Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-05-22 / 20. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. MÁJUS 22. H. ogyan került ilyen állapot­ba a szekszárdiak régen kedvelt ki­rándulóhelye? - kérdezem Sze­leczky Józseftől, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési és beru­házási irodájának vezetőjétől. - Tényleg sok szekszárdiban él nosztalgia a tó iránt, ami most már nem tó, mert a vízfelület teljesen eltűnt. Ennek az az oka, hogy a vá­rosi vízbázis a kutak számának nö­vekedésével fokozatosan közele­dett a tóhoz, és a kutak most már oly mértékben megközelítették ezt a területet, hogy az úgyneve­zett leszívási görbe már alámetsz a tó területe alá. Ez azt jelenti, hogy innen sajnos a vizet kiszivattyúz­ták, és gyakorlatilag megitta a vá­ros. - Ez biztos nem egyik napról a má­sikra következett be. Nem lehetett volna időben megmenteni a tavat? - Korábban történtek bizonyos beavatkozások, hogy valamennyi vízfelületet megmentsünk. A Sió­ból szivattyúztak vizet a tóba, in­dul ugyanis egy árok a Sió-csator­nától, amelyen keresztül fel.lehet­né tölteni ezt a medret. Azonban a Sió az idők során oly mértékben szennyeződött, hogy ezt a vízpót- . lási tevékenységet le kellett állíta­ni, mert a Sió vizét így végső soron a kutakba nyomtuk volna bele és a polgárok a Sió szennyezett vizét it­ták volna. így aztán lassan teljesen eltűnt a vízfelület, és ez maga után hozta a környezet lepusztulását is. Pedig tényleg nagyon szép termé­szeti értékek vannak ott, mégis csak erre a minimális fenntartásra elég a város ráfordítható pénze. - Most a gazdasági bizottságnál jelentkeztek olyan vállalkozók, akik megvennék a területet és ott ismét valamiféle szabadidőparkot létesíte­Csörge-kilátás ráfordítás belátható időn belül ne­hezen térül meg. - Milyen korlátozásokra kell gon­dolnunk? - Építési korlátozás alá esik a te­rület, a tavat tápláló árokba nem le­Csörge-tó. Ismerőseim 7-8 éve még fürödtek benne, még régebben pedig - mondják - nagy élet volt a tóparton. Hintóval, később taxi jára­tokkal, no meg persze kerékpárral lehetett kgárni, s rendszeresen va­sárnapi pikniket tartottak ott a szekszárdiak. Pár éve á víz eltűnt, a va­lamikori mederben két-három méter magasra nőttek az olajfűzek. A vegetáció dúsan tenyészik, az ember alkotta tárgyak fölött az enyészet uralkodik. Az akácillatú, madárdalos kiserdő és tómeder békés csend­jét évente pár napra a fiatalok rocktalálkozójának zenéje-zaja veri fel. Aztán a következő évig szinte csak az el nem bomló szemét, a meg­rongált - és ígj életveszélyes - elektromos kapcsolószekrények, és fal­firkák jelzik, hogy azért néha megfordul itt a/. Ember. Mire felnő - újra a régi Csörge-tó lesz? nének. Ez felcsillant valami re­ményt? - Vissza-visszatérően megjelen­nek vállalkozók elképzeléseikkel, hogy itt visszaállítsák a vízfelület, de addig, amíg a város vízbázisa ezen a területen helyezkedik el, és a kutak szívóhatása érvényesül, addig egészen komoly műszaki beavatkozással lehetne csak a víz­felületet visszaállítani. És ameddig a Sió vize olyan szennyezett, mint amilyen, addig a vízutánpótlás is kérdéses lenne. Tehát nem nagyon van reális esély arra, hogy belátha­tó rövid időn belül a tó újjászüles­sen. Mindezeken túl komoly gondot jelent, hogy a Csörge-tó a kutak belső hidrogeológiai védőterületé­re esik, így erre vonatkozóan kü­lönböző szabványok szigorú elő­írásokat fogalmaznak meg, s ez megint csak korlátozza itt a lehet­séges vállalkozásokat. Egyrészt magát a tevékenységet, másrészt ezek a korlátozások nyilván meg­drágítják az itteni vállalkozást, és a het bevezetni a vizet, műtrágya, növényvédő szer nem tárolható, nem működhet itt állattartó telep sem. Ez utóbbi azért érdekes, mert többeknek volt olyan elképzelé­sük, hogy kis állatkertet, vadaspar­kot létesítenének itt. A korlátozá­sok elég szűkre szabják az itteni lehetőségek körét. De a leglényegesebb mégis az: amíg a tóban víz nem lesz, addig ­azt hiszem, - nem is érdemes hoz­záfogni semmihez. Mert ennek a területnek a varázsát az adta, hogy volt itt egy viszonylag nagy vízfelü­let, és a környezet hozzá. A kör­nyezet önmagában, víz nélkül, nemigen éltet meg semmilyen vál­lalkozást. - És elképzelhető, hogy rövidesen máshová települ a város vízbázisa, s akkor újra lesz víz a tóban? - A távlatokban a város vízellátá­sát a Dunából kellene megoldani, nem közvetlen vízkivétellel, de Duna menti vízszerzéssel. Viszont a jelen időszakban még ez a mosta­ni vízbázis el tudja látni a városi igényeket. így nem tudom, mikor lesz időszerű a vízbázis áttelepülé­se. Ha úgy alakulna, hogy nagy­mértékben megnő a vízigény a vá­rosban, és további kutakat kell fj^k ni, az komoly nehézségek árán le^ csak lehetséges. Mert az a földterü­let, ahol a kutak helyezkednek el, a kárpótlás során magántulajdonba került, s megszerzése nem lesz könnyű. Ez majd esetleg meggyor­sítja a kutak áttelepítését is. Ha ez bekövetkezik, akkor* szűnik meg ez a mostani állapot a tó vízszintjét illetően. - A gazdasági bizottság tud arról valamit, hogy a Humán Kft. mit kezdene a területtel addig is, amíg nincs víz? - Nem tartunk még ott, hogy a kft.-vel részletesebb tárgyalások indultak volna a hasznosításról. Egy előzetes igénnyel jelentek meg, részletesen talán még nerj^fc fogalmazták meg az elképzelési ket. A további tárgyalásokat meg­határozza az, hogy ez a terület a vá­rosi törzsvagyon része, így nem le­het elidegeníteni. Azt hiszem, ez­zel új fordulatot vesz majd az ügy, s ha megismerik a korlátozásokat, elképzelhető, hogy másként látják majd eredeti terveiket. De az is le­het, hogy fenntartják szándékukat, és akkor tovább folyhatnak a tár­gyalások a bérleti jogviszony kiala­kításáról. - Akkor hát még sincs sok remény arra, hogy újra legyen egy vasárnapi piknikező, pihenőterülete a városnak? s k»Jzerintem belátható időn be­lül nincs. Addig marad a szek­szárdiaknak a Sötétvölgy. Szálka és Dombori. Ubud Teréz Fotó: - ka ­Megittuk a tavat <

Next

/
Thumbnails
Contents