Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-11-28 / 47. szám

1993. NOVEMBER 21. , SZEKSZÁRDI VASA RNAP 3 N« em volt mindig jó és könnyű németnek lenni Magyarországon. Ma, hogy érzik magukat? - Az elmúlt 90 év kisebbségi politikája csapnivaló volt nálunk is, szomszédainknál is. Szekszárd, kisebbségi szempontból mozgalmas város volt, három hullámban települtek be ide németek, svábok. Nem vagyunk mi sem egyformák, ki mennyire tartja számon eredetét, s őrzi identitását. Volt idő, amikor nagy bátorság kellett akár csak egy svábbál megrendezéséhez is. Hagyományőrző csoportjaink Kiesebb keretét adták egy-egy álTii ünnepségnek vagy vendégfogadásnak, s szerepük ennyivel szinte le is zárult. A 21. században a kisebbségek • szerepe átértékelődik, új utakat kell találni a népcsoportok közötti együttélésben, együttműködésben. Nálunk jó esélyt adhat erre a kisebbségi törvény, amelyről egykét év múlva derül ki, mennyit ér, de modell értékű, jó kerettörvény. Mi azt mondjuk, van egy Vaterlandunk, szülőföldünk, ez Magyarország, s van egy anyaországunk: Németország, í^logy ma milyen életérzés németnek lenni itt? Egy kicsit olyan ez, mint amikor a futball világbajnokságon, ha a magyar csapat már nem ad lehetőséget, hogy drukkoljunk nekik, akkor nekünk még mindig van egy csapatunk, akiért végig lehet és érdemes szorítani. Azt hiszem, a városban élő mintegy négyezer német származású embert időnként jogos büszkeség töltheti el az anyaország eredményei miatt, és jó érzés, hogy a magyar-német kapcsolatok újra nagyon jók. - Mióta működnek egyesületként, s miket tartanak működésükben mérföldköveknek? - Amint ajogi szabályozás lehetőséget adott rá, '93 januárjától egyesületté alakultunk. De tevékenységünk visszanyúlik az ezt megelőző időszakba. Már '92-ben kárpótlási tanácsadási szolgáltatást indítottunk, többszáz ügyet intéztünk, melyek költségeit is mi vállaltuk. Megszerveztük a Német Nemzetiségi Egyesületek I. Országos számos kulturális kiscsoport, táncosok, zenészek. Kiálltunk - Tolna Megye Önkormányzatával közösen - a Német Színház Szekszárdon maradásáért, sőt anyagi lehetőségeinkhez mérten alapítványi támogatást is nyújtottunk működéséhez. Németnek lenni Magyarországon Szekszárdon kevés embernek kell bemutatni a Német Nemzetiségi Egyesületet, hiszen aktívan és meghatározóan vannak jelen a város életében. Legyen hát ez a beszélgetés dr. Józan Mihály kisebbségi szószólóval inkább számvetés a rövid egyesületi múlt eredményeiről, s a közeljövő terveinek vázlata. Találkozóját, gyermekeink id. Hepp Ádám betanításában sikerrel mutatták be a Kakasdi Betlehemest, melyet nemzetiségi programjában a televízió is sugárzott. Egyesületünkhöz kapcsolódik Az idén harmadszor rendeztük meg a Pünkösdi Fesztivált, amelyen nemcsak a dunántúli német nemzetiségi kultúra értékei, hanem más népcsoportok népművészete és testvérvárosaink küldöttségei révén az európai kultúra egyegy szelete is bemutatkozhatott. , - De bármennyire fontos is a hagyományápolás, tevékenységi körünk nem korlátozódhat csak erre. Részt vállaltunk a Magyarországi Német-Magyar Gazdakör létrejöttében, Palánkon gazdasági tanfolyamaink indultak, sikerült létrehoznunk a Magyar-Német Gazdasági Klub regionális szervezetét. Kapcsolatban állunk a Bajor Parasztszövetséggel, segítségükkel már szerveződik megyénkben a „Maschinenring", a gépkör. Szeretnénk lehetőséget találni a kárpótlási jegyek új irányú felhasználására is. - A közelmúltban szentelte fel Mayer Mihály pécsi megyés püspök az újvárosi közösségi házat. Milyen új lehetőségeket nyújt ez az otthon az egyesület számára? - Ez az otthon - melyet a Római Katolikus Olvasókörrel és a cserkészekkel közösen fogunk használni - tipikus civil polgári szerveződéseknek ad helyet. Az épület külső, belső rendbetételéhez sokan járultak hozzá anyagi segítséggel, például a Német Belügyminisztérium „találkozó helyek" programja keretéből 14 ezer márkát ajánlott fel. Nem vártuk, hogy megcsinálják nekünk ezt a házat. Összefogtunk, s a Hepp család három generációja, és iparosok, mesteremberek nagyon sokat dolgoztak, segítettek-. Találkozni, beszélgetni, programokat lebonyolítani lehet itt, kultúrcsoportjaink próbatermeket kapnak, szándékunk szerint kialakítunk egy könyvtárszobát is. Ez az ingatlan biztosíthatja majd a jövő ősszel megalakuló településrészi kulturális kisebbségi önkormányzat működési helyét is. Most megvan a ház, ezután kell megtöltenünk élettel, tartalommal. Egyesületünket ismerve: nem kétséges, hogy ez sikerülni fog, s biztos hamarosan újra hallatunk magunkról. Udu(J Te

rZ fotó: -ka-