Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-12-12 / 49. szám

14 , SZEKSZÁRDI VA§ARNAP 1993. DECEMBER 12. A jövő oktatása elé A baktai óvoda felépül... A város nevelő és oktatási intézmé­nyeinek szakemberei is áttekintették Szekszárd oktatási koncepcióját, amely azt a gondolatot tűzte tervként maga elé, hogy ajelenlegi helyzet fel­tárása alapján olyan irányokat, célokat határozzon meg, amelyek alapján a közoktatás helyzete biztonságot szor­galmazóan stabil legyen, és amellett fejlődjön is. Egyúttal azt a tényt is le­szögezte, hogy „a város közoktatási rendszere fenntartótól függetlenül egységes rendszer". Nem általános - nem 5 éves... A vitaanyagra érkezett szóbeli és írásbeli véleményekre a képviselő-tes­tület művelődési bizottsága a koncep­ció helyenkénti módosításával vagy bővítésével reagált. Az iskolák véle­ményezésében sok olyan érdemi meg­jegyzés volt, amelyre a bizottság visz­szatér és beépíti abba az elképzelésé­be, amely több szempontból is példa­mutató, mert a közoktatási törvény szellemében veszi számba a jövő fel­adatait, kezdve a részletes helyzet­elemzéstől az intézményi fejlesztésig, a finanszírozástól a közoktatási érdek­egyeztető fórumig, az irányítási kérdé­sekig. Mint Palotás Zoltán művelődési csoportvezető a koncepció kapcsán rendezett fórumon elmondta, nem ál­talános tervet készítettek, de nem is 5 éveset. Ügyeltek arra, hogy a jelen helyzetben kijelöltessenek azok a fej­lesztési célok, szervezeti keretek, ame­lyek az egész oktatásügyet rendszerbe szervezik. A túlzott szelekció ellensúlyozása Feltételes módok ugyan szerepel­nek az anyagban, de a felvetéseket cél­ként jelölték meg: ilyen például a pe­dagógus munkanélküliség elkerülése érdekében az át- és továbbképzés stra­tégiája is. A célok tehát a jövőben va­lóssá válhatnak, természetesen akkor, amikor a működőképes szervezetek munkája is „beindul". Nagyon mértéktartó a tervezet a 6 és 8 osztályos gimnáziumok kérdésé­ben, érezve a pedagógusok aggodal­mát, már ami a különböző életkorú gyermekekkel való foglalkozást illeti, éppen ezért cél a túlzott szelekciós fo­lyamatok ellensúlyozása. Ugyanakkor a koncepció arra is kitér, hogy jó lenne növelni a középiskolai végzettséggel rendelkezők arányát a lakosság köré­ben. Statisztikai adatokat és előrejel­zéseket is figyelembe vesznek, amikor az intézmények optimális kihasználá­sát és fejlesztését tervezik a felmért igények alapján. A szakértelem koncentrációjaként - nem irányító centralizációként ­szakszolgálati intézetet kívánnak lét­rehozni, amely többek között összefo­gottan, városi szinten látná el az óvo­dai és általános iskolai logopédiai, konduktori és a hasonló pedagógiai feladatokat. Az összefogott munka ér­dekében fontosnak tartják a megyei önkormányzat és más szervek által fenntartott intézményekkel való együttműködést, a képzési koordiná­ciót, amely a minőségi munkaerő­szükségletet biztosítaná, és a helyi igé­nyekhez igazodva a szakképzés rend­szerében elsősorban a szolgáltatások­hoz kapcsolódó szakmákat preferálná. Körzethatárok feloldás^ A koncepció messzemenően kéri és figyelembe veszi a szülők vélemé­nyét is, amikor a városi körzetek lehe­tőség szerinti feloldását tervezi, amely feloldás persze az intézmények teher­bírásáig teijedhet. Jó néhány, még kidolgozásra váró feladat megtervezése mellett, jó együttműködésre van szükség az álla­mi, az önkormányzati és a nem önkor­mányzati oktató-, nevelőintézmények között, óvoda és iskolaszékek felállítá­sával, a szakmai fórum segítségével, hogy a városi érdekegyeztető tanács majd valójában feladata magaslatán legyen. Egy már biztos: a baktai óvodát fel­építeni a város. írásos kötelezettség­ben vállalta. Németh J. fotó: - ka ­(Folytatás a 3. oldalról.) jünk csak S. úrral! Tulajdonképpen szeren­csés fiziológiai alkat vagyok, aki e mellett mindmáig sokat kérdez, vizsgálódik, tájéko­zódik. Meg azután mindig magam előtt van az a bölcselet is, miszerint: Segíts magadon, Is­ten is megsegít! Autószerelő apám és bátyám tevékenysége is folyamatos példa. Az, hogy fáradozásaim érdekre irányulnak, sokkal fon­tosabbak a sikernél, hisz nap mint nap értel­mesen élni gondolata sokkal fontosabb a gyors (olykor tán nem is elég alapos) babéroknál. - Mert ez ak­kor is értelmes marad, - így 0. L. -, ha a célt közvet­lenül nem érem el vagy egy-egy ké­pet nem tudok befejezni. Gon­doljunk csak arra, hogy egy darab, egy film, egy pó­diumműsor, vagy kiállított grafika a premieren meg­"Bármi, aisi megéri, Ift!ot0&* sfitóe*. siK-géfi, hop'Má**tort>t$ti A SIKER TITKA ZITÍ1 ilTÖTTSAÍ "Étetem fepamatKt&d* pálmaís voíj, m&m em& a kMyweí tóálkotíatn," - IftMÉta •I Napoleon Hill W Clement Stone Könyvből talán könnyebben megy... SIKER, a nagybetűs bukik, attól még nem törik meg a szépsé­ge! El kell ismernünk, igaza van! Hisz néhány befejezetlen mű kultúránk legszebb darabja! (B. B.) - Nos, mintegy összefoglalásul talán azt kel­lene egyértelművé tennünk, mit is jelent valójá­ban sikeresnek lenni? - Elsősorban azt - s ez mindegyikünk véle­ményében azonos - sommázza A. Zs. -, hogy szerencsével járt a fáradozásom, mivel a kitű­zött célt elértem. Noha mint láttuk, a siker alatt mindannyian mást értettünk, egyben mégis azonos az álláspontunk. Ez pedig a mindennapos, értelmes, kitartó tevékenység, ami, ha a körülmények is úgy alakulnak siker­ré csúcsosul. Mert ha az értelmet nem az álha­tatos munkában, hanem a sikerben keres­nénk csupán, vajon mi különböztetné meg az értelmet a szerencsejátéktól? i Végezetül Alfréd Lángle alsó-auszt­riai szerző gondolatai kívánkoznak ide, mintegy megerősítve riportalanyaink véle­ményét. Ő pedig így fogalmaz: „A valódi siker alapja a fáradozás, a siker csak „kijut". A fá­radozás növeli a siker bekövetkeztének valószínűségét, az ügyesség, a gyakorlat, az erőkifejtés, a ta­pasztalat növel­heti a siker esé­lyeit és visszaszo­ríthatja a véletle­nek befolyását. Ellenben a siker kényszere lelki zavarokhoz ve­zethet, mégpedig kóroshoz: szo­rongáshoz, lelki blokádhoz!" Nem az autó, nem a ruházat Bayer Béla az árulkodó jel: a karóra

Next

/
Thumbnails
Contents