Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-30 / 21. szám

1993. MÁJUS 30. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 21 Tóni, a kereskedő-menedzser Az egyébként szekszárdi székhelyű Select Magyarország szakkereskedelmi betéti társaság tartotta évzáró közgyűlését a budapesti Thermal Hotel Hélia konferenciatermében, amikor egy jól öltözött úr lépett a mikrofonhoz és az egyik társvállalkozás képviseletében üdvözölve a megjelenteket, tartott rövid előadást a Whirlpool magyarországi tevékenységéről. Az úr majd mindenkinek ismerős volt, hisz az idén már huszonnyolc éve, hogy az Express együttes veze­tőjeként, énekeseként először színpadra lépett. Azóta az ország számtalan szín­padán láthattuk a kis vidéki műve­lődési házaktól a sportcsarnokok­ig, volt idő, hogy nem múlott el nap, hogy egy-egy dalát ne sugá­rozta volna a rádió. Igen, Solymos Antalról, a „Tóniként" országszer­te ismert, „géppuskalábú" énekes­ről van szó. Mióta az egykori „bakter Nemé­nyi úr" BMW-királlyá nőtte magát, Í em csodálkozhatunk az énekesek ereskedői vénáján, mégis meg­kérdeztük Solymos urat, hogy lett a Whirlpool kereskedelmi igazga­tója. - Csak a külső szemlélő számára tűnik ez hirtelen váltásnak ­mondta. - Tény, hogy nemrég még a színpadon láttak, most pedig egy nagy vállalat belföldi kereskedelmi igazgatójaként, de ez nem ilyen egyszerű. Egy hosszabb, jól előké­szített folyamat volt ez. A profi zenélést a Madách színházi kon­certünk után már abbahagytam. Gézával jártuk az országot (Hofi Géza), de amikor hirtelen beteg lett, a zenekar ott maradt úgyszól­ván munka nélkül. Utólag már lá­tom, hogy ennyire egy lábon állva nem szabadott volna dolgoznunk. - A szólóéneklésre nem gondol­tál? k -Akkor? Ne felejtsd el, negyven­hét éves voltam. Elölről kellett vol­Drescher J. Attila: Apróhirdetések Több helyiség bármilyen célra sürgősséggel át- s kiadó. „Holnap összedől" jeligére. II. Temetkezési vállalat megkímélt gépkocsit elad. „Csere is érdekel"jeligére. III. Eladnám elcserélném a házam mindenestől. Oly régen hirdetem ­felfordult fenekestől. „Reménykedő "jeligére. na kezdeni. Akkor már inkább egész máshoz kezdek. Bandaem­berként, a zenekar menedzselése­kor is kellett üzleti dolgokkal fog­lalkoznom és más zenekaron kívü­li üzleti ügyekben is volt érde­keltségem. De visszatérve a zené­re, egy bandát eladni, rendszeres fellépéseit megszervezni sem volt kis teljesítmény. Úgy éltünk, ahogy el tudtuk magunkat adni. Nagy tanulmány volt a jelenlegi munkámhoz is. - De hogy kerültél a Whirlpool­hoz? - Volt egy cég, aki a Whirlpoolt először, hogy úgy mondjam im­portálta Magyarországra. Ezek megkerestek engem, mert egy orosz-magyar vegyes vállalatot akartak létrehozni, és tudták, hogy nekem jó orosz kapcsolataim van­nak. így kerültem a céghez, egy le­ningrádi vegyes vállalatot akartunk megalakítani. Ugyanúgy nem ment, mint ahogy nagyon sokak­nak nem sikerült, mert az oroszok­kal nagyon nehéz ma még üzletel­ni. Ezután pártoltam a Whirlpool­hoz. Feladatom volt - kapcsola­taim révén - egy magyarországi hálózat kialakítása. Ez olyan jól si­került, hogy 1992-ben - egy évvel a kezdetek után - a Whirlpool elha­tározta, hogy önálló leányvállala­tot hoz létre Magyarországon. En­nek az élére Gerő Laci kollégám és én kerül­tünk. - Naponta találkozol üzletemberekkel, akik még Tóniként ismer­tek. Előny vagy hátrány ez? - Nagyon büszke vagyok, hogy most is az maradtam. Nagyon nagy előny ez, hogy is­mert vagyok, huszon­öt évig szerettek, is­mertek. Bárhova me­gyek, a kereskedelmi szakmában is újra mindenkinek Tóni va­gyok, nem Solymos úr. Olyan dolgokat is meg tudunk így olda­ni, ami a hivatali ügy­menetben lehetetlen, vagy sokkal nehezebb lenne. - Most már sokszor elhangzott a Whirlpool neve, de a cégről keveset beszéltünk... - A világ legnagyobb háztartási­gép-gyártó és -forgalmazó cége. Százharmincnyolc országban van képviselete vagy leányvállalata. Hűtőgépek, fagyasztók teljes csa­ládjával, mosó- és szárítógépekkel és a mikrohullámú sütőkkel foglal­kozunk. Évente mintegy tizenhétmillió készüléket gyártunk, ami azt jelen­ti, hogy a világon eladott minden tizedik ilyen készülék a mi for­galmazásunkban talál vevőre. Nagy konkurencia mellett kell eze­ket eladni, úgyhogy a zenekari ta­pasztalataimat - ahol szintén a konkurencia mellett kellett meg­élni - itt is hasznosíthatom. - Nagy nosztalgiadivat van a ze­1 nében. Sorra hallani kis- és nagyobb együttesek nosztalgiakoncertjéről, Újjáalakulásáról. Te nem térsz vissza a színpadra? - Tavaly megjelent egy leme­zem, illetve kazettám, ami nagyon hamar aranylemez lett, úgy néz ki napokon belül eléri a platinát. En­nek egy őszi turnéját szerveztük, ami az Erkel színházbeli koncert­tel végződött. Azt mondhatom, nem nosztalgiázok, hanem folya­matosan dolgozok. Júniusbanjele­nik meg egy új lemezem, de a színpadi szereplésekre tényleg nincs sok időm. Talán majd ősszel megint lesz lehetőség koncerttur­néra is. - Mi lesz az új lemezen? - Egy rock and roll-összeállítást tervezek. Egy nekünk, a mi korosztá­lyunknak szóló, amolyan házibulis kazettát, illetve lemezt. - Tamási János ­Szerezz ' szerelőt, ha tudsz! Amikor megvettem a cseh gyártmá­nyú, a boltban kiválóan működő por­szívót, nem sejthettem, hogy otthon sztrájkba lép az első pillanattól kezdve. Meg se mukkant, azazhogy egy pici han­got adott, ami elég volt ahhoz, hogy lecsapja az előszobában a hétköznapi nyelven biztosítéknak nevezett kapcso­lót. Meglepett a dolog, mert az áll ugyan a használati tájékoztatóban, hogy a ké­szülék áramfelvétele a motor beindulá­sakor nagy, ezért legalább 10 amperos fo­gyasztásmérő is kell az üzemeltetéshez, de mivel az én szerkentyűm 10 amperos, elvileg indulnia kellett volna a porszívó­nak. Hívom a Dédászt, kérdezem egy szakembertől, van-e tíz amperos fo­gyasztásmérő, mert ez és ez a helyzet. Már hogyne lenne, sőt! Azt kell kicserél­ni 16 amperosra. Megyek vissza a boltba, ahol előző­leg óvtak a 16 amperostól, mert esetleg „leéghet a vezeték". Már csak villanyszerelőt kell keres­nem. Hívom azt a céget, ahova kisipa­rosok tartoznak érdekvédelem és elér­hetőség tekintetében. Másfél címet tudtak mondani. A fél cím csupán egy név és egy lakótelep. Bejártam a lakóte­lepet. A mester elköltözött. Végül mégis sikerült összetalálkoznom egy nyugdíjas villanyszerelővel, aki a fák alatt hűsölt. Ő ugyan nem a házról házra való sze­relgetésekben ténykedett, amíg aktív volt, de készségesen vállalta, kicseréli előszobámban a tíz amperost a tizen­hatosra. Az a baj, hogy rossz helyen van az az egész. Nem lehetett elérni a székről, illetve el lehetett, de magasabb pozíció kellett volna a szerelhetőséghez, a csa­varhúzás csavaros munkáihoz, de még a fogók biztonságos kezeléséhez is. A mester táskájában remek szerszám­készlet, ez kétségtelen. Kerestem a házban egy létrát. Amolyan panelház­ban használt, összecsukható alumí­nium, nem túl magas. De a széknél magasabb. Először egy nyaláb újsággal magasítottam a legfel­ső lépcsőfokot. Nem volt elégséges, er­re kemény, kíméletlen munkával ösz­szehajtogattam egy kisebb szőnyeget, illetve szőnyegpadló-maradékot. Így már a plafont érte a villanyszerelő haja, ám a szerkentyűk még sokáig ellenáll­tak a sima, egyszerű ténykedésnek. Két cigarettát kellett elszívnia és négyszer­ötször elmormolta, hogy „ezzel meg­kínlódok". Tényleg megkínlódott, de nemcsak azért, mert fájósak a lábai, hanem a régi és az új szerkentyű eltérő nagysága miatt is. Mintha nem ugyanaz a szab­vány lenne. A megkínlódás jó félórájában én is kínosan éreztem magam. Arra gondol­tam, hogy talán mégis lakik Szekszár­don aktív, még jó erőben lévő villany­szerelő, aki házhoz jönne ilyen apró, vacak munka miatt is, csak alaposan utána kellene járni. Napokig keres­ném, megtalálnám, még azon a héten akadna is egy lyukas negyedórája, hogy kicserélje a tízamperost a tizenhatosra. „Kiszállna" hozzám ezer, ezerötszáz forint tiszteletdíjért. G. J. Előadó, de nem táncdal-...

Next

/
Thumbnails
Contents