Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-04-24 / 16. szám

228 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. ÁPRILIS 24. Minimum-lét Sorozatunkban szeretnénk bemutatni annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet a múlt hónapban Szekszárdon egy reprezentatív minta (80 fő) alapján készítettünk. Első alkalommal ismertetjük Önökkela megkérdezettek általánosjellemzőit. A KSH 1990. évi Szekszárdra vonatkozó jelentéséből, a 14 év feletti lakónépesség adataihoz viszonyítva arányosan választottuk ki a megkérdezetteket. Három korosztályt vizsgáltunk. A15-39 és a 40-59 év közöttiek többsége családi állapotát tekintve házas, míg a 60 év feletti korosztály 3/4-e özvegy. Iskolai végzettség szerint a megkérdezett fiatalok korosztályából a nők nagy része (57%) érettségivel rendelkezik. Ezzel szemben a férfiak 41%-a szakmunkás-képesítést szerzett. Felsőfokú végzettsége ebben a korosztályban a férfiaknak van nagyobb arányban, hasonlóan a 40-59 év közötti korosztályhoz. Az időseknél a férfiak több mint 3/4-e és a nők majdnem fele 8 általánost vagy ennél kevesebb osztályt végzett. A táblázatból arra vonatkozóan nyerhetnek információkat, hogy a megkérdezettek milyen jövedelmi viszonyok között élnek. családi álUpot egyedi! élik gyermektelen gyermekes csilidok megkérdezetlek életszlnvonil 1 gyem. 2 g>. 3 f. több létminimum alatt él: m 50% 3)% «% 33% 50% létHÍnimim szintién él: US 3ft 22* 28% 59% 27% létminimnm felett él: I0S lí% 19* 2Í% 17% 23% megkérdezetlek összesen: 18% ISS 23% 36% 8% 180% (A létminimum a felmérés időpontjában - 2 aktív keresős, 2 eltartott, vidéken élő család esetében - 12 000 Ft volt.) A létminimum alatt élők jövedelme már jelentős mértékben tartalmazza a pénzbeli és természetbeni juttatásokat (pl. segélyek, tűzifa...). Az egyedül élők 26%-a részesül ilyen fajta támogatásban. Emellett még a 2 és 3 vagy többgyermekes családoknál fordul elő nagyobb arányban. Ezen családok esetében a családi pótlék az egyik legjelentősebb jövedelemforrás. A felmérés eredményeinek közlését a főiskola III. évfolyamos szociális munkás szakos hallgatói a következő számban folytatják. Fotó: - ka (Folytatás a 3. oldalról.) - A prevenció jelentőségéről néhány év óta lehet igazán sokat hallani, a Csehák Judit-féle egészségügyi tárca igyekezett a hangsúlyt az egészségügy fejlesztéséről az egészségmegőrzésre áthelyezni. Hol tartunk most? - Kormányzati szintről sehol a világon nem sikerült még ezt a problémát kezelni. Sokan úgy vélik; az iskolai nevelésre kell összpontosítani, én ebben is szkeptikus vagyok. Véleményem szerint a kisközösségek szerepe meghatározó, amelyek egyre inkább kultiválják az egészséget, divattá teszik az egészséges életmódot, ugyanakkor megoldják az önsegélyezési is. - A közösség mozgatója nagyon gyakran az egyház, a vallásos ember. A füvet 150 Pozitív szerepe az önsegélyezésben nyilvánvaló. A beszélgetésben azonban szó esett visszahúzó erejéről is. Sajtóvisszhangja is volt a Keresztény Pedagógus Kamara részéről az Egészségnevelési Intézet ellen megnyilvánuló kritikának; az AIDS elleni föllépést ők nem kondom osztásával, hanem az önmegtartóztatásra neveléssel képzelik el. - Komoly, okos emberek is gyakran hiszik azt, hogy ha valamit értelmesen megmagyarázunk, akkor az emberek aszerint fognak élni. Kétségtelenül megvan az egyházban is a konzervativizmus, mégis azt hiszem, hogy az említett ellentmondás kibékíthető. A nagy évig nyírni történelmi egyházakra Magyarországon az egészségmegőrzés vonatkozásában nem a vallási motivációjú támadás a jellemző, éppen ellenkezőleg. A papokra, egyházi aktivistákra mindig lehet számítani, ők a kisközösségek mozgatói. A vallás nagy érték. A lelki egészség szempontjából, a stressz ellen védett a vallásos ember. - Akár óvszerrel, akár plakátokkal, az egészségmegőrzés pénzbe kerül, de még mindig kevesebbe, mint a gyógyítás. - Az egészségvédelemre több pénz kellene és ezt az egészségügyi kormányzat is tudja, látja, de elsodorják a tűzoltójellegű kötelezettségek, választások után a hatalmi struktúra átépítése és egyebek. De azért a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak erre a kérdésre az önkormányzatok, a pártok, s gyarapodik az önszerveződő csoportok száma. Joggal lehet tehát bizakodni, mert polgárosodással biztosan létrejönnek ezek a struktúrák. Csak ehhez idő kell. Hasonló a titka, mint a szép angol gyepnek; nincs vele más teendő, csak 150 évig rendszeresen nyírni... Bár néhány hete, mikor angliai utamon szokásomhoz híven megvettem az újságokat, nagy betűkkel arról írtak, hogy óriási botrány van náluk az iskolai felvilágosításban. -riFotó: -kafi-