Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-01-24 / 3. szám

24 * , SZEKSZÁRDI USARNAP 1993. JANUÁR 24. Új honfoglalók A magyar történelem legn Most sem lesz diadali Volt itt már földosztás, földrendezés többször is. Az igazságos megoldás sohasem s képzelésre, gróf Károlyi földosztására, a vitézi földekre, vagy az 1945-ös fóldreformr; nem sokkal az akkori politika érdekeit szolgáló újabb kíméletlen földrendezés, a t Most újra ujjongunk. A kárpótlást négy törvény, a szövetkezetek átalakulását háro jövőt senki sem tudja. Mi lesz a megcsonkított téeszekkel? Mi lesz a hajdani önálló ( Termelőeszközök, szakismeretek nélkül, ilyen lehetetlen hitelkonstrukciók és adó' Az önálló gazdálkodás varázsánál csak annak kockázata nagyobb. Mégis sokan Viszont igaz, magántulajdon nélkül nincs piacgazdaság. De az is látszik, a jeleni Két szakemberrel, dr. Szűcs Lászlóval, az Áranyfürt Termelőszövetkezet elnökévt nos, a várható jövőről. - Mert a kereskedő egységes minőséget és nagy tételt keres. Fajtatiszta borokat, azonos minőségben és nagy tételben. Itt a szövetkezetben össze kellene hangolni a különböző fajták szüretét, feldolgozásmódját, így, ha még külön is tárolja mindenki a maga borát, a minőség ugyanolyan lesz. És ha egy kereskedő egyszerre kétezer hektót akar venni, van honnan kiszolgálni. - A borászat válságáról beszélünk. Érdemes ebbe belevágni? - Az egykori szovjet piac megszűntével már nem lehet akármit eladni. A korszerű egészségvédő propaganda is támogatja a jó borok fogyasztását. A nyugati piacokon a könnyű, gyümölcsízű fehérboroknak, de a jó minőségű, testes boroknak is van piaca. Viszont még egyszer mondom a korszerű, az ottani előírásoknak megfelelő feldolgozás fontosságát. - Érződik erre kedv a földterületek igénylésénél? Sokan akarnak ajövőben szőlőtermesztéssel, borkereskedéssel foglalkozni? - Nem mondhatnám. Persze, ennek magyarázata az elmúlt időszakban rejlik. Itt az elmúlt két-három évtizedben felélesztették a szőlőhegyet. Kis túlzással minden családnak van, a család nagyságához mért szőlőskertje. Hobbiszinten művelik a szőlőt. Inkább azok érdeklődnek, akiknek nagy pincéjük, komoly felszerelésük van. Saját maguk tudják a nagyobb mennyiséget előállítani, arra a piacot megkeresni. - Tehát nemcsak szőlőtermelésre akarnak berendezkedni. Eddig mennyi földterületet vittek ki a termelőszövetkezet tulajdonából? - Jelen pillanatban tagjaink kivittek a Pacsirtadombon 89 hektárt, Malomtán húsz hektárt és az őcsényi elágazó közelében újabb tíz hektárt. Tehát százhúsz hektárnyit. A kijelölt földekből mennyi került árverés útján ki a téeszből, ezt még nem tudjuk, de a tapasztalat az, hogy az igénylők egyharmada műveli, a többi visszaadja a téesznek művelésre. Licit még nem volt, így erről pontos számadatunk - Hogy mennyi a kárpótlásra jogosult, azt tudják... - Igen, de az igények szinte naponta változnak. A földrendező bizottsággá^^ kapcsolatban vagyunk. Az már látsUp hogy nagyobb az igény, mint amit az első tárgyalások alapján kijelöltünk kárpótlási területül. Mert Szekszárdon nemcsak a szekszárdiak licitálhatnak, hanem akár Debrecenből is jöhet igénylő. Negyvennyolcezer aranykorona értékű területet jelöltünk ki, ebből 9700 aranykorona szőlő, erdő pedig 479. Pár ezer természetvédelmi területre esik. Később jött a rendelet, hogy azokat állami tulajdonba kell venni. Negyvenöt-negyvenhatezer aranykorona érték kerül így licitre Szekszárdon. - A kivitt földekkel, vagyonnal érzékeny veszteség éri a termelőszövetkezetet? - Nem mondhatnám. Volt négyezerhétszáz hektár területünk, ha ajövőben csak háromezren gazdálkodunk, attól még életképes lehet a szövetkezet. - A kiválók hányan vannak, mennyit visznek? ^fc - Összesen nyolcmillió értékű vagyonunk van. Tizenöten csoportosan, tizenhatan pedig egyéniként tervezik a kiválást. - Gondolom, ez nem ment vita nélkül... - Az egyéni kilépőkkel megállapodtunk. A csoporttal van vita. A szövetkezetnek rengeteg olyan vagyontárgya van, aminek nincs effektív értéke. Gondolok itt bekötőutakra, műtárgyakra. Például mi értéke van egy hídnak a határban. De a megépítés pénzbe került. Ezekről az értékekről nem akarnak tudomást venni. Ők forintosítható tárgyakat akarnak kivinni. A téeszvagyon piaci értéke kevesebb, mint a tényleges. Tehát, ha valaki forinttá alakítható tárgyat visz ki - a közgyűlés véleménye szerint - csak az érték nyolcvan százalékát kaphatja. Ők ezt vitatják. Holnap jár le a határidő, amíg bírósághoz fordulhatnak. így ma még nem tudjuk, mi lesz a végső eredmény. Ha licit lesz, akkor árverésre visszük a vagyontárgyakat. - Köszönöm a tájékoztatást. a szőlőnek van jövője - A mezőgazdaságból tartósan nagy jövedelmeket elérni manapság keveseknek sikerülhet - mondja dr.-Szücs László. - Hogy a mezőgazdaság akár csak egy négytagú családot el tudjon tartani, ahhoz nagy területek, komoly beruházások kellenek. Talán itt a szekszárdi dombokon, ha nem is könnyebb a munka, de kisebb területen is el lehet nagyobb eredményt érni. Elsősorban a szőlőtermesztéssel. - Mekkora ennek a területigénye? - Szerintem négy-öt hektár eltart egy családot. Ha százmázsás átlagot számolunk, kijön hektáronként hetvenöt hektó bor, azt beszorozva négyezerrel, közel másfél milliós árbevételnél tartunk az öt hektáron. Tovább számolunk, beszélgetünk az elnökkel és kiderül, a képlet mégsem ilyen egyszerű. Mert aki új ültetvényt telepít, igencsak sokáig várhat az első bevételre, viszont a költségek addig is jelentkeznek. A korszerű fajták ültetése; a támberendezés építése, ha nincs jelentős meliorációs munka, akkor is hektáronként millió körüli beruházás. A vegyszerek ára a csillagos ég felé halad és bár a szőlészet viszonylag egyszerűen, olcsón gépesíthető, vannak olyan munkák, amire ekkora területen nem elég a családi összefogás. - Azt hiszem, az összefogás a kulcsszó - igazolja ezt dr. Szűcs László. Valamiféle laza társulásokra gondolok, mondjuk pinceszövetkezetre. Nem kell megijedni a szótól. Termelési önállóságát mindenki megtarthatja benne, de bizonyos munkákat célszerű együtt végezni. Lehetne közös gépet venni, amivel a szántásokat elvégeznék, a permetezés is gyorsabb, hatékonyabb a nagy géppel, a borászatról és a feldolgozásról nem is beszélve. - Akkor visszajutunk a téeszekhez? - Szó sincs erről, de azt tudomásul kell venni, hogy korszerű borászatot nem lehet százéves módszerekkel megvalósítani. Itt a borvidéken meggyőződésem, hogy elegendő mennyiségű tárolótér van, de egy feldolgozóbázisra szükség lenne. Egy, mondjuk, száz hektáron gazdálkodó pinceszövetkezet, amiben tag lehet akár az Aranyflirt is, de mellette a fél, vagy egy hektáron gazdálkodók is, nem tud megállni a piacon korszerű feldolgozó nélkül. Egy ilyen költségei pedig elérhetik az ötvenmilliót. - Miért nem jó a kistermelő kétszáz négyszögölön termett bora? Itt Szekszárdon