Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-09-12 / 36. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. SZEPTEMBER 12. A régi Sörkertben állt a bál... Szépségkirálynő 1957-ben Sötétkék taftszoknya és fehér tüllblúz volt a divat - Ma már csak az emlék maradt meg, még egy fotót sem tudok mutatni. De maguk honnan tudnak az egészről? kérdez vissza Gellér Józsefné született Grimm Mária. A lánykori név itt különös fontossággal bír, hiszen húszéves ifjú hajadonként választották meg több mint 35 esztendeje szépségkirálynőnek. Pontosabban második helyezett lett, de a szekszárdi hölgyek között a legszebbnek találták. Hogyan is történt? - Hajói emlékszem, 1957-ben, egy sportbálon volt a választás. Ne gondoljon valami nagy versenyre, a bálozok neveztek be és közülük a közönség szavazott. A belépőjegyre kellett ráírniuk az általuk legszebbnek tartott lány sorszámát - eleveníti fel az ifjúkori emlékeket a ma már nyugdíjas asszony. - Egy bonyhádi induló lett az első, sajnos nem emlékszem a nevére, engem másodiknak választottak, a harmadik a Takács Cuni lett. Egy asztaltársaságnál voltunk, úgy beszéltek rá bennünket, hogy induljunk el. A díjak pedig: tortát kaptunk és egyikünk egy üveg pezsgőt. Szekszárdon senki nem tud korábban megtartott szépségversenyről, ez a Sörkertben megtartott sportbáli választás, ha úgy tetszik, az egyetlen volt. Előzménye a mostani, 1993-ban kiírt Alisca Szépe versenynek. Talán ezért kuriózum, ezért lehet érdekes. Az idősebb korosztály fiatalkori ismerősökre, elfeledett emlékekre bukkanhat, a fiatalok pedig valami összehasonlítási lehetőséget kapnak. - Nagyon szerettem öltözködni, táncolni. Külön báli ruhát varrattam az alkalomra. Sötétkék taftszoknya és fehér neylontüll blúz volt rajtam, Pesten vettem báli cipőt. Akkoriban eseményszámba ment egyegy ilyen alkalom. De én szerepeltem később is divatbemutatókon, a Népbolt Vállalat és a Szabó Szövetkezet szervezte ezeket. És szerencsére megőrződött sokak emlékezetében. Gellér Józsefné a Korzó Áruházban dolgozott 23 éven keresztül, nyitása óta, előtte pedig a Korzó helyén működött Regős ruházati boltban. Akkor és azóta is megállították sokan, felelevenítették a szépségválasztás történetét. tzs-kaA Remete legendája A Remete-kápolnánál Kisasszony napján megtartott búcsú ismét egyre több embert vonz. A középkori híradások szerint „a boldogságos Szűz képe előtt sok tsudák történtek", Szűz Mária forrása már a 15. században is búcsújáró hely volt. A legenda úgy tartja, hogy a mohácsi vész után a városon kívüli erdős magaslaton teljes visszavonultságban élt egy ismeretlen. A szigorú életű Megjárta Tito haláltáborát (Folytatás a 3. oldalról.) - Magyarországot kényszerítették a jóvátételre, a jugók ezt kőszénben kérték. Pécsről indultak a vonatok. Sok társunk a szén alatt, a vagonok mélyén jutott át magyar földre, egészen addig, amíg rá nem jöttek. A dél-baranyai községekben igen sok ember él (a fél Villány, Siklós, Harkány, Beremend, Baja), akik így jutottak ide. A Mecsek szőlőiben húzódtak meg, de jól érezték magukat, mert szabadok voltak. - Hogyan alakult az ön sorsa? - Itt fejeztem be a tanulmányaimat. Friss diplomával Nemesnádudvarra kerültem, ott 1969-ig tanítottam, az utóbbi húsz esztendőben pedig itt Szekszárdon éltem, alkottam. - Ezt a témakört több elbeszélésben is feldolgozta már. Tudomásom szerint meg is jelent valamennyi, úgy Németországban, mint idehaza. Mikor láthatjuk viszont müveit könyv alakjában? - Ez még a jövő zenéje. Most tárgyalok éppen a kiadókkal. Hogy melyikükkel állapodunk meg, az még nem tisztázott. Szándékom szerint a közeli jövőben sor kerül rá. Talán a régióban lenne a leghatásosabb, hisz itt Tolnában és Baranyában él a legtöbb érintett. Számukra mondana a könyv a legtöbbet. BAYER BÉLA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS remetéhez mind többen csatlakoztak, s a csodás gyógyító hatású forrást egyre gyakrabban nevezték Remete-forrásnak. A mai Szent Anna-kápolna 1751-78 között épült. Kegyszobrát, az ülő Madonnát, ölében a kis Jézussal, II. József uralkodásának éveiben hozták a bécsi spanyol kórházból. A kápolnát kezdetben nyugalmazott papok gondozták, utolsóként az 1865ben elhunyt Tóth Mihály máriakéméndi plébános. Kisboldogasszony Kézenfekvő a mai vasárnapnak a témája, hiszen a héten ünnepeltük a Szüzanya születésnapját, a mai napon pedig a névnapját üljük. Szekszárdon hagyomány, hogy a Kisboldogasszony utáni szombaton és vasárnap a hívek a „remetei Szüzanyához" zarándokolnak, ott együtt imádkoznak, énekelnek, virrasztanak, köszöntik Máriát és r^jta keresztül az Ő Szent Fiát, Jézus Krisztust. Az egyház, amikor Mária születésnapját ünnepli, akkor kiemeli azt, hogy Ő nem valami meselény, vagy mitológiai szereplő, hanem igazi történelmi személy. Minden történelmi személynek, az emberiség minden tagjának megvan a sajiMB családja, a s^ját népe. ^^ Mária családját a följegyzett hagyomány említi, az evangélium pedig, amelyet ezen az ünnepen olvasunk, felsorolja az Ö népének nemzetségtábláját, amely hosszú évszázadokon várt arra, hogy belőle származik a Megváltó. Mária is beleszületett egy családba, és az Ö szülei úgy nevelték, hogy megismeije, megszeresse s^ját népe nyelvét, történelmét, szokásait és Istentől kinyilatkoztatott hitét. íme miért fontos, hogy a gyermekek családba szülessenek bele, hogy senki ne legyen olyan, mint egy ágról szakadt falevél, melyet a szél visz tova, hanem bele legyen gyökerezve a nemzeti és hitbeli örökségbe. Mária születésnapja ugyancsak arra enged következtetni, hogy az ő szülei áldott szeretettel szerettélf egymást, és akarták, hogy gyerme™ kük szülessen. Ezért Kisboldogasszony a termékeny házastársi szeretetnek és a családi nevelésnek is ünnepe. Nagyon fontos, hogy legalább a keresztény családokban védjék a megfogant ÉLETET, mert az Isten ajándéka, egy külön személy, akinek joga van az élethez. Ehhez akkor is ragaszkodnunk kell, ha az állami törvények liberálisak, mert számunkra a „Ne ölj!" isteni parancs az irányadó és nem a változó emberi törvények. Ez az ünnep kedvezően az iskolai és a hitoktatási év kezdetére helyeződött, hogy figy elmeztessen arra, a családi nevelésnek folytatódnia kell az iskolában és hittanórákon. Mária neve magyarul úrnőt, nagyasszonyt jelent. Legyen továbbra is magyar népünk segítője és Pátronája a Boldogságos Szüzanya, akit ezen a napon ünneplünk és köszöntünk. Amen BACSMAI LÁSZLÓ rk. káplán I i