Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-12-19 / 50. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. DECEMBER 24. A kiebrudalt humorista (Folytatás a 3. oldalról.) - Lehet egy kabaré kormánypárti? - Meggyőződésem, hogy a kabaré ellenzéki műfaj, hisz mindig a kisembert, az átlagpolgárt védi, szórakoztatja. No most egyes kormányok megpróbálnak az emberek ellenében politizálni, de azt sokáig úgysem tudják csinálni. Amit a kabaréban el lehet intézni legyintéssel, letiltással vagy kitiltással, de az a probléma amit a kabaré eszközeivel megjelentettünk, akkor is létezik, megoldásra vár. Mi egy-egy fellépés során pontosabban fel tudjuk mérni, hogy mi foglalkoztatja az embereket, mint a Gallup Intézet bármilyen felmérése. - Hol az a határ, amit a kabarészerző sem léphet át? - Nem tudom. Minket az előző rendszerben is rúgdostak, feljelentgettek, néha betiltottak, ez most is így van. Emlékszem egyszer egy igazi altábornagy, a sereg politikai főcsoportfőnöke feljelentette a Rádiókabarét, mivel „egyoldalú kritikai hangvétele kiúttalanságot, a szocialista társadalom iránti bizalmatlanságot sugall." Később egy másik tábornoktól „Kiváló határőr" kitüntetést kaptam néhány elmondott viccért. Selmeczi is megkapta, pedig ő tényleges határőrként ott volt az árvíznél, értékeket, embereket mentett, akkor még három nap jutalomszabadságot se kapott. Visszatérve a lényeghez, a határt azt hiszem szintén a közönség szabja. A Hofi Gézának sincs akkora hatalma, hogy eladjon, megszerettessen valakit, aki a nézőknek nem szimpatikus. Van egy idő, ami után már nem lehet jópofákat mondani. Koltai Róbert illetékes elvtársa 1987-ben azért vonult nyugdíjba, mert az emberek elkezdtek felkiabálni a színpadra, hogy arról beszéljen miért nem tudnak megélni a fizetésükből. Erre már nem lehetett jópofát válaszolni. Elérkezett az a határ, ahol az ember széttárja a kezét, mert nem tudja feloldani, humorral elütni a gondokat. - Téijünk vissza kirúgatásához. Nem hiszem, hogy az ezerötszáz elégséges indok volt. Mást nem mondtak? - Dehogynem, hogy döntsem el, politizálni akarok vagy pedig közszolgálati rádiózok. Persze a kérdést csak hétfőn teszik fel. Azt fogom válaszolni, hogy a politizálást természetesen abbahagyom, de abba belemegyek, ha ki akarnak nevezni az MTI vezérigazgatójává. - Gondolom ezzel a Demokratikus Chartában betöltött szerepére céloztak... - Persze, pedig az nem politikus szerep. Valahogy úgy alakult, hogy színpadhoz szokott emberként szóvivőnek választottak. De mi hangoztatjuk leginkább, hogy a Chartának minden tagja egyben szóvivője is. Mostanában többen vissza vonják az aláírásukat. Na és? - mondom én erre. Ez is természetes, amikor aláírt abban a dologban egyetértett, ha most nem, ne jöjjön velünk, minek kell itt bármit is visszavonni? - Azt mondta egy ponton túl nem lehet humorizálni, előbb pedig arról beszélt, hogy napjainkban van a legtöbb témája. Mi a dolga manapság a humoristának? - Van egy nagyon szép mondás, sajnos nem én találtam ki. Egy régi orosz mondás, hogy a humor a reménytelenség udvariassága. Nagyon kifejezte azt, amit az előző időszakban mi csináltunk. Most megfordítanám a dolgot és azt mondom, hogy a humor ma a remény udvariatlansága. - Ez tényleg szép gondolat, azt hiszem végszónak is megfelelő. Köszönöm a beszélgetést. Tamási János Fotó: - kall A beszélgetés során többször is emlegetett hétfő azóta eljött és meghozta „gyümölcsét": „Az igazgatótanács egyebek mellett megállapította, hogy a Rádiókabaré szerkesztőségének pénzügyi gazdálkodásában súlyos hibák, hiányosságok, szabálytalanságok nem fordulnak elő. A továbbiakban az igazgatótanács egyhangúlag javasolta, hogy külső szakemberek bevonásával hozzanak létre