Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-06 / 22. szám

4 , SZEKSZÁRDI ¥A§ARNAP 1993. JÚNIUS 13. Uj testvérváros született A Temes-parti Lúgos Egy régen kelt szólás szerint testvéreit az ember nem választja, hanem kapja. Ennek alapját az elmúlt évtizedek testvéri, hármascsókkal megpecsételt szerződései is igazolták. Most viszont az elmúlt hét végén egy olyan testvérvárosi szerződés aláírásának voltam tanúja, amit semmiféle politikai cél, állásfoglalás nem ösztönzött. Tulajdonképpen azon is csodálkozhatnék, hogy egy nem magyarlakta román város felveszi a testvérkapcsolatot Szekszárddal. Ezért volt érdekes számomra a találkozás Virgil Turcan úrral, a lugosi (Lugoj) polgármesterrel. - Ha most iskolás lennék, azt mondanám: tanár úr, én nem készültem. Mit kell tudnunk Lúgosról? - Az első írásos emlékek 1241-től említik Lúgos városát. Ez egybeesik az utolsó tatár betöréssel. Az 1718-as kaszarovici béke után megjelentek az első sváb telepesek. Városunkat a Temes folyó két partjára építették. Szerencsére a Temes ma is tiszta víz, a szennyezés még nem érte el. Két partján lakunk. A svábok a bal oldalon telepedtek le, a jobb parton él a román lakosság. Egy darabig, pontosabban 1895-ig külön adminisztrációja volt a két városrésznek, akkor még létezett a Német-Lugos és a Román-Lugos. De az emberek, elsősorban az öregek mentalitásában a mái napig megmaradt ez az elnevezés. -*Ma is beszélnek a Német-Lugosban svábul? - Természetesen. A magyar lakosság beszivárgását 1867 óta számítjuk, de ugyanakkor szerbek is jöttek Lúgosba. Ma már egy kis Babilonról beszélhetünk, olyan Babilonról, ahol mindenki mindenkivel szót ért. Nálunk nincsenek etnikai, vallási hovatartozásból származó gondok. - Mekkora város Lúgos? - Ötvenháromezer lakosunk van. Tizennégy templomban kilenc vallást gyakorolnak az emberek. Ami az ipart illeti, elsősorban a textilipar dominál, de jelentős a cipőgyárunk, a csempegyár, az építőipar, a selyemgyár és vasfeldolgozó üzemeink is működnek. Szeretném elmondani, hogy 1989 után megjelentek a külföldi befektetők is a városban, főleg németek, olaszok és reméljük, hogy a július 5-7-ig rendezendő kiállításunkon már a magyarok is jelentős számban ott lesznek. - Erre is a testvérvárosi kapcsolat folytán kerül sor? - Igen. A szekszárdiakkal ez lesz az a közös rendezvényünk, ami lehetőséget biztosít egymás jobb megismerésére, a gazdasági kapcsolatokban rejlő kölcsönös előnyök felismerésére, kihasználására. Olyan kiállításról van szó, ahol a szekszárdi vállalkozók bemutathatják termékeiket és a román cégek is meg tudják mutatni, hogy ellentételként mit tudnak nyújtani. - Beszéltünk a svábok betelepedéséről, a megjelenő szerb, magyar lakosságról. Jelenleg milyen a város összetétele? - A magyar lakosság 10,6 százalék, 5,5 százalék a német, két százalék ukrán, mintegy egy százalék a jugoszláv származású, és mint mindenhol Európában, cigányok is élnek közöttünk. A többi a román lakosság. - Mégiscsak meglepő, hogy egy magyarok alig lakta román város magyar testvérvárost választ magának... - Induljunk ki abból, hogy a kereszténydemokrata párt képviselőjeként jutottam a város vezetésébe. Pártunk alapelve a nyitottság minden nép iránt. Annak ellenére, hogy a kormánypárt más véleményt képvisel, meggyőződésem, hogy a pártom elve fog győzni Romániában. Mert másképp nincs mit keresnünk EurópáMk - Mi ez a győzelemre vihető terv^^ - Amikor 1918-ban létrejött a NagyRománia, a kereszténydemokrata párt volt a létrehozója. Akkor fogalmazták meg az elvet, hogy nem szeretjük, ha valaki uralkodik rajtunk, ezért mi sem szeretnénk senkin sem uralkodni. Szeretnénk minden nemzet szülötteivel barátként, testvérként élni az országban. Ez az elv a mai napig is megmaradt, sokan e szerint élünk és az RMDSZ is ezt vallja, ezért áll a két párt nagyon közel egymáshoz. A választásokon is együtt indultunk. Lúgos magyar lakosságának a kilencven százaléka a kereszténydemokrata pártra szavazott. - Most már hallottunk a városról, a polgármesterről semmit. Kérem, mutatkozzon be a testvérváros, Szekszárd olvasóinak... - Lúgoson születtem 1944-ben. Szüleim, nagyszüleim teológiai területen dolgoztak, édesapám pap volt. Emiatt nagyon sok nehézséggel kelGyermek táncosok pünkösdöltek