Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-02-26 / 8. szám

1995. FEBRUÁR 26. SZEKSZÁRDI 9 Sikerült talán elfogadtatnom a művelődési bizottsággal - s rajtuk keresztül az önkormányzattal is hogy sajátos adottságai miatt a Művészetek Házában nem valósítható meg az, ami más intézményekben is csak kényszer szülte megoldás. Nem hiszem, hogy ez protekcionizmus. A tradíciók és maga az épület indokolja ezt. Ez egy egyterű épület, építészeti, akusztikai adottságainál fogva csak speciális dolgokra alkalmas. Itt nem lehet rockkoncertet tartani, s amíg én itt vagyok, butikot nem rendezünk be. Olyan korlátai, határai vannak az épületnek, amiket nem lehet átlépni, mert az olyan minőségi változást jelentene a Művészetek Háza életében, s ebből következően Szekszárd kulturális életében, ami visszafordíthatatlan. A szigorítások persze ránk is vonatkoznak, s most még nem is látom pontosan, hogy mit kényszerítenek ki. Nem ismerem még a költségvetésünket, nem merek ^slatokba bocsátkozni. Ha a mű^lődési bizottság által felterjesztett költségvetésünket elfogadja közgyűlés, akkor minőségi romlás semmiképpen nem következik be a produkciók színvonalai tekintve, a Művészetek Háza működését tekintve. Mennyiségi viszont igen. Költségvetésünk évek óta csak a hagyományos programok vitelére volt elég, terveink, „álmaink" nem fértek bele abba a 10-11 millió forintos pénzkeretbe. Most ugyanekkora keretből nyilván még kevesebbre futja. Én tudomásul veszem, hogy a város ilyen helyzetben van, és megpróbálom megkeresni azokat az utakat, ahol én is segíteni tudok a városnak. Azzal, hogy igyekszem a minőséget megtartani a mennyiség rovására, megpróbálok olyan létszámcsökkenéseket eszközölni, amitől a ház még működőképes. Sokkal kevesebb emberrel feért nem tudunk dolgozni, mert W egy-egy kiállítás alkalmával milliós értékről van szó. Megpróbálunk spórolni, úgy rendezni a nyitva tartást, az emberek munkaidejét, hogy kisebb —. létszámmal is fenn tudjuk tartani a házat, s ezek a változások a tárlat- és koncertlátogató közönség számára szinte észrevétlenek maradjanak. Vannak terveink-a saját bevételi források növelésére is. Egy régóta tervezgetett stúdióhoz kellene befektetőt találni, a komolyzenei kazetták, lemez nyersanyagők bevételét visszaforgathatnánk a programok költségeibe. Tervünk egy galéria kialakítása is, ahol kortárs képzőművészeti alkotásokat és antikvitásokat árulnánk. De ezek még csak tervek. Most csak az lehet a célunk, hogy minőségi romlás nélkül átvészeljük ezt az időszakot. Megbénulna a helyi élsport... Működhet-e a Városi Sport és Szabadidő Központ félpénzen? A január közepén nagyon is komoly lehetőségként felvetődő kérdésre a válasz: az alapfunkció jelentős sérülése nélkül ezt képtelenség megtenni. Vagy ha mégis, akkor a sportcsarnokot nyáron, úgy ahogy van, be kéne zárni. 1 A költségvetési helyzet ismeretében a Keresztes János igazgató vezette stáb elkészítette a maga válságmenedzselő programját, amit a művelődési bizottság elfogadott, és a közgyűlés elé terjeszti. Ha az ember rápillant a dokumentumra, mindjárt szembeötlik a cirka 21,5 milliós támogatási javaslat, elfelejti a válságmenedzselés kifejezést, sőt összegében több mint a tavalyi. A félreértések elkerülése végett Keresztes János megvilágítja a helyzetet: Matúkné Misóczki Mária, a Gyermekek Háza igazgatója: „Nem tehetjük önköltségessé valamennyi tanfolyamunkat" - Az elmondottak ismeretében afféle kellemes meglepetésnek tűnik az előirányzott 21,5 millió. - Nem kapnánk ennyit, ha nem rukkoltunk volna elő, egy hosszú távon számításaink szerint jelentősen költségeket csökkentő mintegy 4,5 milliós fűtést átalakító beruházással, amit remélhetőleg nem vétóznak majd meg. Át akarunk térni az egyedi gázfűtésre reményeink szerint már szeptember l-jétől. Szóval az iménti összeg nyomja a tavalyi támogatás fölé az összeget. A