Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-02-26 / 8. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. FEBRUÁR 26. Csütörtökön kezdte el tárgyalni Szekszárd város közgyűlése 1995. évi költségvetését. A hosszúnak ígérkező' napirend ürügyén háromnapos ülésszakot hirdettek meg (tudósítás lapunk 2. oldalán) ennek során dől el, hogy mire mennyit fordít a város a hátralévő 10 hónapban. A legnagyobb nyüvánosságot már eddig is a kulturális szféra kapta az előkészítés során, nem véletlenül. Hiszen az önkormányzat által fenntartott oktatási, közművelődési, sportintézmények együttesen a város költségvetésének 50 százalékát jelentik, ezért a kitüntető figyelem. % „Különbségeket próbáltunk tenni" Az első egyeztetések óta sok minden változott, sőt még a két héttel ezelőtti helyzet sem felel meg a jelenleginek. Közvetlenül a sorsdöntő közgyűlés előtt érdeklődtünk Kaczián Jánostól, a Művelődési Bizottság vezetőjétől: - A város újabb hitelek felvétele nélkül a régi színvonalon nem tudja finanszírozni intézményeit, külső forrásokra pedig nem számíthat. A lehetséges megtakarítások csak úgy képzelhetők el, hogy az alaptevékenység nem sérül, illetve az elindult folyamatokba, elsősorban az iskolákat kiemelve, nem avatkozunk bele. - Vagyis minden intézménytípusnál nadrágszíjszorító szemlélet jelentkezik. - Az intézmények által első körben elkészített tervezet az 1994. évi költségvetésük 110-140 százalékát tartalmazta... - Első hallásra ez reálisnak tűnik, hiszen az infláció, örülhetünk, ha nem haladja meg ezt a mértéket, nem beszélve arról, ha fejlődni akar a prioritást élvező ágazat... - Valóban, ha a korábbi szinten akarjuk működtetni az intézményeket, az óhatatlanul többe kerül. De megközelíthetjük úgy is a kérdést, hogy két részre bontjuk a költségvetés egységét. Ebből a kosárból harminc százalékot tesznek ki a dologi kiadások és hetven százalékot a bérjellegű költségek jelentenek. Az előbbi tételnél pedig nem indokolt ilyen nagyságrendű emelkedés az elmúlt évhez képest, bár hivatkozhatunk a villamos energia, közmű- és egyéb díjtételek növekedésére... - Viszont idén első ízben jelenik meg az F-kategóriával megtoldott bértömeg. - Azzal együtt sem érheti el a harminc-negyven százalékos növekedési mértéket, vagyis nem indokolatlan az első költségvetési tervezetek kurtítása. - Az elmúlt hetekben végigsöpört a városon egyes kulturális intézmények bezárásának, vállalkozásba adásának híre, úgy mint a Gyermekek Házáé, a Sport- és Szabadidő Központé, a Művészetek Házáé, de ebben a körben nem szerepelt például a Babits Mihály Művelődési Ház. - Az Önkormányzati Törvény ellátási kötelezettséget ír elő, vagyis a közművelődéshez szükséges tereket biztosítani kell az önkormányzatoknak. Ezt látja el a Babits Mihály Művelődési Ház. Vannak intézmények, melyeket nem volna kötelező fenntartani, de a város nevelési, oktatási, művelődési intézményrendszerébe szervesen beépültek, a profiljukat meg kellene őrizni. Ide sorolhatók a kérdésben szereplő intézmények. Ezek vezetőitől kértük a halasztható, számszerűen csökkenthető feladatkörök átgondolását, visszafogott program és költségvetés kidolgozását. Elkészült és következett az újabb forduló: különbséget próbáltunk ismételten tenni, hol következik be a költségmegtakarításhoz képest aránytalanul nagy értékvesztés? A művelődési bizottság arra a döntésre jutott, hogy a Művészetek Háza, mint a város kulturális, zenei, képzőművészeti életének reprezentánsa, a magas kultúra közvetítője sokkal inkább megszenvedné az elvonást, mint amennyi megtakarítható volna ezáltal. Az év végén váija a tapasztalatokat a bizottság egy azon belüli műtárgykereskedés, illetve hangfelvétel stúdió kialakítására, ami jövőre már bevételi forrás lehet. - Igen, talán ez a legfontosabb, hogy a pénzszűke időben is korrekten igent vagy nemet mondani, vállalni