Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-07-31 / 30. szám

1994. JÚLIUS 31. , SZEKSZÁRDI USARN4P 3 R -L/abits Mihály szülőházának fa­lán nagy repedés keletkezett jó né­hány évvel ezelőtt. Most milyen ál­lapotban van? - A Babits-házon történt egy nagy felújítás, tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Akkor szerkezetileg is rendbe tették. Repedés nincs az épületen, mondhatni, hogy rend­ben van. - A Wosinsky múzeumot szépen felújították és megpróbáltak véde­kezni a galambok kártétele ellen, a párkányon elhelyezett vékony drót­szálakkal. De úgy tűnik, nem sike­rült kifogástalanul. Ismét csúnya foltok láthatók a falon. - A galambtrágya káros a vako­latra. Nem tudom, milyen garan­ciát vállaltak, akik fölrakták a szu­per vékony wolframszálakat. Ez egy szabadalom, sok helyen alkal­mazták az országban. Én más típu­sú megoldásról nem tudok. Felte­hetően javítani kell ezt a riasztó­^Indszert. - Az ön tájékoztatójából tudom, amit a megyei közgyűlés számára készített, hogy a régi megyeháza te­tőszerkezetét teljesen föl kellene Újítani. Körülbelül mennyibe kerül­ne ez? - Tízmilliós nagyságrendű a költség. Nagyon rossz állapotban van most már. Tulajdonképpen azóta, hogy megépítették, jelentő­sebb karbantartás jellegű felújítás nem volt a tetőszerkezeten. A fa­anyag még az eredeti. Itt-ott tör­téntekjavítások, a beázás miatt. El­készült egy nagyon alapos tervdo­kumentáció, a tulajdonos, a me­gyei önkormányzat készíttette. Hatalmas felújításra szorul a tető, a rajta levő kéményekkel, bádogok­kal. - Ez az egyik legfontosabb műem­^fek. Mit lehet tenni? Pénz egyelőre - Igen, első osztályú műemlék. Az alapvető szabály úgy szól, hogy az épületek fenntartása, karbantar­tása a mindenkori tulajdonos köte­lessége. Tehát mintha a saját lakó­háza lenne és azt fenn kell tartania. De mivel az ilyen épületek korláto­zottan forgalomképesek, amiatt, hogy védelem alatt állnak, az állam támogatást nyújt, a műemlékvé­delmi hivatalon keresztül. Vagy keretösszeget vagy valamiféle ter­mészetbeni támogatást, ez lehet tervezés, lehet szakértői véle­mény. A leggyakoribb, amire igényt tartanak, az mégis csak töre­déke a tényleges kiviteli költség-, nek. Ilyen esetben, mint ez a me­gyeháza, kiemelt támogatást kap­hat a tulajdonos, ha már a tönkre­menetel határán van a műemlék. De ilyen nagy támogatás általában évente egy létesítménnyel történik az országban. Idén egy Szabolcs­Szatmár megyei kis templom res­előtti kutatás kiderítette, és renge­teg festékréteg van egymás tetején, úgyhogy az még dilemma most is a restaurátorok között, hogy melyik réteget kell helyreállítani. Elkép­zelhető, hogy ha a hátsó rész is tel­jes feltárásra kerül - egyelőre telje­sen feltárva csak a szentély rész van - akkor majd a fölső réteg le­szedése után fog kiderülni, mennyire hozható össze a szen­télyben levő festéssel. Ez rém iz­galmas dolog. Nagyon-nagyon szép lehet ez a kis kápolna újra be­lülről. Gondolom, sokan várják a használatba vételét, mert a kör­nyékbeliekjártak ide rendszeresen - én még emlékszem. - Mikorra valósulhat ez meg? Sokba kerülne? - Az akkori költségvetés szerint, hajói emlékszem, kétmillió forint körül volt a teljes belső helyreállí­tás. Ez ma már legalább a duplája lenne. - Közadakozásból? - Egy biztató jel van, hogy ez né­meteknek a kápolnája volt eredeti­leg. Szekszárdi németek alapítot­ták, mert nem fértek be az akkori belvárosi templomba. Németül akartak istentiszteletet hallgatni és úgy döntöttek, hogy építenek itt egy kis kápolnát. Megvan az alapí­tó levél is. Hát most abban lehet bízni esetleg, hogy német segítség adódik hozzá. De alapítványt is szeretnének létrehozni, egy kis megmozdulás már van, ami előre mutat. Én mindenképpen azon le­szek, hogy adjunk támogatást, ha beindulnak a munkák. Talán az egyház ereje is több lesz egy kicsit. Egyébként furcsa helyzet van, mert a kápolna a megyei önkor­mányzat tulajdona, a kórházhoz tartozik. Az egyház csak ingyenes használója vennek a kápolnának. De hát mint használó azért valami­féle összeget rákölthetne. Elké­szült a nagy templom, felszabadul­tak az erők. Eddig minden oda ment. - Nem lenne célszerűbb átadni az egyháznak a kápolnát? - A kórház kápolnája volt egy időben. Meg is van a mai napig az átközlekedés. A betegeknek a lelki vigasz lehetősége. Előbb épült a kápolna és amikor megépítették a kis kórházat, az ispotályt, már ak­kor összekötötték vele. - A városon kívül található műem­lékünk a gemenci vadászház, más néven Trófeamúzeum. A mil­lenniumra készített gyönyörű, vö­rösfenyő épület. Úgy tűnik, jó és végleges helyet kapott a kiránduló­központban, s gondosan felújították. A műemlékvédő szakember is így látja? - Igen. Szakszerű és nagyon ala­pos munka volt az áttelepítés Ke­selyűsből. Lengyel szakmunkások (Folytatás a 4. oldalon.) taurálására adnak kiemelt össze­get, mert kazettás a mennyezete és az egész födém veszélyeztetett... Figyelni kéne, hogy pályázatokon lehetne-e nyerni valami pénzt. Úgy gondolom, ha fontos, hogy a nemzeti értékek megmarad­janak, akkor az állam részéről is nagyobb költségviselés lenne szükséges. Ebben az évben egész Tolna megyének csak két és félmil­lió forint támogatási keret jutott. És erre tizenegy jelentkező volt tavaly. - Szent János és Pál-kápolna, a kórháznál. A külső felújítás megtör­tént, de belül a feltárt falfestések restaurálása még nem, és egyre sür­getőbb feladat, úgy tudom. - Ez a kis épület a másik legérté­kesebb műemlékünk, még régeb­bi, mint a megyeháza. Rangsort ál­lítani nem lehet. Legalább három ütemben épült, ahogy a felújítás Pénztelen védelem Tolna megyében 258 műemlék van, ebből 30 szekszárdi. Szülőház, megyeháza, vadászház, kápolna, szobor, iskola, kórházépület, múzeum és így tovább. Védelmük, azaz fel­újításuk, épségük megőrzése esetenként olyan nagy ne­hézségekbe ütközik, pénz hiányában, hogy szinte csodával határos, hogy még azok, amik voltak régebben. Persze az arany már nem fénylik a Szentháromság-szobron, mint majd kiderül az alábbiakban, abból a beszélgetésből, ame­lyet Turányi Erzsébettel, Tolna megye műemlékvédelmi felügyelőjével készítettünk.

Next

/
Thumbnails
Contents