Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-05-22 / 20. szám

1994. MÁJUS 22. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 7 Szociális problémáink (3.) Befejező részéhez érkezett sorozatunk, amelyben a főiskola szociális munkás szakos hallgatói által készített felmérés eredményeinek elemzését közöljük. Az első részben megkérdezetteink általános jellemzőit ismertettük nem, kor, családi állapot, iskolai végzettség alapján. Röviden elemeztük, hogy milyenek a létminimumhoz viszonyított jövedelmi szintek (megjegyeztük, hogy az akkor közölt 12 000 Ft-os létminimum személyenként értendő!). A következő alkalommal leírtuk, hogyan osztályozzák a megkérdezettek a város szociális intézményeinek és szervezeteinek működését. Emellett S

utattuk az információszerzés lehetőégének forrásait. Kilátástalan lakásproblémák Záró írásunkban elsőként közöljük, hogy a felmérésben részt vett emberek tapasztalatai szerint ma Magyarországon melyek a legsúlyosabb, leggyakoribb szociális problémák. A legtöbb ember véleménye szerint fő probléma a magas infláció, az alacsony bérek. Ebből következően válik általánossá, hogy a jövedelmi szintek a létminimum alá csúsznak. Szorosan idetartoznak az idősek és rokkantnyugdíjasok megélhetési gondjai. Hasonlóan kiemelkedő az aránya azoknak a véleményeknek, amelyek a munkanélküliséget és az ezzel járó egyéb problémákat I

tekintik a legjellemzőbbnek MagyarorP^ágon a jelenlegi viszonyok között. A válaszadók jelentős része tartotta szinte mindennapi problémának a lakással kapcsolatos kérdések megoldatlanságát. Szekszárdi viszonylatban is ARANYERKEZELES MŰIÉT NÉLKÜL! Gumigyűríízés, fagyasztás. Szekszárd, Gróf P. u. 4. (IV-es iskola új tornaterme mellett.) ALISUN NAPSTUDIO Eredményesen barnulhat ÚJ TURBÓRNYCSÖVES, ARCBARNÍTÓKKAL EtLÁTOTT, FORMATERVEZETT NAPÁGYAIBAN. Reqgel 9-től este 9-ig A HET MINDEN NAPJÁN SZEKSZÁRD, MÉSZÁROS L U. 3. egyre súlyosabb mértékben jelentkezik a hajléktalanság. Főleg a fiatalok lakáshoz jutásának esélyei romlottak az utóbbi években. Ezzel kapcsolatban szereztünk információt arról, hogy Szekszárd Város Önkormányzata az 1994-es évben a lakáshoz jutást semmilyen módon nem tudja támogatni. Azt is vizsgáltuk, hogy a szekszárdi emberek életében is jelentkeznek-e a fenti problémák. A válaszokból kiderült, hogy saját családja vagy ismerősei révén mindenki kapcsolatba kerül ilyen szociális jellegű gondokkal. Legkiemelkedőbb a munkanélküliség és a lakáshoz jutás kérdése. Kutatásunk és saját tapasztalatunk alapján megállapíthatjuk, hogy az említett szo\la már mindennapos látvánv, velünk él a szegénység. Felvételünk illusztráció, a közvélemény-kutatással közvetlen kapcsolata nincs. ciális problémák ma Magyarországon szorosan összefüggnek egymással és egy egyén vagy család életében együtt is megjelenhetnek. A többség optimista Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt a fenti problémák megoldására, válaszadóink 40%-a nemlegesen válaszolt. A többség azonban optimistábban szemléli a helyzetet, s éreznek reális esélyt annak megváltoztatására. Megoldásként nevezték meg a már meglévő munkahelyek biztosítását és újak teremtését. Sokan bíznak abban, hogy a választások után javul a szociális helyzet. Szintén sok ember várja a gazdasági helyzet pozitív irányba történő változásától saját gondjainak orvoslását. Szükségesnek tartják a szociálisjellegű támogatások mind szélesebb körű jelenlétét. Reméljük, hogy kutatásunk eredményeinek közlése segítségül szolgál a város szociálpolitikával foglalkozó szakembereinek, szervezeteinek és intézményeinek jövőre vonatkozó terveik, döntéseik átgondolásakor. Köszönetet mondunk azoknak az embereknek, akik részt vettek a kérdőívek kitöltésében és a Szekszárdi Vasárnap szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptunk a város lakóinak tájékoztatására. Heti levél A rózsaszín kör Jó, hogy volt egy kis kampánycsend nem is olyan régen; ha ennyien és ennyiszer kérik az ember bizalmát, az bizony egy idő után igen fárasztó tud lenni. Ilyen feszültségek közepette nem csoda, ha az ember egy laza fröccsözgetés képében és folyamatában keresi a feloldódást. (Egy jóízű borozgatás, megfelelő társaságban, csillogó tud lenni, mintha közben - távol, halkan - egy gyerekkórus énekelne.) A fröccsözgetésnek, mint tudjuk, többirányú következményei tudnak lenni, még olyan prózaiak is, hogy elfogy a tanyán a szóda. Fölpakolja az ember a ládát és irányt vesz a szódagyároshoz. A hétvégi erős forgalom miatt a hétfő kemény nap, tehát ajánlatos keltő megértéssel és türelemmel fölvértezve megközelíteni a műintézményt. Ez most sincsen másképp, sőt még úgyabbul van, mert a szódás egyenesen káromkodik. Már megint becsempésztek neki egy idegen üveget a többi közé, sőt inkább kettőt! Az egyik már ki is eresztette amit beletöltött. Mindig van ilyen, mondja a szódás lemondóan. Mi, akik idejárunk a rózsaszín kör tagjai vagyunk. Nem könnyű bekerülni ide, kelt némipuhítás, legkevesebb annak kilátásba helyezése, hogy rendszeresen nála cserélünk szódát és rendes tagjai leszünk a rózsaszín körnek. Ezután kerül sor arra, hogy az üvegek átvizsgáltatnak, kijavíttatnak és a fejükre egy rózsaszín festékpötty kerül; az ember kihúzza magát - jó tartozni valahova. Ha valamelyik üvegfolyik, mikor nem, kell, vagy éppen ellenkezőleg, nem lehet belőle kiszorítani ami benne van, akkor qgy darab madzagot köt rá a kuncsaft, és ebből az egyezményes jelből a szódás tudja, hogy meg kell nézni a fejet; szelel, bütyköl, javítgat, mert itt működni kell mindegyiknek, a rózsaszín felségjel alatt. Ezért nem örül az új - idegen - üvegnek, mert új üvegeket már jó ideje nem gyártanak, alkatrészt nem kapni, az új módi, a szifon árnyékában vergődő ágazatnak csak így lehet piacon maradni. A legkevesebb az, hogy enyhe mosószeres vízben lecsutakolja töltés előtt az üvegeket. Egy szivacs van a vödör szájára aplikálva, amin kisebb a lyuk, mintáz üveg átmérője, és amikor a szódás beledugja, akkor végigsúrolja az oldalát, mikor kiveszi frissen mosottan csillog és ezután jön a töltés. Ma lassabban megy a munka, mert minden kuncsaft a választásokról beszél, mint mi is. Közben a falra téved a tekintet, ott is az áratjelző fehér lapocskára; a korábbi hat forint helyett most hét forint van kiírva. Hát ez az, mondja a szódás, merthogy megvették külföldiek a répcelaki szénsavgyárat és azóta négyszer emeltek árat, úgyhogy ö is kénytelen. S ezzel megint a választásoknál vagyunk. Ha az ember egy új árat lát meg, előfordul, hogy valami fix és régi dolog ugrik be, esetünkben az egy forint tíz filléres szóda. Vajon miért az rögzült? Aztán azon morfondírozik a kuncsaft, hogy vajon helyes-e, ha a fröccsébe a szénsavbuborékon keresztül beszivárog a politika valamilyen formában? Mindenesetrejó dolog ez a négyévenkénti választás, mert látni lehetett néhány magabiztos mosoly helyébe lépő megszeppent kisfiú arckifejezését a politikus urak némelyikének arcán, ahogy keresgélik a szavakat a közszolgálati kamerája előtt. Látszott rajtuk, hogy leesett a tantusz, szembesültek dolgokkal, amit eddig nem akartak tudomásul venni. Ha eddig nem erőltették, akkor most nem lehet megkerülni, hogy elgondolkodjanak. -steiner-