Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-06 / 22. szám

4 , SZEKSZÁRDI ¥A§ARNAP 1993. JÚNIUS 13. Uj testvérváros született A Temes-parti Lúgos Egy régen kelt szólás szerint testvéreit az ember nem választja, hanem kapja. Ennek alapját az elmúlt évtizedek testvéri, hármascsókkal megpecsételt szerződé­sei is igazolták. Most viszont az elmúlt hét végén egy olyan testvérvárosi szerződés aláírásának voltam tanúja, amit semmiféle politikai cél, állásfoglalás nem ösztön­zött. Tulajdonképpen azon is csodálkozhatnék, hogy egy nem magyarlakta román város felveszi a testvérkapcsolatot Szekszárddal. Ezért volt érdekes számomra a ta­lálkozás Virgil Turcan úrral, a lugosi (Lugoj) polgármesterrel. - Ha most iskolás lennék, azt monda­nám: tanár úr, én nem készültem. Mit kell tudnunk Lúgosról? - Az első írásos emlékek 1241-től említik Lúgos városát. Ez egybeesik az utolsó tatár betöréssel. Az 1718-as ka­szarovici béke után megjelentek az el­ső sváb telepesek. Városunkat a Te­mes folyó két partjára építették. Sze­rencsére a Temes ma is tiszta víz, a szennyezés még nem érte el. Két part­ján lakunk. A svábok a bal oldalon te­lepedtek le, a jobb parton él a román lakosság. Egy darabig, pontosabban 1895-ig külön adminisztrációja volt a két városrésznek, akkor még létezett a Német-Lugos és a Román-Lugos. De az emberek, elsősorban az öregek mentalitásában a mái napig megma­radt ez az elnevezés. -*Ma is beszélnek a Német-Lugos­ban svábul? - Természetesen. A magyar lakos­ság beszivárgását 1867 óta számítjuk, de ugyanakkor szerbek is jöttek Lú­gosba. Ma már egy kis Babilonról be­szélhetünk, olyan Babilonról, ahol mindenki mindenkivel szót ért. Ná­lunk nincsenek etnikai, vallási hova­tartozásból származó gondok. - Mekkora város Lúgos? - Ötvenháromezer lakosunk van. Tizennégy templomban kilenc vallást gyakorolnak az emberek. Ami az ipart illeti, elsősorban a textilipar dominál, de jelentős a cipőgyárunk, a csempe­gyár, az építőipar, a selyemgyár és vas­feldolgozó üzemeink is működnek. Szeretném elmondani, hogy 1989 után megjelentek a külföldi befekte­tők is a városban, főleg németek, ola­szok és reméljük, hogy a július 5-7-ig rendezendő kiállításunkon már a ma­gyarok is jelentős számban ott lesz­nek. - Erre is a testvérvárosi kapcsolat folytán kerül sor? - Igen. A szekszárdiakkal ez lesz az a közös rendezvényünk, ami lehetősé­get biztosít egymás jobb megismeré­sére, a gazdasági kapcsolatokban rejlő kölcsönös előnyök felismerésére, ki­használására. Olyan kiállításról van szó, ahol a szekszárdi vállalkozók be­mutathatják termékeiket és a román cégek is meg tudják mutatni, hogy el­lentételként mit tudnak nyújtani. - Beszéltünk a svábok betelepedésé­ről, a megjelenő szerb, magyar lakos­ságról. Jelenleg milyen a város összeté­tele? - A magyar lakosság 10,6 százalék, 5,5 százalék a német, két százalék uk­rán, mintegy egy százalék a jugoszláv származású, és mint mindenhol Euró­pában, cigányok is élnek közöttünk. A többi a román lakosság. - Mégiscsak meglepő, hogy egy ma­gyarok alig lakta román város magyar testvérvárost választ magának... - Induljunk ki abból, hogy a keresz­ténydemokrata párt képviselőjeként jutottam a város vezetésébe. Pártunk alapelve a nyitottság minden nép iránt. Annak ellenére, hogy a kor­mánypárt más véleményt képvisel, meggyőződésem, hogy a pártom elve fog győzni Romániában. Mert más­képp nincs mit keresnünk EurópáMk - Mi ez a győzelemre vihető terv^^ - Amikor 1918-ban létrejött a Nagy­Románia, a kereszténydemokrata párt volt a létrehozója. Akkor fogalmazták meg az elvet, hogy nem szeretjük, ha valaki uralkodik rajtunk, ezért mi sem szeretnénk senkin sem uralkodni. Szeretnénk minden nemzet szülöttei­vel barátként, testvérként élni az or­szágban. Ez az elv a mai napig is meg­maradt, sokan e szerint élünk és az RMDSZ is ezt vallja, ezért áll a két párt nagyon közel egymáshoz. A választá­sokon is együtt indultunk. Lúgos ma­gyar lakosságának a kilencven százalé­ka a kereszténydemokrata pártra sza­vazott. - Most már hallottunk a városról, a polgármesterről semmit. Kérem, mutat­kozzon be a testvérváros, Szekszárd ol­vasóinak... - Lúgoson születtem 1944-ben. Szüleim, nagyszüleim teológiai terü­leten dolgoztak, édesapám pap volt. Emiatt nagyon sok nehézséggel kel­Gyermek táncosok pünkösdöltek

Next

/
Thumbnails
Contents