Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-07-31 / 30. szám

4 SZEKSZÁfiDI 1994. JÚLIUS 24. Volt (10.) A mai megyei művelődési köz­pont helye látható a képen, vala­mint a Wosinsky utca egyik olda­la, mert hát a másikat már lebon­tották. A háttérben már épül a la­kótelep, mely aztán a még látható családi házakat is kiszorította in­nen. Látható még Hepp esztergá­lyos háza, mellette Sarkadi doktor úré, jobb oldalt melyben Végh Emilék laktak. ÓianMna v^ a exkluzív Olaszország legújabb női és férfidivatja. Nyári modellek! Szekszárd, Széchenyi üzletház 21. I. emelet. Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Szakma/állás Fő Lakatos Szerszámkészítő (több munkáltatónál) Gépjárműszerelő (több munkáltatónál) Felületkikészítő, galvanizáló Háztartási gépszerelő Asztalos Varrónő Pék CNC gépkezelő Kőműves (több munkáltatónál) Ács-állványozó Fűtésszerelő Burkoló (hideg) Felszolgáló (több munkáltatónál) Ápolónő Takarító Betanított varrónő Betanított munka Óvónő (több munkáltatónál) Laboráns-adminisztrátor 4 2 2 1 8 9 2 2 23 4 3 3 4 5 4 8 15 2 2 Közlemény: Az álláshelyek betöltéséhez a közvetítést a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltsége (Szekszárd, Találka tér 4.) biztosítja. A munkaerő-lehető­ségek közül a „hirdethetőket" tettük közzé. Kérjük a munkáltatókat, hogy a mun­kaerő-szükségletüket továbbra is jelezzék kirendeltségünknél. Üzleti rovat A marketing szerepe. Vajon mitől lesznek sikeresek a vál­lalatok és vállalkozások? Ez a rendkí­vül fontos kérdés foglalkoztatta azt a két kutatót is, akik a '80-as években lá­zas munkával igyekeztek választ kapni erre a kérdésre. Vizsgálódásaikat összegezve el­mondták, hogy a sikeres vállalatok azo­noá működési alapelveket vallanak. Például kínos fogyasztói érzékenység, nagyfokú piacérzékenység, jó kommu­nikációs és kapcsolatrendszer a cégen belül is, amivel többek között elérhetik azt, hogy az alkalmazottak odaadással kiváló minőséget és értékeket állítsa­nak elő a fogyasztók számára. Tehát a vizsgálatok kimutatták, hogy a jó vállalatok eredményeik zömét olyan tevékenységeknek köszönhetik, Pénztelen védelem (Folytatás a 3. oldalról.) végezték. Szétszedési és összera­kási terv alapján: minden elemet külön beszámoztak. Feltehető, hogy a lengyelek a faépítéshez na­gyon értenek. Náluk ennek hagyo­mánya van... Hát ez egy vándor­műemlék, szegény, nem is tudom, hányadik helye már a mostani. - Budapestről hozták Szek­szárdra... - Igen, a városközpontba. Hosszú évtizedekig ott volt, a sör­kert mellett. A Liszt Ferenc téren, mai meghatározással. A harmadik helye volt Keselyűs, tehát a mosta­ni már a negyedik. Mindezt túlélte, áll, működik. Ragyogó anyag ez a fenyő. És most nagyon jó helyen van, kapcsolódik a környezetéhez. - Szentháromság-szobor. Szó volt már arról is, hogy el kellene onnan vinni, mert tönkremegy. - Igen, sajnos úgy néz ki, hogy ez a megoldás. A teljes felújítása meg­történt hat-hét éve, korszerű anya­gokkal, kőszobrász restaurátorok végezték, gyönyörű volt. Az arany csak úgy csillogott-villogott rajta. Aztán borzasztó rövid időn belül újra bekoszosodott, mert ez már nem patina, és töredeznek le a kie­gészítések. A restaurátorok meg­nézték, és mondták, hogy kijavít­ják ingyen, de egy-két év múlva új­ra ilyen lesz. Ennek az az oka, hogy iszonyatos forgalom van körülötte, hatalmas buszokkal, ami rázkó­dást okoz és közvetlenül éri a szob­rot a rengeteg kipufogógáz, min­den oldalról. Ugy néz ki, el kell ten­ni onnan, csak azt nem tudom, ho­vá, mert ennek is ez már a második helye. Először azon a tájékon volt, ahol most a '48-as emlékmű áll. Meg ké­ne keresni a jó helyét. De lehet, hogy más a megoldás. Valószínű abba az irányba kéne elmenni, hogy csökkenteni a Béla tér forgal­mát, a nagy buszokat esetleg ki­sebb buszokra átváltani, esetleg ritkítani a járatokat a Szenthárom­ság-szobor környezetében. Szóval sok mindent lehetne csinálni. Nem feltétlen a házat kell elvinni, ha a közlekedés földuzzad. A közleke­désnek egyébként nagyon sok ér­tékes belváros esett áldozatul Ma­gyarorszagon. Gemenci József Fotó: - kafi ­amelyeket együttesen marketingkon­cepciónak nevezünk. Más kutatások arról számoltak be, hogy bizonyos cégek mekkora erőt fej­tenek ki, és milyen meglepő dolgokat tesznek „csak" azért, hogy fogyasztóik elégedettek lehessenek. Egy üzletem­ber például, akinek nagy áruházai van­nak, minden szombaton több órán át beszélget nyolc vásárlójával a szolgál­tatások tökéletesítésének lehetőségei­ről. Vagy vegyünk néhány gondolatot a közismert IBM cégről: a vállalat veze­tősége váratlanul megbeszélést hívott össze, ami ütközött az egyik középve­zetőnek egy tanácsért hozzá forduló vásárlóval megbeszélt találkozójával. A középvezető úgy döntött, a vásárló­val találkozik. Később a főnöke a kö­vetkezőképpen zárta le az ügyet: „,fl helyes sorrendet választottad". Vagy: az IBM-nél mindenki elad! És éppen ez az, amit a marketinggondolkodás kö­zéppontjába állíthatunk: mindenki elad. Többnyire nem is termékeket - a szó megszokott értelmében hanem konkrét megoldást bizonyos igényekre és szükségletekre. Ahogy a világon az elmúlt években különösen is sűrűvé vált a piac, egyre többen és nagyobb mértékben próbál­ják meghódítani a vásárlók kegyeit, úgy értékelődött fel ezzel együtt a marke­tingjelentősége. Tény, hogy a jelentős cégek vezetői­nek döntő többsége egyértelműen azt nyilatkozta, a marketing az a folyamat, amivel igazán komoly eredményeket lehet elérni termékeik értékesítése so­rán. A tét igen magas, de a játszmát azok a vállalatok nyerik, amelyek nem termékeiket állítják a középpontba, ha­nem a fogyasztók igényeit. farkas

Next

/
Thumbnails
Contents