Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-30 / 21. szám

XVIII. századi metszett itáliai üvegek Törökkori korsó darabja 1993. MÁJUS 30. , szekszárdi HSARNAP 17 ra vált. Csak néhány cserép és csont árulkodik arról, hogy még mindig nem tartunk a legalsó rétegnél, noha egy méterrel mélyebben vagyunk, mint az udvaron látható apátsági ro­mok padlószintje, ^fe A mészhabarcsos fal még mindig ^folytatódik lefelé. A sárgás rétegen nyugvó téglafal nyugati oldalán vég­rejói látható a boltív is. Az eredetileg két téglasorból rakott ív alatt a la­zább, szürke talaj beásásra utal. Va­lószínűleg csak ezt a süppedő részt hidalták át az egykori építőmeste­rek. A mészhabarcsos fal alját nem éljük el, pedig éppen valami sarok, forduló mutatkozik. A szűk helyen egyre nehezebben dolgozunk, időnk is lejár. Városatyák jönnek, a polgármes­ter is érdeklődik, milyen eredmény­nyel járt a munka. Kérdéseikkel se­gítenek végiggondolni a nap esemé­nyeit, értékelni a régészeti megfi­gyeléseket. Amiről a leletek mesélnek Az előkerült leletek alapján szin­te lépésről lépésre követhető a Béla A^r története. Az 1061-ben alapított ^^pátság eddig ismeretlen román kori vagy gótikus részletét rejti a mély­ben megtalált mészhabarcsos fal­csonk. A csavart nyakú üvegpalack, a cserépkályhát díszítő reneszánsz oromdísz azt az időszakot idézi, ami­kor Mátyás király a Vitéz János-féle összeesküvés miatt 1471-ben paran­csot adott a szekszárdi vár lerombo­lására. A török korban a kolostor ­mint azt a zömében egyszerűbb le­letek is mutatják - elvesztette jelen­tőségét. A törökök katonaságot he­lyeztek el benne, az épületekkel nem sokat törődtek. A lepusztult apátságot 1693-ban Mérey Mihály esztergomi kanonok nyerte el, s mindent megtett felvirágoztatá­sáért. A régi épületeket kijavította, újakat is emelt. Valószínűleg ekkor, vagy a Méreyt követő Trautsohn apát idejében készíthették annak az épületnek az alapját, amelynek tég­lasorai a mészhabarcsos falcsonkon nyugszanak. Ekkor égethették az IHS bélyegű téglákat is. A nagy tűz­vészt követő többszöri tereprende­zés után megkezdték a megyeháza építését. Az épület falai nagyjából azokat az alapokat követték, amelye­ket az 1794-es felmérés az apátság külső vonalaként jelöl. Ezt bizonyít­ja a telefonkábel árkának fal felőli vé­ge is: jól látható, hogy a megyeháza falának és alapjának síkjából kiugrik az általunk feltárt részlet keleti olda­la, s az új falak csak részben állnak a régi alapokon. Miközben múltunk értékeiről beszélgetünk, szóba kerül az is, mi­ként lehetne elkerülni a falak továb­bi pusztulását. Ha például az aknát csak egy méterrel arrébb helyeznék, vagy esetleg más technológiával fűz­nék be a kábelt a műanyag csövekbe, nem kellene lebetonozni, végleg tönkretenni a város múltjának ala­posabb megismerésére lehetőséget adó helyet. Ki tudja, milyen jövőbeli idegenforgalmi látványosságot rejt­het még a Béla tér? DR. SZABÓ GÉZA aspiráns Fotó: -kafi­A két méter mélységű gödörben Szekszárd századainak emlékei rétegződnek egymásra

Next

/
Thumbnails
Contents