhoz rendelt költségvetési pénzeszközök, d) a tagok 31. § 0 pontja szerinti befizetései, e) a tagokra kiszabott pénzbírságokból származó bevételek, f) az adományok, g) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek. (2) A hegyközségi járulékot évente a közgyűlés határozza meg a tag szőlőterületének, illetve - felvásárló esetében - tevékenysége mértékének figyelembevételével. A kivetett járulékról és annak esedékességéről a tagot írásban kell értesíteni. (3) Az újonnan telepített szőlőterület után a telepítéstől számított négy évig nem kell járulékot fizetni. (4) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a járulékot - a hegyközség javára - közadók módjára kell behajtani. (5) Adományt, valamint más vagyoni előnyt csak olyan személytől lehet elfogadni, aki a hegyközség tevékenységében érdektelen. 54. § (1) Á hegyközségi tanács működésének költségeit a hegyközségek által befizetett hegyközségi tanácsi járulékból és a tanács egyéb bevételeiből kell fedezni. (2) A hegyközségi tanácsi járulék számításának módját a tanács alapszabályában kell meghatározni. 55. § (1) A nemzeti tanács fenntartásának költségeit a) a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok hozzájárulásaiból, b) adományokból, c) a rendezvények bevételeiből, és d) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekből kell fedezni. (2) A hegyközség a járulékbevétele két százalékát a hegyközségi tanács pedig járulékbevételének öt százalékát fizeti a nemzeti tanácsnak fenntartási hozzájárulásként. A hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek 56. § (1) A hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. (2) A támogatást a jegyzőnek a 6. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladataival járó költségek fedezésére az önkormányzat, a hegyközség megalakításával összefüggésben felmerülő költségekre az előkészítő bizottság képviselője igényelheti. (3) Az előkészítő bizottságok tagjai a támogatás felhasználása során az ilyen ügyben általában elvárható gondossággal köteles eljárni; a felhasználással kapcsolata^ kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szaÉ bályai szerint felelnek. A támogatás felhasználásáról az előkészítő bizottság elszámolást készít, amit az alakuló közgyűlés hagy jóvá, VIII. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG Törvényességi felügyelet 57. § (1) A hegyközségi szervezetek működése felett a földművelésügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) A földművelésügyi miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a hegyközségi szervezetek határozatai nem ütköznek-e ezek valamelyikébe. (3) Ha a hegyközség működésének törvényessége másképp nem állítható helyre, a földművelésügyi miniszter keresettel fordulhat a bírósághoz. A bíróság a) megsemmisíti a hegyközségi szervezet jogsértő határozatát és - szükség szerint - új határozat hozatalát rendeli el; b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a hegyközségi szervezet legfőbb önkormányzati szervét; c) a hegyközségi szervezet tevékenységét felfüggeszti, vagy ha a törvényes működés nem állítható helyre, a hegyközségi szervezetet föloszlathatja. 58. § (1) Az 57. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a hegyközség feladata - a felfüggesztés időtartama alatt, illetve az új hegyközség megalakulásáig - a földművelésügyi miniszter által kijelölt más hegyközség látja el. (2) Ha a hegyközséget feloszlatták, azt az ítélet jogerőre emelkedését követő ha^É van napon belül újból meg kell'alakítani. ™ (3) Ha a felfüggesztést vagy feloszlatást követő öt éven belül a bíróság a hegyközséget ismételten feloszlatja vagy tevékenységét felfüggeszti, a település borvidéki vagy bortermelői besorolásá - e törvény erejénél fogva - az ítélet jogerőre emelkedésének napjával megszűnik. A testületi határozatok felülvizsgálata 59. § (1) A jogsértő testületi határozat felülvizsgálatát a hegyközségi szervezet bármely tagja kérheti a bíróságtól. (2) A hegyközségi választmánynak a névjegyzékkel kapcsolatos, valamint rendtartási ügyben hozott határozatának felülvizsgálatát az a tag kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti. (3) Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag köteles ajogsértést bejelenteni a határozat meghozatálától számított tizenöt napon belül az ellenőrző bizottságnak, amely további tizenöt napon belül állást foglalt, s erről a tagot, valamint a határozatot hozó testijletet írásban értesíti. (4) A keresetet az ellenőrző bizottság állásfoglalása kézhezvételétől számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó hegyközségi szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitva álló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (5) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni. IX. FEJEZET ' VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A hegyközségi szervezetek megalakulásának határideje 60. § (1) E törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül meg kell alakítani településenként az előkészítő bizottságokat, és a hegyközségek alakuló közgyűléseit 1995. szeptember 30-ig meg kell tartani. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete az előkészítő bizottság megala-