Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-27 / 8. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARIIIAP ' 1994. február 27. lH Nyílt tér ————————— Csak állok és nem értem... Nem vagyok klausztrofóbiás, de bezártsági érzésem van időn­ként, ugyanis kérdőjelek vesznek körül. Azt értem, hogy Hafenscher esperes és Hulin doktor urak szo­morúak ugyan, de - velünk együtt - bizakodóak a Szekszárdi Va­sárnap jövőjével kapcsolatban. Számunkra is a nélkülözhetetlen hazai ízt jelenti e hetilap szel­leme étrendünkben. A tisztelt képviselő-testület döntött, az ered­mény immáron közismert: nincs rá pénz. 11 képviselő szavazott igennel. Ők fontosnak tartják jelenlétét, biztosítani kívánták a működés anyagi feltételeit. 7 nemmel szavazott. Korrekt, egyértelmű állásfoglalással, becsü­letes vállalása egyfajta véleménynek. Kérdőjelek: 9 fő tartózkodott. Mármint a véleménynyilvánítás­tól. Ez az „ott-tartózkodók" egyharmada! Nem volt véleményük? Nem ismerik eléggé az újságot ahhoz, hogy eldöntsék, kikhez csatlakoznak? Ha hiányos az ismeretük adott napirendi ponthoz, a döntést megelőzően mért nem tájéko­zódnak? Ha esetleg tájékozódott, akkor miért tartózkodott? Miért nem szavazott valahogy? Vagy mégis döntött? Tartózkodott, vagyis nemmel szavazott? Ha a kettő nem ugyanaz, akkor a választópolgár miként minősítse képviselőjét, akinek nincs véleménye? Netán te­kintse példának és ő is tartózkodjon a (reá) szavazáskor? ??? Lányi Péter * * * Rendszeres újságolvasóként szívesen lapozgatom üzleti útjaim, illetve rokonlátogatásaim során kezembe kerülő területi és helyi lapokat. Is­merőseim másutt többé-kevésbé elégedetlenek a helybéli színvonallal, úgy ítélik meg, hogy sok érdeklődésre számot tartó információ marad ki Újságjukból. A megtekintett Szekszárdi Vasárnap viszont véleményük szerint hihetetlenül sok információt tartalmaz Szekszárd és környéke kulturális, gazdasági, politikai, mindennapi életéből. Néhány szám elol­vasása után pontos képet alkothattak a bennünket foglalkoztató aktuális problémáinkról, városunk múltjáról és várható jövőjéről. A lap lokálpatrióta. Nyugodt hangnemben tájékoztat sikereinkről és ügyetlenségeinkről, mindezt úgy, hogy közvetlen életterünk szeretetére biztat. Szükségünk van erre. Hogy mindezt csak díjmentesen képes eb­ben a formában megtenni? Ha ezt nem biztosítjuk, akkor a lap feltehe­tőleg nem ez a lap lesz vagy egyáltalán nem képes fennmaradni a kis létszámú szekszárdi hirdetőkért folytatott versenyben. Vállalkozóként is úgy gondolom, hogy felmérhetetlenül nagy közve­tett haszonnal rendelkezhetne egy saját újság. Önkormányzatunknak ^^ óriási feladatai vannak a város fejlesztésében, a lakosság szolgálatába^^ amihez komoly segítséget nyújthat egy ilyen széles körben olvasott lap. Persze ehhez gondoskodni kellene fennmaradásáról. Úgy gondolom érdemes. Thraun Lajos a DOFÉM Kft. ügyvezetője PORST SZA K* ZLK T Szekszárdon, a Széchenyi Üzletház I. emeletén. FOTÓ-, VIDEÓ, AUDIO elektronikai cikkek nagy választékban. AKCIÓ! Színesfilm-kidolgozás, egy 9x13-as kép csak 9,90 Ft. Nézzen be hozzánk, megéri! EL ADÉL TEAM® \ *r3 r ADÉL BUTIK új helyre költözik. Vív Március l-jétől Szekszárd, Rákóczi u. "']•)V'j 30. szám alá. Írj/ Váija a kedves vásárlókat és viszont­Y eladókat. Póker bűtorház Konyháját szeretné berendezni? Nálunk nyolcféléből kiválaszthatja az Önnek meg­felelőt S ha igényU, helyszíni felméréssel és be­szereléssel segítünk. Mindezt a legolcsóbban Póker bútorházból, valamint irodabútorok, szőnyegek és német import bútorok nagy választékával váijuk kedves vásárlóinkat, viszonteladókat is. Szekszárd, Rákóczi u. 132. (a Borkombinátnál). Telefon: 74/312-435, 312-526. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9-17.00-ig, szombaton 9-12.00 óráig. Heti levél Privát izé A széles néptömegek bevásárlószatyrukat rágva és a gutaütés szélére sodródva tipród­tak eleddig azon, hogy mikor privatizálják a Népbolt vállalatot. A mennyei mannát nem várták így, mint ezt a gazdasági lépést. En speciel csak a privát izét kedvelem, olyan üz­letben, mely nem privatizált kedvetlenül kó­dorgok, nem találván helyem és szerepem, nem is nagyon verem a pénzt, maximum ve­szek egy skatula gyufát és passz, ez már nagy bevásárlásnak számit. Bezzeg a privátban; rögtön megindul a nyálképződésem, összeveszek mindenféle marhaságot, csakhogy föllendítsem az egység forgalmát. Az ember már csak ilyen, ha le­megy vásárlóba. Igaz, most sem tudom, hogy melyik bolt Népbolt és melyik nem, de elmé­letileg ez mégiscsak így van, ergó szívrepesve vártam a Népbolt privatizációját. Nem vár­tam hiába, imáim meghallgatásra találtak, innéttöl új reklámszatyrot veszek, így mulat egy magyar vásárló. Az új tulaj megemlíti, hogy a céljuk utolér­ni a konkurenciát. Itt nyilván a vevők igé­nyeinek megfelelő színvonalú kielégítéséről van szó és nem arról, hogy ők is legalább any­nyi hasznot akarnak kaszálni, mint más egy­ségek. Szent cél, nemes feladat, ki hitte vol­na, azért vannak még vérbeli kereskedők eb­ben az országban. Aztán megemlíttetik, hogy az előző vezetés - még az átkosból - nem egészen a valóságnak megfelelő mérleget ké­szített, az ö általuk említett tizenöt milliós veszteség a valóságban hetvenöt-nyolcvan miller. Bagatell. (A legközelebbi közgyűlésen a régi vezetésnek alkalma lesz indokolni a tavalyi eredményeket, pontosabban ered­ménytelenséget.) A lemondott igazgatóság három tagja egyébként távozáskor tizenegy millió forintot vett fel végkielégítés és egyéb jogcímen! Hát istenkém, az ember már kezdi megszokni, hogy egy-két évig navigáló vezérek, lelépve, le­nyúlnak egy-két, netán tízmilliót. Nyilván így jogszerű, meg minden. Ilyenkor nem szabad arra gondolni, hogy manapság a pofátlanság a legfontosabb vezéri tulajdonság, hanem ar­ra kell gondolni, hogy ha nyereséges a cég akkor nyilván többet nyaltak volna föl. Ám­bár a gazdasági életben ne keressünk logikát^ ők tudják, így előfordulat, hogy akkor nem kaptak volna semmit. Hogy végkielégítést kaptak, addig rend­ben. Egyéb jogcímen nyilván egy kis prémiu­mot kaptak, valljuk be egy kereskedelmi cé­get veszteségessé tenni nem kis mutatvány, ehhez nem akármilyen hozzáállás és felké­szültség szükségeltetik. Netán a szakszerve­zettől kaptak egy kis pénzmagot, mert így a dolgozókat új tulajdonoshoz segítették és ál­dásos ténykedésük nyomán tovább süllyedni képtelenség, tehát ezentúl a dolgozóknak és a vásárlóknak csak jobb lehet, ezért jutalom jár, semmi kétség. Esetleg kaptak néhány millert azon jogcímen, hogy igazgatásuk alatt a cég egységeiben sikerült megőrizni a vekni kenyér és a fogpaszta abszolút pártsemleges­ségét. Vagy miután nem törték össze magu­kat a munkában, élenjártak a baleset-meg­előzésben; pár millert ez is megérhet. Leghelyesebb tehát, ha tekintetünket bevá­sárlókosárkánkból fölemeljük és a fényes jö­vőre függesztjük, lelkünkbe béke költözik ­azért ez a privát izé nagyon keli - st-

Next

/
Thumbnails
Contents