megtérülési időt maximum 20 hónapra taksálják a szakemberek. - Beszéljünk a bevételekről, ezek meddig fokozhatok? - Tizennégyféle tevékenységből származik az a tíz és fél milliós bevételünk, ami több mint duplája az előirányzottnak. Ebből a sport „csak" mintegy 14 százalékkal veszi ki a részét. így a sportegyesületek és a sportszervezetek képviselőinek látni kell, hogy a zökkenőmentes létezésükhöz azok a piaci műveletek járulnak hozzá, amikor kiadjuk a csarnokot, ami így vagy úgy, de hozza a pénzt. No, de itt is kell húzni egy bizonyos határt. Ha a bevételi tervet tovább emeljük, hovatovább 15 milliót irányoznánk elő, akkor a mostani értékek, a verseny-és tömegsportos alapfunkció jelentősen sérülne. - A dolgozói létszámot - a központi ukáz szerint - „karcsúsítani" kell, mégpedig a jelenlegi 26-ról 21re. Erről mi a véleménye? - Úgy gondolom, hogy ehhez a területhez, az elvégzendő feladathoz viszonyítva eddig sem voltunk sokan, de tudomásul vesszük a költségvetési helyzetet. Ilyen mértékű leépítés még megoldható, elviselhető. Persze olyan előfordulhat, hogy egy egész napos rendezvény után már másnap délelőtt 1 l-re nem úgy fog kinézni a küzdőtér, mintha az előző nap semmi sem történt volna, hanem csak pár órával később leszünk teljesen rendben. - Az energiaárak nagyarányú emelkedésének költségvetési hatásait nem kell külön magyarázni. Mintegy hét és fél milliót tesz ki az, amit a városi sportegyesületek mintegy természetbeni jutattásként kapnak tőlünk, azaz nem fizetnek terembért. Ha őtőlük valamiféle piacgazdasági szempontokat érvényesítve elveszik ezt a lehetőséget, pénzügyi helyzetük ismeretében nem túlzás állítani, hogy megbénulna a helyi élsport. No, de ne csak a kirakatban megjelenő sportcsarnokban gondolkodjunk, van még egy húsz hektárnyi területünk szabadidőközpont gyűjtőnéven, amelyen kisebb és nagyobb sportág űzésére alkalmas pályák garmadája található, ezek működése is milliókat emészt fel, de bevételi tervünk jelentős túlteljesítése jóvoltából képesek vagyunk mi magunk megtermelni a pénzt. A Szekszárdi Vasárnapot kiadó Médiafejlesztő Alapítvány támogatására 5 millió forintot szán a költségvetés tervezete. A tavalyi összeg alig több, mint felét. Hogy ez milyen megjelenési formát tesz lehetővé, arról lapunk következő számában tájékoztatjuk olvasóinkat és megismertetjük a kiadói jogokat gyakorló kuratórium álláspontját. Nyitott kérdés még, hogy a tervezetben szereplő 50 millió forint hitelfelvételt jóváhagyja-e a közgyűlés, az intézményi támogatási összegek miként alakulnak, a kultúra területe hogy viszonyul a szociális, a városüzemeltetési és egyéb szférákhoz, ez legkésőbb egy hét múlva kiderül. Annyit már most kijelenthetünk, látva a számokat és lehetőségeket, hogy betelt a kosár. B. Gy. - U. T. - T. Zs. Fotó: - ka Bayer Béla: Nászingü Libánus A Bonyhádon élő költö-újságíró negyedik kötetét a szerelemnek szentelte. A szerelemnek, ami „valahogyan a legutolsó és a legmagasabb, amihez az emberi lét fel tud szárnyallni." A különben is vonzó tematikájú kötet az egyszeriség és az egyedülállóság felmutatása, a létnek azon értelmét megragadva, mely a másik ember szeretetében teljesedik/teljesedhet ki. Noha Bayer szerelemvilága a bibliai Dicsérő énekkel rokon, s benne az antik eszmény is tetten érhető, soraiban mégis ott bujkál a modern lélektan sugallta közelítés. Három ciklusra komponált 33 versét úgy foglalja egybe, hogy nem követ kronológiai sorrendet, hanem a hangulati felépítéshez folyamodik. A kötet hangütése merészen tudatos. A művelt szerelmes simogatóan finom hangján szól, korrekt tapintattal. A tartalommal harmonizál a borítógrafika is. Gábori Sándor munkája szervesen üleszkedik a szöveghez. (B - Faktúra Kiadó, 1994.) * Bayer Béla Csöndűző Takarj tekinteteddel, innom ajkaidról adj, mesélj lángszirmú pipacsokról, s eloldod zúzmara csöndem!