Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-12-12 / 49. szám

1993. DECEMBER 12. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Szekszárdi vállalkozók és az SZDSZ-program A szekszárdi gazdálkodó cégek, vállalkozók képviseletében negyvenen vettek részt azon a célratörő beszélgetésen - a múlt hét végén a Gemenc Szállóban -, amelynek vendége Kuncze Gábor volt, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője, miniszterelnökjelöltje. Eszmecserét folytattak a gazdaság mai helyzetéről, s még inkább arról, miként lehetne kilábalni a mélypontról, működő pályára állítani a gazdaságot. A gemencbeli eszmecserét követő sajtótájékoztatón meg is említette be«

etőként a frakcióvezető, hogy szekrdi látogatása ahhoz a munkához tartozik, amit december végéig akar elvégezni: igyekszik minél több településre eljutni, hogy megismertesse a gazdasági szakemberekkel, vezetőkkel, de másokkal is az SZDSZ programját és erről szót váltsanak. Úgy fogalmazott, hogy kikéri a különböző társadalmi csoportok véleményét a választási programról. A legfőbb célok, teendők: olcsóbb, de hatékonyabb állam, stabil adórendszer, eltüntetni a bürokratikus akadályokat a vállalkozások útjából, a külföldi működő tőke belépésének elősegítése az eddiginél eredményesebb módon, a magyar gazdaság erősödése javára. A Szekszárdi Vasárnap kérdésére válaszolva elmondta Kuncze Gábor, ogy az országos témák mellett helyiek izóba kerültek a vállalkozókkal való eszélgetés alkalmával. Például bemutattak neki egy kistérségi fejlesztési programot, ezt örömmel vette, mert hasonló kérdésekkel az SZDSZ-program is foglalkozik. Megállapodtak a bemutatott tervezet készítőivel, hogy később még találkoznak és tárgyalnak erről a témáról. Szóba került a sajtótájékoztatón az ország külföldi adósságának várható növekedése. Kuncze Gábor, aki közgazdász, közölt néhány számadatot és a véleményét is kifejtette a létfontosságú kérdésről. Elmondta, hogy a nettó adósságállomány némileg csökkent, de az év végéig még várhatóan kétmilliárd dollárral növekszik a külső adósságállomány. Részben azért, mert a rendkívül nagy költségvetési hiány miatt föl kell venni egymilliárd dollár hitelt. Ilyen körülmények között hogyan jellemezhető az ország és benne a gazdaság helyzete, stabilitása? A válasz: Magyarországon politikai stabilitás van, de a gazdaság pozíciója rosszabb JgÉ oes mint évekkel ezelőtt. A gazdaságban egyetlen pozitív változás ment végbe, ami viszont döntő jelentőségű, ez az átalakulás a magántulajdonon alapuló gazdaság létrehozására. Kuncze Gábor leszögezte, hogy ezeknek a gazdasági viszonyoknak a stabilizálása, a magánvállalkozások erősödésének támogatása révén lehet majd elindulni azon a pályán, amelyik a fölemelkedés, a működőképesség irányába vezet. A Szabad Demokraták Szövetsége éppen ennek a nehéz feladatnak a megoldására vállalkozik, amikor meghirdeti választási programját. A program, a gazdasági terv mögött sok hozzáértő szakember áll és akar tevékenykedni a jövőben is, bízva abban, hogy az SZDSZ kormányzati szerephez jut a jövő évi választásokkal. Ezzel kapcsolatban bejelentette a párt miniszterelnök-jelöltje, hogy elfogadhatónak tartják a májusi választást, de ha a kormányzás stabilitása veszélybe kerülne, akkor előbbre kell hozni a választások időpontját. . (gemenci) ŐK) BANK Értesítjük minden Kedves Ügyfelünket, hogy az ünnepek miatt nyitva tartásunk a következők szerint változik: december 17. (péntek): pénteki