Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-08-01 / 30. szám

, SZEKSZÁRDI 8 VASARNAP 1993. AUGUSZTUS 1. A századfordulós Szekszárd megelevenítésére vál­lalkozik a Wosinsky Mór Megyei Múzeum két történé­sze, dr. Gaál Zsuzsanna és dr. Glósz József. Az 1996­os világkiállításra időzítve, ám többes jubileumtól in­díttatva rekonstruálják a millenium időszakát korhű környezetben, tárgyak, fényképek, dokumentumok se­gítségével. A honfoglalás 1100 éves évfordulója, a mú­zeum alapításának 100. esztendeje indokolja ezt az iz­galmas vállalkozást. - Szekszárd jellegzetes utcarész­leteit szeretnénk erősen stilizált formában megépíteni a kiállításon, a vasútállomásról kiindulva a faso­ron keresztül, érintve a múzeu­mot, a zsinagógát, a gimnázium épületét, végighaladva a régi kor­zónjutnánk ki a Garay térre - kez­di dr. Glósz József az elképzelések ismertetését. - Majd a Pirnitzer-fé­le áruház következne, amellyel a korabeli kereskedelmet, illetve a Garay Szálló életre keltésével a vendéglátást próbáljuk bemu­tatni. Képzeletbeli sétánkat természe­tesen a Béla téren fejeznénk be, amely ma is a város szíve, központ­ja igazgatási szempontból. A háttérben megjelenítjük majd a Remete kápolnát és helyet kíván magának egy ilyen összegző anyagban a domboldal, a szőlő- és borkultúra. -Egy már meglévő gyűjteményt kí­vánnak kiállítani, látványos, stílu­sos közegben megjeleníteni, vagy ez egy folyamatosan bővülő anyag? - A kiállításra kerülő és az elkép­zelésünkben körvonalazódott anyag egy része a múzeum tulaj­donában van, viszont gyűjtemény­fejlesztés szempontjából nagyon fontos, hogy a még meglévő szá­zadfordulós tárgyi, írásos emléke­ket összegyűjtsük, megmentsük. Ezeket már nagyon nehéz elérni, inkább a húszas, harmincas évek kordokumentumai, polgári visele­tei hozzáférhetők. Az esélyekről dr. Gaál Zsuzsan­na, a korszak szakértője csöndben csak annyit mondott, egyes tár­gyaknál majdnem lehetetlen re­mény ez. Ezért is fordulnak a la­kossághoz, hogy ne vaktában tapo­gatózzanak, a véletlen szerencsére legyenek utalva. Azoknak a régi szekszárdi polgári családoknak a megőrzött hagyatékára, nagyszü­lőről, dédszülőről öröklődött tár­gyaira számítanak, akik őriznek még valamit az egykori kézmű­ves-, kereskedő-, polgári hagyo­mányból... Mit jelent ez a gyakorlatban, a kiállítási anyag teljesebbé tételé­hez milyen darabokat keresnek a történészek? Egy teljes listát olvas­tak fel, néhány kiegészítéssel fű­szerezve. Szükségük van mindenekelőtt századfordulós viseletekre, polgári öltözékekre, lehetőleg nem ünne­pi ruházatra, bár ez teljesen re­ménytelen, teszi hozzá dr. Gaál Zsuzsanna, hiszen ezek a hétköz­napi darabok nemigen élték át a századot, átszabták, eladták, zöm­mel megsemmisültek. Nagyobb az esély az ünnepi ruházat fellelésére. Különösen érdekli a kiállítás szer­vezőit a korabeli gimnáziumi, diákviselet, egyenruha, sapka. Ezenkívül iskolai, oktatási szem­léltető tárgyak, viszont tanköny­vek nem kellenek, mert ebből bő­ven van a múzeumnak. Ha még visszapillantunk a viseletre, na­gyon tudnának örülni századfor­dulós vasutas-egyenruhának, vagy ezt ábrázoló képnek, illetve a vasúttal összefüggő korabeli anyagnak. De hasonlóképpen érdekes le­het egy k. u. k. tiszti egyenruha vagy egy vármegyei hajdú öltö­zéke. Számítanak, bár vérmes remé­nyeik nincsenek a szakemberek­nek, zsidó szakrális tárgyakra, jól­lehet a zsidóság száma nem volt számottevő Szekszárdon. A vendéglátás területéről várnak Megelevenedett képek A századfordulós Szekszárd tárgyakat, tányérokat, különösen kedvükre valók lennének emblé­más (esetleg Szekszárd Szálló­emblémával) tányérok, de étkész­let-kiegészítőknek, só- vagy gyulj|A tartónak is lenne helye a kiállít;^ son. Aztán szükség volna század­fordulós bolt berendezésére, fió­kos pultra, polcra, mérlegre, cégé­rekre, ez utóbbiból viszonylag ke­vés maradt fenn Szekszárdon, lé­vén nem kereskedőváros. Vevők lennének bármilyen fényképre, de nem műtermi felvé­telről van szó, ami mondjuk a Bor­gula-fotónál készült - elöl a két gyermek, a szülők, peckesen a hát­térben a családfő szóval nem ilyen felvételekre van szükség ezúttal. Tájképekre, amatőr fotók­ra, ahol a környezet, a háttér, eset-

Next

/
Thumbnails
Contents