Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-04-24 / 16. szám

1994. ÁPRILIS 24. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 A füvet 150 évig nyírni LZ egészségügy helyzete és kilátásai címen bizonyára a szűkös anyagiakról kell elsősorban beszélni... - Magyarországon aránylag fejlett az egészségügy. Nagy az ágyszám, nem rossz a műszerezettség, a rendelők, kórházak és általában az infrastruktúra helyzete. A gyengébben ellátott nyugati országokkal vagyunk e vonatkozásban hasonló szinten. Bizonyos mutatók •

rint azonban - vegyük példának lnőtt halandóságot - Romániánál, Albániánál, a fejlődő országoknál is rosszabbul állunk. Évente 40-50 ezer ember, valóságos Don-kanyar, akinek nem kellene meghalnia, ha jobb lenne az egészségvédelmi rendszerünk. Mert ez a fejletlen, s erre kellene több pénz. - Az egészségvédelem talán saját magunk, az önpusztító életmódunk ellen kellene, hogy megvédjen bennünket. - Valóban az életmód az, ami a rendkívül rossz mutatókat magyarázza. A deviancia minden formájában elöl járunk. Én a mértéktelen dohányzást és alkoholfogyasztást, valamint a mozgáshiányt tartom a Jakoknak, de negyedikként megwm'tem azt is, hogy nálunk a stresszek levezetése sokkal nehezebb. - Meglepő, hogy rosszabb helyzetben vagyunk e vonatkozásban nálunk fejletlenebb országoknál is. - A stresszre különösen azok a társadalmak érzékenyek, ahol az emberek individualizációja előrehaladott. Ismert Magyarország „kompország" mivolta. Nyugati életszínvonal-minta van előttünk, miközben a viszonyaink, a lehetőségeink keletiek. A Kádár-kor relatív szabadsága megengedte az anyagi javakhoz jutást, a magas igények kialakulását. De ezt csak önkizsákmányoló vagy inlegitim módon lehetett (lehet még ma is) elérni. A pácienseink között van nagyon sok értékes, okos ember orvosok, akadémikus is -, akiknek az alkohol már elengedhetetlen a munkájuk elvégzéséhez; olyanok az igények státusban, fogyasztásban, életmódban, ami messze előreszaladt az ország lehetőségeihez képest. - De ismertek a stressz levezetésére, a problémák megoldására az alkoholizmuson, öngyilkosságon kívül is módszerek! - Magyarországon rendkívül gyors változások zajlottak le. Az egyházak elleni föllépés, a vallásellenesség, a családi és rokoni kapcsolatok szétzilálódása, a lokális kultúrák pusztulása, a hagyományok háttérbe szorulása az egyéb kapaszkodókat ellehetetlenítette. - A deviancia bizonyos formái nem Újkeletűek nálunk. Mennyire tekinthető rendszerspecifikusnak, vagy netán a „magyar jellem" részének az alkoholizmusra, öngyilkosságra stb. való hajlam? - A magyar kultúrának, annak a szokás- és normarendszernek, amiben a társadalom hagyományosan él, vannak érzelmi, indulati sajátosságai, például a kommunikációs nehézségek, a befeléfordulás, vagy az öngyilkosság, mint problémamegoldó minta. Az biztos, hogy ezeket a jelenségeket nem a kommunizmus hozta és annak elmúltával nem is oldódnak meg automatikusan. - Az öngyilkosságra való hajlam, mint a kultúra része? - A kultúra szociológiai, antropológiai értelmében. Nálunk ez Prevenció. Azon idegen szavak egyike, amelyek az utóbbi években meglehetős karriert futottak be a közéletben, mindenekelőtt az egészségüggyel foglalkozó tömegtájékoztatásban és pártprogramokban. Közvetlen jelentésén kicsit túlmenően azt értjük alatta, hogy a betegséget megelőzni - megfelelő táplálkozással, mozgással, szűréssel, felvilágosítással könnyebb, hatékonyabb és olcsóbb, mint gyógyítani. Dr. Buda Béla, az ismert pszichiáter, az Egészségmegőrző Intézet igazgatója az egészségmegőrzésről beszélt a TIT által szervezett programon, Szekszárdon. nem ismert fogalom, pedig a hagyományt, az életmódot, a mentalitást, a tanult lelkületet, a szokások rendszerét is szokás kultúrának nevezni. - Ismeri talán a viccet; „Miért élnek tovább a nők? Azért, mert nincs feleségük." De valójában miért élnek tovább, hiszen az előadásban említette, hogy a nők egészségi mutatói is nagyon rosszak, sőt talán gyorsabban romlanak, mint a férfiaké. - Mivel bizonyos értelemben korlátok közé vannak szorítva, nem' kell olyan individualizációs mutatványokat végezniük, például erősnek mutatkozniuk, mint a férfiaknak. A feszültségek levezetésére is több eszköz áll a rendelkezésükre. A női szervezet a változásokra, a biológiai stresszekre valószínűleg eleve jobban felkészült, más fajoknál szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy a női szervezet „életrevalóbb". (Folytatás a 4. oldalon.)