egy döntést. - Tudjuk, hogy az oktatás, közművelődés területe közhangulat formáló tényező is. Azzal, hogy a Művészetek Háza mellett megkülönböztetett módon állt ki a bizottság, nem azt jelenti, hogy a többi intézményt kevésbé tartanánk fontosnak, csupán ez esetben aránytalanul nagy értékvesztés következett volna be. - Mi az, ami megmarad a kevés fejlesztés, beruházás köréből? Az áthúzódó, előző években megkezdődött beruházás, a 4-es iskola tetőtér-beépítése, amelynek építését idén, a használatra kész felszerelését jövőre tudja biztosítani a város, vagyis a teljes átadás 1996 szemtemberében várható. Emellett olyan felújítások valósulhatnak meg, amelyek élet- és balesetveszély elhárítását szolgálják vagy azzal függnek össze, illetve elmaradásukkal aránytalanul nagy értékkárosodás következne be. Például az I. Béla Gimnáziumban kiesett egy ablakjelentős felújítás szükséges, az V-ös iskola főbejáratánál balesetveszélyes a lépcső, a Művészetek Házán az ereszcsatorna és a párkányzat közötti rész rongálódott nagymértékben a tavalyi télen, és a sor folytatható... Összefoglalva tehát, az alapfeladatokon túli önkormányzati vállalásoknak kell szigorúbb határt szabni, mert bár számos hasznos dologról van szó, mindenre nem jut pénz. A veszélyek még nem múltak el, hiszen 1995-ben is elkerülhetetlennek látszik új hitel felvétele, ami továbbra is óvatos, takarékos tervezésre kényszeríti az önkormányzatot. Bár az a véleményem, hogy ezeknek a szempontoknak akkor is érvényesülniük kellene, ha a városnak nem volnának adósságai... A szülők nem tudnak többet fizetni... Matókné Misóczki Máriá, a Gyermekek Háza igazgatója éppen a hagyományos szlovákiai sítábort szervezi, az utolsó előkészületeket teszi: - Lehet, hogy az utolsó - mondja lehangoltan, aztán következik az elmúlt hetekben jellemző számtan. Tavaly 25 millió forintból gazdálkodott a Gyermekek Háza, ebből 12,5 millió forint folyt be a város kasszájából, a többit megtermelte a ház. A bevételek nagy részét a fadd-dombori, sötétvölgyi és balatonszepezdi táborok elő- és utószezoni értékesítéséből folyt be, igaz a ráfordítás is több ezekre a létesítményekre, az összegek jó része visszafordítódik. Alapszolgáltatást lát el, kialakult egy jó munkamegosztás az iskolákkal közösen. Olyan szakköröket, tanfolyamokat szervezünk, amire nincsen elég jelentkező, hely, eszköz vagy a megfelelő szakember az iskolákban. A tananyagra ráépülve, a szaktanárokkal, pedagógusokkal egyeztetve állítják össze kollégáim a különböző műveltségi, tantárgyakhoz kapcsolódó vetélkedők, sorozatok témáját. Óvodásoktól általános iskolásokon át, felsőtagozatosokig, középiskolásokig helyet kapnak nálunk a gyerekek és bár a szakkörök, a terembérlet hozhat bevételt, önköltségessé nem lehet tenni programjainkat, mert így az érdeklődő, rászoruló fiatalok jó része kiszorulna a házból - vallja az igazgatónő. ^ A Gyermekek Házában ma öt pe V gógus dolgozik, egyikük főállásban a nemzetközi városi táborok szervezésével foglalkozik. A tervezetben szereplő 3,5 millió forint költségvetési kurtítás következménye az lesz, hogy egy gazdasági szakembernek és egy takarítónőnek kell megválni munkahelyétől. Az intézmény Latviáját már korábban eladták, a sofőr státusa azzal szűnt meg. A tervezett elvonás nem lenne katasztrofális mértékű, ha a nyári táborokban részt vevő nevelői tiszteletdíjakat nem a Gyermekek Házának kellene évről évre kifizetnie, hiszen az az összeg egymagában 8,9 millió forintot jelentett. Rockkoncert és butik: nem! A város anyagi gondjai miatt hat kulturális intézmény került igen nehéz helyzetbe, köztük a Művészetek Háza is - mondja Baky Péter, a Művészetek Háza igazgatója. - Nem kisebbítve a rosszat, amiben a többiek vannak, én szerettem volna elérni, hogy a ház jellegénél, presztízsénél fogva ezt kicsit másképp kezeljék, mint a többi ötöt.