Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-06-26 / 25. szám
8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. JÚLIUS 17. H, . ogyan és kikből alakult ez a klub? - Régi atlétákból verbuválódott a csapat, akik valamikor szenvedélyesen szerették a sportok királynőjét, az atlétikát. Tíz éve kezdtünk újra együtt edzeni, azelőtt fehér asztal mellett találkozgattunk az egykori sporttársakkal. Ne tűnjön dicsekvésnek, de meghatározói vagyunk a veterán mozgalomnak, a miénk a budapesti után a második legerősebb ilyen egyesület az országban. Huszonnégy versenyzőnk van, a pártoló tagokkal együtt negyvenhármán vagyunk. Veterán sportoló nőknél 35, férfiaknál 40 éves kortól lehet az ember. Engem a nagyon idősek hatnak meg, szívvel-lélekkel küzdenek és nagyon komolyan veszik a versenyeket. - Milyen versenyeik vannak? - Évente hat-nyolc verseny van Pesten, Szombathelyen, Kecskeméten, újabban Gyula és Diósgyőr is rendez veteránversenyt. Tíz év óta egyszer egy évben Szekszárd, azaz mi vagyunk a vendéglátók. Az idén augusztus 21-én kerül sor erre a programra. Ebben az évben Tatán, az edzőtáborban lesz az országos verseny. Annak különös hangulata van, felidéződik bennünk a múlt. Udinében elsők lettünk - Milyen számokban van veteránverseny? - fordulok a kérdéssel Kulcsár István súlylökőhöz. - Minden olyan atlétikai szám van, mint ami a rendes versenyeken, ugró-, futó- és dobószámok egyaránt. Éz utóbbiakban ahogy öregszik a sportoló, úgy csökken a szer súlya. Én súlylökő vagyok, a mi számunkban pl. egészen 50 éves korig a 7,25-össel dob az Versenyben az idővel Szekszárd sportéletének van egy érdekes színfoltja, a Senior (Veterán) Atléták Klubja. Bemutatásuk mégsem a sportoldalra kívánkozik, mert - bár a csapat eredményei ma is számottevőek - tevékenységük leginkább meghatározó eleme a nosztalgia, az egészséges mozgásigény kielégítése és az együttlét öröme. Az egyesület vezetője Török Sándorné Marika maga is atléta volt, s korosztályában ma is versenyez. Vele és csapattársaival a városi sportcsarnokban beszélgettünk még az Európa-bajnoki szereplést, sikert megelőzően. ember, 50-60 között 6 kilóssal, a 60-70esek 5 kilóssal, 70 fölött pedig 4 kilogrammos a súly. E mellé még az olaszok kialakítottak egy szorzótáblázatot: 0,05-0,35%-kal felszorozzák az eredményeket, így egy idősebb versenyző kisebb dobással is akár nyerő lehet. Vannak olyan versenyek, illetve versenyszámok is, ahol ötéves korcsoportonként értékelik az eredményeket, s egy-egy számban így akár nyolctíz aranyérmet osztanak ki. - Mennyit edzenek a veteránok? - Aki a mi korunkban ebből versenysportot csinál és maximalista, az előbb-utóbb kés alá kerül. Ez ilyenkor már inkább csak hobbi lehet. Hetenként egyszer találkozunk a Pollack utcai pályán, télen meg megvesszük magunknak a sportcsarnokban a szerdákat. 250 forintba jön szinten tartás az izgalmas. S ez egyúttal a szervezetünk karbantartása is. Naponta egy órát dolgozom rendszeresen, nekem ez szórakozás. Én megszállottja is vagyok ennek a sportnak, aki ezt csinálja, az nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is sokáig fitt tud maradni. Költségek saját zsebből - Pálya- és teremdíjak, versenyekre utazás, nevezési díjak - ez eléggé sokba kerülhet. Kap valahonnan valamennyi támogatást az egyesület? kérdezem ismét Marikát, az elnököt, a csapat „lelkét". - Nem akarunk „sírni", de nem kapunk semmi támogatást, sőt, itt a csarnokban is csak mi fizetünk teremdíjat. Pedig a költségeink nagyok: most az EB-n egy-egy számban 60 márka a nevezési díj, maga az Az 1983-ban alakult szekszárdi veteránok csapata egy-egy alkalommal. Kicsit gimnasztikázunk, bordásfalazunk, néhány repülővágta, azután kosárlabdázunk. Két csapatra oszlunk, és hajtjuk egymást. Szeretünk mozogni, ez már nemcsak sport, inkább egészséges életforma. Az ember napközben akármennyit hajt, lótfut, ide kívánkozik eljönni. - Milyen nagyobb versenyük lesz még az idén? - A legközelebbi az athéni Veterán Európa-bajnokság, amire már körülbelül 30 jelentkezőnk van, természetesen mindenki versenyezni fog. Nálunk nincsenek kötelező szintek, aki befizeti a nevezési díjat, az elindulhat a versenyen. Japánban a Veterán-vb-n 12 ezer versenyző volt. Az a légkör, amit egy ilyen világverseny vagy EB nyújt, az elmondhatatlanul jó. - Milyen eredményükre lehetnek a legbüszkébbek? - Tavaly Udinében a csapatversenyben elsők lettünk, egy szép slágert hoztunk el. Napi 1 óra „karbantartás" - Mi vonzza a szekszárdi csapathoz a bajai atlétikai szakosztály elnökét? - kérdezem a fiatalos, fitt gerelyhajítót, Márik Jánost. - Már tíz éve együtt vagyok a csapattal, ide igazoltam le, minden jelentősebb hazai és külföldi veteránversenyen részt vettem. Jól érzem itt magam, egymást inspiráljuk, hogy jól dolgozzunk és eredményeket érjünk el. Én az 50 fölötti korcsoportban vagyok és 50 méter fölötti az eredményem. Ezt szeretném még 60 éves koromban is teljesíteni. Itt nem annyira a fejlődés, hanem a A szekszárdi Tóth Ferenc hetedik lett Athénban kalapácsvetésben út 24 ezer forint lesz, s ennek legalább 90°/o-a saját zsebből megy. Pedig külföldi útjainkon mindig igyekeztünk az olcsóbb megoldásokat^ keresni, pl. iskolákban aludtunk, f^ft fújható matracokon a padlón 20-2^ ember is elfért egy tanteremben. Sajnos, az egyesületi tagdíjat évi 1000 forintra kellett emelnünk, de még emellett is nagyon sokszor zsebbe kell nyúlnunk. - Itt mindenki versenyző volt valamikor vagy jöhetnek olyan ama török is, akik csak később, esetleg idős korban kaptak kedvet a testmozgáshoz? - Az is jöhet, aki soha nem volt atléta. Van olyan versenyzőnk, aki azelőtt nem is sportolt Van aki pacemakerrel versenyez, van, aki infarktus után. De versenyezni sem kötelező. Szívesen fogadunk mindenkit, aki úgy jön, hogy mozogni, sportolni szeretne. A beszélgetés után benéztem a tornaterembe. Jó hangulat, jó tartás, a „fogak összeszorításának", az „izzadtságszagnak" semmi nyoma Aki elfárad, hamarabb abbahagyja Úgy érzem, ez a csapat tényleg szívesen vár mindenkit, aki megérzi: az egészség megőrzéséért érdemes és kell időt, pénzt és fáradságot szánni a mozgásra Udud Teréz • Fotó: - kafi t i