Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-27 / 25. szám

1993. JÚNIUS 27. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Bölcsességek a szerelemről „A s/erelembcn formák és színek kellenek a férfiaknak. A nők csak érzéseket akarnak, iík jobban sze­relnek. mint a férfiak. \akon." (Analole Francé) t fliti Mellesleg... A melltartó újra hódít. Orvosi vi tunk már ellene és mellette, ám ez a divatot sosem befolyásolta. Évekig jártak melltartó nélkül azok is, akiknek nem volt előnyös, manapság viszont bele­préselik magukat a tinik is. A melltartót éppen egy százada találták fel és lám ez alatt az egy évszázad alatt most történt meg először a csoda, hogy a világ összes divatdiktátora közös nevezőre jutott: vala­mennyi nő, aki kicsit is ad magára, ezután melltartót hord. No persze ezek a melltartók nem mind az a faj­amit szigorúan elfed a ruha. Ellenkezőleg: felső­z, blúz, póló helyett hordják. Rafináltan szabva, itterezve, fűzve, aranyozva. A legújabb divat a nők felsőtestére helyezi a hangsúlyt. Szóval a férfiak egyik szeme sír a másik nevet, mert a nők amennyit fönt kitakarnak, annyit lent betakarnak. Mellbedo­bással győzött a dekoltázs, vesztett a mini. (Hölgytársaim, természetesen akkor járunk el he­lyesen, ha a fentiekből mindenki a saját ízlése, alakja, kora szerint profitál.) Haj? Haj! Haj... Sokszor előfordul, hogy hirtelen kell elmennünk valahová, mégpedig ápoltan, csinosan. Tükörbe né­zünk és jön a sóhaj. Úristen, milyen a hajam? Világ­szerte - nálunk is újra hódít a paróka. A legváltozato­sabb színekben, formákban kapható. Öltözködés után pár pillanat és fejünkön a friss frizura. Egyszer kell megvenni és többé nem érhet bennünket megle­petés, ha soron kívüli program adódik. Hajói meg­gondoljuk... Két ruha ára! Megéri! Egy régi mondás, kicsit átalakítva: fejtől hódít a nő. TITOK Meleged van? Fáradt vagy? Derülj velünk! „Mindenki panaszkodik az időjárásra, de senki sem csinál semmit." (Mark Twain) „Isten nem a kitüntetéseidet, az okleveleidet, a diplomádat, hanem a sebeidet fogja nézni." (E. Hubbard) „Alapjában véve a feleségem éretten volt. Ülök békésen a kádban, ő meg bejön és elsüllyeszti a kishajóimat." (Woody Allén) „A nők vigaszt nyújtanak, amire nélkülük soha nem lenne szükségünk." (Don Herold) „Lehet, hogy a nők a gyengébb nem - de az biz­tos, hogy a férfiak a leggyengébbek." (Graffiti) „Gábor Zsazs a háztartás szakértője. Vala­• hányszor elválik, mindig megtartja a házat." (Henry Y.) Vendégünk a Gemenc presszóban Fábián Imré­né, aki egy szál illatos rózsával, utánozhatatlan opti­mizmussal és életigenléssel érkezik a randevúra. Bizonyára nagyon sokan ismerik, e sorok írója is sokat hallott már róla, mint segítőkész emberről, s mint a hivatását felsőfokon művelő egészségügyi dolgozóról. A kórház dolgozói számára ő Irénke, az örökifjú röntgenasszisztens. - Kezdjük talán a legelején. Milyen pályára készült fiatalon, melyek voltak életének fontos állomásai? - A Pécsi Tanítóképző Főiskolára írattak be szü­leim, de a háború miatt nem végezhettem el, dolgoz­nom kellett már 14 évesen. Egy építőanyagipari válla­latnál dolgoztam, ahol a férjemet is megismertem. Sajnos, életemnek ebben a szép időszakában a beteg­ség szólt közbe. Esküvő helyett kórház, mellhártya­gyulladás, minden szövődményével, 8 hónapig. A családom, a vőlegényem szeretete segített a gyógyu­lásban. Felépülésem után kötöttünk házasságot. - Az akkori betegsége motiválta abban, hogy később hivatásának választotta az egészségügyi szolgálatot? - Fiatalasszony