Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-10-31 / 43. szám

4 SZEKSZÁRDI 1993. OKTÓBER 17. Kedves vendégeket fogadtak az elmúlt hét végén Szekszárd város képviselő-testületének tagjai. Német testvérvárosunkból Bietigheim-Bissingenből 11 tagú delegáció érkezett városunkba Manfréd List főpolgár­mester vezetésével, hogy a szekszárdiak egy régebbi látogatását viszonozzák. Ez alkalommal beszélgettünk testvérvárosunk főpolgármesterével. A főpolgármester szenzációs bejelentése Félmillió (márka) a német színházra - List úr, szeretném önt a Szek­szárdi Vasárnap olvasóinak bemu­tatni. Tudom, hogy főpolgármesteri teendői mellett tartományi parlamen­ti képviselő, hogy 1975 óta áll a két kisvárosból lett Bietigheim-Bissingen tanácsának élén... - Talán nem is a személyem a fontos, szívesebben beszélek a vá­rosról, de ha ragaszkodik hozzá, rö­viden magamról is mondok néhány szót. Tehát főpolgármestere vagyok a városnak. Nálunk nem a tanácsta­gok, hanem közvetlen a lakosság választja meg a főpolgármestert nyolc évre. A baden-württembergi tartományban minden polgármes­ternek, főpolgármesternek három fő funkciója van. Az első, hogy ő az elöljárója a városi tanácsnak, má­sodszor vezetője az önkormányzat­nak, harmadszor természetesen reprezentáns képviselője a város­nak. Jól tudja, 1975-ben választot­tak meg először főpolgármesternek, majd 1983-ban és 1991-ben újra vá­lasztottak. Ötvenhét éves, nős va­gyok, négy felnőtt gyermekem van. A baden-württembergi tartomány parlamenti képviselőjeként a CDU­frakcióban dolgozom és van egy vá­lasztási körzetem, amihez a váro­som mellett huszonhárom másik, kisebb város is tartozik. Ezen a te­rületen több, mint százkilencven­ezer ember él. - Mikor van szabadideje? - Ez a két foglalkozás természe­tesen nagyon időrabló, általában heti kilencven órát dolgozom, a többi a szabad idő. És akkor mpst beszélhetek a városról? - Megkérem rá... - Bietigheim és Bissingen 1975­ig két külön város volt. Akkor egye­sült a két település,, amelyeknek, mint Szekszárdnak is nagyon régi története van. Az egyesítés mint mondtam 1975-ben jött létre, gya­korlatilag Bissingen, ami kisebb lélekszámú volt, csatlakozott Bietigheimhez, így jött létre a Szek­szárdhoz hasonló nagyságú, negy­venezres lélekszámú város. Az együttműködés, az együttdolgozás azóta folyamatos és fantasztikusan jól sikerült. A lakosság elfogadja az együttműködést. A negyvenezres lélekszámra huszonegyezer munka­hely jut, így a környező települé­sekről is sokan dolgoznak váro­sunkban. Jó fekvése van a városnak Stuttgart közelében, kedvező a köz­lekedési lehetőség is és a fejlődés­re, a fejlesztésre is nagy lehetősé­geink vannak. A tanácsban ugyanúgy mint Szekszárdon, öt frakciónk van. A tanács 35 tagú, eb­ből 13-an kereszténydemokraták, nyolcan szociáldemokraták, a sza­bad választmányi egyesülés öttagú, a zöldek szintén öten vannak, né­gyen pedig szabaddemokraták. Na­gyon sok kérdésben jó az együtt­működés a frakciók között. - Mivel foglalkoznak a Bietig­heim-Bissingenben élő emberek? - Nagyon sok kisebb vállalkozás, üzem van, ezek természetesen kü­lönbözők, de ami legnagyobb, az autóipari háttért biztosító üzemünk. Itt különböző autókhoz gyártanak al­katrészeket. Egy másik nagy gyá­runkban pedig padlóburkolatokat ké­szítenek. Sokan járnak a város lakói közül Stuttgartba dolgozni. - Magyar testvérvárost választot­tak. Közrejátszott az is, hogy sok magyar származású ember él ott? - Tény, hogy jelentős számban élnek környékünkön magyarok, akik ma már német állampolgárok. Jelentős részük közvetlen a máso­dik világháború után került oda, de vannak akik 1956 után kerestek új hazát, találtak életteret városunk­ban. Azóta csak néhányan érkeztek. Ez a három ütemben érkező réteg az, akik a figyelmünket Szekszárd városára irányították. - Főpolgármester úr tegnap este egy számunkra nagyon fontos, sőt szenzációs bejelentést tett. Kérem er­ről olvasóinkat is tájékoztassa. - Az érdem nem az enyém, csak közvetítettem, ami személy szerint nekem is nagy örömömre szolgált, hogy a szekszárdi Német Színház, a Deutsche Bühne új színházépületé­nek kialakítását sikerült félmillió márka értékben támogatnunk. - Rengeteg pénz, mintegy har­mincmillió forint ez. Ki adja? - Kétszázezer márkát a Német Szövetségi Köztársaság ad, ugyanennyit a Duna Menti Svábok Kulturális Alapítványa, ötvenezret­a baden-württembergi tartomány, és ötvenezer márkát városunk tud biztosítani az építkezés­hez. A mi részünket már postára is adtuk. - Hogy sikerült ezt a sok pénzt összeszedni? - A Német Színház alapításához nagyon jó volt a magyarok hozzáál­lása és kint is nagyon jó a visszhangja ennek. An­nak ellenére, hogy ná­lunk most két nagy prob­léma határozza meg, jut­tatja kényszerpályára a gazdaságot. Az egyik, hogy a régi NDK finanszírozása sok milliárdot visz el, a második problé­ma pedig, hogy nálunk is gazdasági recesszió folyik, pangás, visszaesés van nagyon sok területen. Ennek el­lenére számos ülés, beszélgetés so­rán sikerült ezt a támogatást össze­hozni és ez városunkban nagyon sok ember örömére szolgált. - Főpolgármester úr, ezt a gáláns ajándékot lapunk szerényen csak az­zal tudja megköszönni, hogy megkér­dezem: miről szeretne még beszéltei - A delegáció, saját és azt hisi|p az egész városunk nevében azt sze­retném elmondani, nagyon örülünk, hogy ez a testvérvárosi kapcsolat ilyen rövid idő alatt, ilyen sikeresen fejlődött. Ezt a kontaktust csak a de­legációk cseréjével, az egyes embe­rek, családok kialakuló kapcsolatával, igazi barátsággal lehet továbbfejlesz­teni. Ebbéli reményemmel utazunk vissza holnap és ezt szeretnénk ott­hon is elteijeszteni. Az emberi, csa­ládi, baráti viszonyok, ismeretségek kialakításával remélem sikerül majd egy közös Európa létrehozásában te­vékenyen közreműködnünk. - Azt hiszem ennél jobb, szebb célt mi sem tudunk elképzelni. Kö­szönöm a beszélgetést. Képünkön balra fent Manfréd List főpolgármester, jobbra lent Bietigheim belvárosa esti fényben. TAMÁSI JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents