Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-01-24 / 3. szám

1993. JANUÁR 24. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 9 robb léptékű földrendezése et a földművelők sorsa nert mindig a politikai csatározásokat szolgálta. Gondoljunk a Nagyatádi Szabó-féle elyan több százezer új „földbirtokost" eredményezett, de csak politikai gesztus volt, amit :s követett. ty szabályozza. Mindegyik célja, hogy újabb igazságtalanságok ne születhessenek. De a gszokott, de az elmúlt negyven évben bérmunkássá vált emberekkel, ha önállósodnak? k között, hogy tudnak talpra állni? iák, bizakodunk. onyok között nem lesz diadalmenet az új földművelök sorsa. gyesi Lajos agrármérnök, egyéni vállalkozóval beszélgetett munkatársunk, Tamási Já0 - Először állattenyésztéssel, pontosabban sertéshizlalással kezdtem. Sikertelen vállalkozás lett, mert megöltek a szabályozók. Akkoriban elhittem, hogy vállalkozásbarát a kormány, amit fönt mondanak, az lent is úgy van. Most, 1989-ben azt hittem, hogy pillanatokon belül visszakaphatjuk a családi birtokot, kezdhetjük végre az igazi vállalkozást. Másfél évembe került, mire a kárpótláshoz szükséges dokumentumok összejöttek és 1992. november 5-re kitűzték azon a helyen az árverést, ahol a családi birtokaink voltak. Ezen a napon édesanyám, a húgom és én tulajdonosok lettünk. A probléma az volt, hogy addig egyetlen lépést se tehettünk. A pénzintézetek szóba sem álltak velünk. Ha van néhány millió készpénzem, vehettem volna termelőeszközt, de erre hitel az ^verés időpontjáig nem volt. - Óriási a befektetés, hisz nemcsak gépek, műtrágyák, vegyszerek, vetőmagok is kellenek... - Hárman százhúsz hektárt tudtunk megvenni, ehhez csatlakozott az unokanővérem. Ő is árverezett hatszáz aranykoronáért negyven hektár teriiletet, amit átadott művelésre. így jön ki a százhatvan hektár, amin a gazdálkodást kezdem. - Hány ember kell ehhez? - A fiammal ketten elvégzünk szinte minden munkát. Pincehelyen négyötszáz hektár terület került magántulajdonba. Ennek műveléséhez a termelőszövetkezet semmi segítséget sem ad. Traktorunk még nem volt. Akinek akkor van egy komoly erőgépe, az árát megkereshette volna csak azzal, ha felszántja a többiek földjét. - A faluban van takarékszövetkezet. Legcélszerűbbnek tűnik ott, „a falu bankjánál" a hitelkérelem... - A Takarékszövetkezeti Bank Rt. elzárkózott attól, hogy a mezőgazdasászázhatvan hektáron llőTölgyesi Lajos nem ma kezdte. Még a Kádár-korszakban, 1984-ben lett először mezőgazdasági magánvállalkozó. Mosta kárpótlás adta lehetőségekkel élve szülőfaluja, Pincehely határában kezdte a gazdálkodást 160 hektáros területen. Szekszárdi panellakásában beszélgettünk. gi beruházásokat finanszírozza. Mosógépet, centrifugát, színes tévét vehet az ember takarékszövetkezeti hitelre - ha van munkahelye. Hogy az a munkahely egy év vagy egy hét múlva megszűnik, nem számít. De a „csóró földtulajdonos" a gazdálkodás segítésére nem Tcap hitelt, se gépvásárlásra, se az úgynevezett zöldhitelt. - Jelzálogot sem lehet bejegyezni a földre? - A jelenlegi szabályok szerint lehet a nyaralóra, a nyugati gépkocsira, lehet a szőlőültetvényre, de a puszta szántóföldre, akármekkora is az, nem lehet. Persze, ha lenne is hitel, a negyven százalékot megközelítő kamatot mezőgazdasági termelésből nem lehet kihozni. Legjobb esetben ennyi a nyereségráta. Tudjuk, a beruházás az őszi mélyszántással kezdődik, a hitelre is akkortól van szükség, viszont a nyereség, jó ha egy év múlvajelentkezik, de a kamatokat a következő hónaptól fizetni kell. Miből, kérdezem én. - Miből? - kérdezem én is. - Nem tudom. Jelenleg akkor kell törleszteni, amikor az utolsó fillért is bevetettem a földbe. - Mibe kerül egy, mondjuk százhektáros terület művelése addig, amíg ott termés, illetve haszon lesz? - Ekkora területen már legalább egy százhúsz lóerős traktor kell. Ahhoz, hogy az ideális harminckét centi mélységig elvégezzük a mélyszántást, használhatatlan a kisebb vonóerejű gép. Lehet azzal is szántani, de gazdaságtalan. Egy hatéves traktort szereztem egymillió-egyszázezerért, hozzá az ekefej százötvenezer és természetesen üzemanyag is kell. Anélkül nem lehet indulni. Innen-onnan összeszedett kölcsönökből ez megvan, de egy fillérem se maradt. Pedig rövidesen kell a vetést kezdenünk. Visszatérve az eredeti kérdésre, ha kukoricát termelek, akkor hektáronként a számításaim szerint huszonötezer forint kell. De azt még nem tudom, hogy őszre mennyi lesz a gázolaj ára, ami meghatározza a kukorica szárítási költségeit is. - Régen nem szárították, kukoricagórékban magától megszáradt a csöves kukorica... - Ez az én tervem is. Csak ehhez nagy befogadóképességű kukoricagórékat kell építeni. Ennek a betárolása, kitárolása ugyanúgy gépesíthető, mint a morzsolté. Megpályáztam egy támogatási konstrukciót, aminek keretében százötven vagon górékapacitást hoznék létre. Abban még a partnergazdák termése is elférne. - Tölgyesi úr, sorra hallom a szakkifejezéseket. Beszélünk hitelkonstrukciókról, fajlagos költségről, pályázatokról. A jövőben a magyar parasztnak mindehhez értenie kell? - Sajnos, úgy néz ki, hogy kell. A keszthelyi agrártudományi egyetem főiskolai karán végeztem, de a pályázat megírásához én is segítséget kértem közgazdász és jogi szakemberektől. Többek közt ehhez is fel kellene támasztani a gazdaköröket, az egyéni gazdák valamiféle csoportosulását, együttműködését. - Ezek szerint újra a termelőszövetkezetek szükségességénél tartunk? - Az előző rendszerben nem az elnevezéssel, a módszerekkel volt baj. Könnyű belátni, hogy ha én elküldök vetőmagért Dombóvárra egy teherautót, és az félig rakottan jön vissza ugyanakkor, amikor a szomszédé is, akkor erre célszerűbb szövetkeznünk. Egy gazdakörben megbeszélhetjük gondjainkat, tudunk szövetkezni bizonyos munkákra, kisegíteni egymást tanáccsal, géppel, közös tanfolyamokat szervezhetünk, mert a jövő útja nem a két lóval való földművelés. Az új technikákat, technológiákat meg kell tanulni. A termény értékesítése is egyszerűbb közösen, nagyobb tételben. Bár hozzátenném, hogy én a kukorica bőrben való értékesítésének vagyok a híve. De ehhez sertéstelep, újabb beruházás kell. - Szavait hallgatva úgy tűnik, a mai Magyarországon nem épeszű dolog mezőgazdasággal foglalkozni. Ön mégis bizakodik, belevágott. Miért? - Már amikor az egyetemre jelentkeztem, akkor is meggyőződésem volt, hogy az élelmiszer-termelésnek jövője van. Ezt csak ideig-óráig lehet másod-, harmadrendű kérdésként kezelni. Olyan társadalmi berendezkedés nem él meg, amelyik nem nyúl a mezőgazdasági termelés hóna alá. Most vannak pillanatnyi nehézségek, sokan elbukhatnak ebben, de termelni akkoris kell. Ha most belevágunk, nehéz lesz, de ez még az unokáimnak is megélhetést nyújthat egykor... Talán nosztalgia is van abban, hogy őseim földjeit, életmódját választottam újra - teszi még hozzá. Tölgyesi Liyos bizakodik. Szerinte már öt-tíz hektárral is érdemes kezdeni, ha ott takarmányt termelnek a ház körüli állattartáshoz, -tenyész- * téshez. Bizakodik a kormány mezőgazdasági politikájának megváltozásában is. Hogy igaza lesz-e, a jövő dönti el. Mindenesetre sok ilyen gondolkodású ember, gazda kell, hogy meglegyen mindennapi kenyerünk, holnapi húsunk, netán kalácsunk is. v V I >