szerkesztőbizottságot, így biztosítva a politikai kabaré többszólamúságát, továbbá azt, hogy Farkasházy Tivadart átmenetileg mentesíteni kell a műsor készítése alól, annak biztosításával, hogy ez idő alatt más, nem politikai jellegű műsort készíthessen... ...Kiszivárgott hírek szerint az igazgatótanács ülésén Farkasházy Tivadar Charta-tagságának kérdését Csúcs alelnök levette a napirendről, miután szóba kerültek más, jobboldali pártoknál szerepet vállaló rádiós munkatársak nevei." (Részlet a Népszabadság 1993. december 14-i tudósításából) A, Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület közös sajtótájékoztatót tartott a város földrendező bizottságával, amelyet Kővári László elnök képviselt. Elöljáróban Józan Mihály ügyvezető elnök beszámolt a Magyarországi Németek Szövetségének december 10-11-en zajlott országos közgyűléséről, ahol örömmel üdvözölték a nemzetiségi törvény sokat vajúdott életbe lépését, amelyben élni lehet a lehetőségekkel és felnőni azokhoz, bízván a többségi nemzet támogatásában és megértésében. Ezért is szükséges, hogy a németség megszabaduljon végre identitási problémáitól, hogy többen beszéljék nyelvüket, hogy a kisebbségi kéttannyelvi oktatás felvirágozzék, hogy a felsőoktatásban ne csak a nyelvtanároknak, hanem a nemzetiségi szakon végzetteknek is kellő elismertsége legyen, hiszen ezek a pedagógusok a nyelvoktatáson kívül az egyéb tantárgyakat is németül tanítják. „Egy zakó, amibe bele lehet nőni..." Elhangzott az is, hogy a németség számára fontosak lesznek a helyi önkormányzati választások is, ahol kellő létszám esetén kisebbségi kulturális önkormányzatot hozhatnak létre, s olyan területeken dolgozhatnak, ahol reális lehetőségeik vannak, amelyben kompetensek. A jövő évi országgyűlési választásokon pedig vagy egypártra vagy egy kisebbségi képviselőre szavazhatnak a népcsoportok, köztük a németek is. A törvény egy nagy zakó, mondta Józan Mihály, amibe természetes módon bele lehet nőni. E példával végeredményben összegezve a hazai németség egyenes tartású céljait is. A továbbiakban arról esett szó, hogy Szekszárdon és környékén az állami tartalék földalap terhére kijelölendő termőföldek kárpótlási jeggyel történő privatizációjához kapcsolódóan a Tolna megyei német szervezet a helyi földrendező bizottsággal igényfelmérést készít, tehát, hogy hányan akarnak kárpótlásijegyükért termőföldterületet vásárolni. Elhangzott az is, högy azon németek és magyarok, akik valamilyen ok folytán eddig egyáltalán nem jelezték kárpótlási igényeiket, február közepétől - ha az országgyűlés is megszavazza - egy hónapon át még megtehetik azt. Az ügyek intézéséhez segítséget ad folyamatosan Krémer György a németek információs irodájában (Mártírok tere 10. Tel./fax: 319-948), valamint kedden és szerdán a polgármesteri hivatalban Csigei István. A Magyarországi Német Vállalkozók Szövetsége is kínál egy lehetőséget a kárpótlási jegyek hasznosítására: kamattal megemelt értéken 140-150%-on - ad ki részvényt, amelyet a Magyarországi Német Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt. bocsát ki. Akik ez iránt érdeklődtek, szintén Krémer Györgynél kaphatnak jelentkezési lapot. * A sajtótájékoztató előtt kegyelettel emlékezett meg Antall József haláláról és munkásságáról Józan Mihály. Meghalt a magyar Adenauer, mondta. Az az ember távozott közülünk, aki arra a feladatra vállalkozott, hogy Magyarország hajóját biztos kikötő felé vigye. Úgy, ahogy Konrád Adenauer is tette, amikor a háború utáni Németországot kiemelte a depresszióból és az Atlanti kikötőbe kormányozta. A sors tragédiája, hogy amíg Adenauernek erre 5 év adatott, miniszterelnökünknek még 5 sem. A szekszárdi németség mélyen gyászolja ö

t- Németh J.