nyitva tartás december 18. (szombat): pénteki nyitva tartás december 24. (péntek): zárva december 31. (péntek): bankszünnap - zárva Minden kedves jelenlegi és jövőbeni ügyfelünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Tolna Megyei Igazgatósága és fiókhálózata Heti levél Vásár Rövid tépelődés után nekilendültünk az össznépi vásárlásnak. A motfondír oka kettős, egyrészt mit is kéne venni mi lenne kedves ajándék - másrészt a szándékot némiképp szinkronba kell hozni a pénztárcával, magyarul ott a csóróság mint behatároló faktor. A népség kisebb hányadának a másik oldalon van gondja; eladni szeretne, szabadulni az árutól, kaszálgatni egy kicsit a karácsonyi réten. Bódésorok közt araszol, teletömött kirakatokat szemléz, utcai árusokat kerülget az ember hetekig. A Korzó oldalához négy vidékies eleganciájú ember érkezik, lehuppantják testes utazótáskájukat. Cipzár zizzen, az egyik csomagolópapírt terít le, előkerül az áru. Rögtön megjelenik néhány vevő. Ezek középkorú és idősebb hölgyek, prémgalléros télikabátban, kötött sapkában... Ahogy megérkeznek, rögtön odatalálnak, és szó nélkül az áru fölé hajolnak. Azok az értő tekintetek és a kezek, amelyek az árut forgatják, anyagát, minémüségét vallatják! S közben egyetlen lényegre törő kérdés: Mennyi?! Már indul is a kágéesté-seft. Egy idje, ha három-négy ilyen asszonyt látok egy kupacban, automatice a bukszámhoz kapok és odalejtek a közelbe, mint Pavlov kutyája, vételi szándékot indukál bennem a látvány. Nyilván azért van, mert tudom, hogy ezeknek az aszszony oknak olyan a szaglásuk minta keselyűnek, szemük a sasé, anyagismeretük egy profié. En rossz vásárló vagyok, pontosabban amatőr. Ha kelt valami, bemegyek az első boltba, megveszem és márkeccsölök is kifelé. Örömöm nem tarthat soká mert előbb-utóbb összetalálkozom a fent jelzett asszonyok aktuális egyedével, s az megkérdi mit vettem? Megmondom. Ha nem figyelek, még meg is mutatom. Aztán az ára. Megmondom. Ekkor kapom azt a választ, hogy az itt és itt olcsóbb. Ettől paff leszek. Honnét a bánatból tudják? Hogy a hús a Terinél a legolcsóbb a piacon... Az ember érzékeli, hogy kimaradt az életből, nem látja, hogy mi folyik körülötte, nincs benne. Egy időben úgy védekeztem, hogy hazudtam, bocsánat csúsztattam, természetesen lefelé, mármint az árak bevallásánál, de nem tudtam olyan keveset mondani, hogy ne az lett volna belőle, hogy itt és itt ez olcsóbb. Sőt sokkal olcsóbb! Az ember megsemmisülten bámul a cekkerébe. Föladom, kész, passz, ez nem az én pályám. Hogy miket találnak asszonyok turkálás közben a bálás-butikokban... Egyszer én is bementem. Átforgattam két, uszkve három mázsa kacatot, de egy nekem való leesett gombot nem találtam. A kágéesté-piac az más, ott még én is lehetek okos. Száztíz egy pamuting, háromszázért öt pár zokni. Vastag, pamut. Vesznek az asszonyok, veszek én is. Közben egy férfi még csak nem is rendőr - tatán az áruház rendésze? - zargatja az árusokat, hogy itt nem lehet, menjenek máshová. Közben öt is küldik valahová, de annak sincs foganatja. Simítjuk a százasokat, markoljuk a zsákmányt. Az ember gyanítja, hogy ha ilyen olcsó, akkor lehet, hogy lopták. Vagy rabolták. Hogy a zokni fog és fekete- vagy sárgalábú tesz az ember, netán az orra az első nap kidurran és nagyujjával szemez a vásárló. Közben hátralépek, figyelem a fejleményeket. Nincs itt semmi baj, miértünk, a vásárlókért folyik a harc. Semmi kétség, maholnap győzünk. - st 1