koromban is nagyon sokat voltam beteg. Tulajdonképpen életem úgy alakult, hogy vé­gig mindkét oldalon jártam. A betegek lelki világába ezért nagyon bele tudtam élni magam, s ez munkám során mindenben, még az olyan egyszerű hétközna­pi dolgokban is, mint a beteg megszólítása, megmu­tatkozott, megnyilvánult. A kórházi munkából a röntgenmunka tetszett a legjobban. Leérettségiztem, és Pécsett elvégeztem egy röntgenasszisztensi tanfolyamot. Fiatalon, 32 évesen, átestem egy olyan műtéten, ami után az or­vosok kímélő életmódot ajánlottak. Számomra az volt a megnyugtató, hogy visszamehettem a röntgen­be. Abban az időben kezdtem el foglalkozni a sugár­védelemmel. írtam is ebből egy pályamunkát, amely­lyel első díjat nyertem. Előadásokra kértek fel, ame­lyeket szívesen vállaltam és tartottam. Vezettem egy 2 éves asszisztensképző tanfolyamot is. - Mi jelentett ebből a munkából kikapcsolódást, pi­henést önnek. Család? - Egész életemben folyamatosan tanultam ango­lul. Nagyon sok hasznát vettem, talán kéj esetet me­sélnék el. Amikor a röntgenbe új gépet hoztak, 18 év­vel ezelőtt, az angol stábbal, akik a betanítást végez­ték, nagyon jó kapcsolatba kerültem, s ez még a mai napig is tart. Levelezünk, éppen ma kaptam levelet és fényképet tőlük. A másik történet, hogy elkezdtem levelezni egy Los Angeles-i hölggyel, aki 26 év levele­zés után meglátogatott, majd - miután már szemé­lyesen ismertük egymást - meghívott hozzájuk, fe­lejthetetlen egy hónapot töltöttem el. A családról any­nyit, hogy az a szeretet, amelyben a szülői házban fel­nőttem, adta egész életem vázát. Saját gyermekem nem lehetett, a betegségem miatt, de a húgom három gyerekét sajátomként szeretem, s mindent amit ad­tam nekik kicsi korukban, azt most visszakapom. A mi családunk nagyon összetartó. Édesapámnak volt egy mondása, ami mindig bennem él: egy venyigét könnyen el lehet törni, de egy köteget nehéz. - Mindenki úgy érzi, hogy a saját baja, gondja a leg­nagyobb. Önből nemhogy panaszkodás, ám optimiz­mus, erő sugárzik... - Már a munkám során megpróbáltam az embe­rekkel való kapcsolatomban a közömbösséget kiik­tatni. Remek emberek mellett dolgozhattam. Két évig dr. Szentgáli Gyula titkárnője voltam, róla pedig köztudott volt, hogy a XXI. század embere. Aztán 20 éve dr. Péntek főorvos úr mellett, aki maximalista és ezért szeretek mellette dolgozni. Talán nekik is köszönhetem, hogy 10 évvel ez­előtt írtam egy tanulmányt: Sugárvédelem, etika, hi­giénia a röntgenben; címmel, mely a radiológusok szaklapjában megjelent. Már jó ideje nyugdíjasként dolgozom, mert hiszem és vallom, hogy addig érde­mes élni, amíg hasznos tudok lenni. Ezt az életfelfo­gásomat az utóbbi időben nemcsak a munkahelye­men valósítom meg, hanem a szociális munkában is. Egy minden párton felüli összejövetelt szerveztem, ahol a fő tennivalókat: a magyar áruk védelmét, a fia­talok családalapításának segítését tűztük ki, mint megvalósításra váró feladatot. A szeretet mindenen átsegít, és aki még nem próbálta nem tudhatja, hogy a szociális munkával, nem annak segítünk akinek tesz­szük, hanem nekünk magunknak. Nyári újdonságok Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Kak vagy: Kíváncsian halad előre, de ha va­lami nem tetszik, azonnal meghátrál, visszabújik „páncélja" védelmébe. Finomlelkü, gyakran féltékeny. Biz­tos érzékkel észreveszi a hazudozást. az alakoskodást. Szerénysége ellené­re mindig sikerül akaratát érvényesí­teni. illik hozzá: Halak. Bika. Óva­kodjon: Nyilas és Mérleg jegviitől.

Next

/
Thumbnails
Contents