Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-30 / 21. szám

8 _ , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1993. MÁJUS 30. Módos módosító javaslata Hol csorogjon a bor? Az újságíró szereti, ha az írásait el is olvassák. Erről persze csak úgy tud meggyőződni, ha visszahallja az olvasó véleményét, ha az valam i módon reagál az írásban olvasot­takra. Lapunk számában megje­lent Borkút című előzetes tudósí­tásommal kapcsolatban nincs okom a panaszra. Számtalan leve­let, telefont kaptunk és legalább ennyi véleménnyel bombázták a szekszárdiak a város polgármeste­rét is. Örömteli ez, hisz a demokrácia kibontakozásának, az azzal élni akarásnak és tudásnak bizonyíté­kai. Öröm, mégha időnként szélső­séges véleményekkel, enyhén szólva nem szalonképes kifejezé­sekkel is találkozunk. Tudjuk, az­óta a képviselő-testület is foglalko­zott a kút ötletével és építéséhez ötszázezer forintos támogatást szavazott meg, tudva, hogy ez a költségek egy részét teszi csak ki. A többit a város lakosságától, a helyi gazdálkodó egységektől várják. Hogy áll most a borkút ügye? - kér­deztük először Kocsis Imre Antal polgármestert. - Több évre elhúzódó beruhá­zás lesz. Az idén remélem már a Szüreti Napokra elkészülne a bor­kút, a környezetét, az ötlet tovább­fejlesztését pedig jövőre, vagy még azután tudjuk megvalósítani. Mel­lé jönne a harangjáték, esetleg a bormúzeum. Tehát ez egy komp­lett boros attrakciósorozat lenne, aminek finanszírozásáról csak ké­sőbb dönthetünk. - Úgy tudom, összehívták már a finanszírozás miatt a városi szőlős­gazdákat is... - Igen, de ez kellő propaganda hiányában nem volt sikeres, hoz­zátenném, hogy a tényleges kam­pányt még meg sem kezdtük. Úgy gondoltam, hogy a napokban elké­szülő komplex beruházási terv után kellene egy új gyűlést szer­vezni, a gazdákkal ismertetni az el­képzelést és tárgyalni a megvalósí­tás pénzügyi kérdéseiről. - Még csak egy agyagmodellt lát­tunk, de máris módosító javaslatok, viták kereszttüzébe került a szobor­terv... - A módosító javaslatokat azért nem szeretem, mert csak elhúzzák a cselekvés idejét, elodázzák a megvalósítást. Ennek ellenére a kész terveket közszemlére tesszük és a lakosság mind szélesebb réte­gével megvitatjuk. Több módosító javaslat hang­zott el ez ügyben. Farkas Béla plé­bános - lapunkban is megjelent ­levelében nem a kút megvalósítá­sát, csak helyét nem tartotta jónak a tér egyházi jellegű építményei, hangulata miatt. Mások pont a tervezett hely el­dugott jellegét nehezményezték. Az Aliscavin Rt. igazgatója, Módos Ernő egy újszerű elképzeléssel állt elő. - Elképzelésem szerint az egész Garay pince előterét, a bolttal, az irodával és a pince előterével együtt kellene átalakítani egy olyan vendégfogadó hellyé, ami a borismertetés és a vendégfogadás egységes helyévé válna és szívem szerint oda helyezném el a borku­tat is. - Tehát egy belső kisebb kutat képzel? - Maga a plasztika nem változ­na, csak a talpazata lenne kisebb. Az egész pince bemutatótérré ala­kulna át, ezzel párhuzamosan, fónt a pince fölött egy idényszerűen üzemeltethető vendéglátó helyet építenénk, amihez a várfalon egy hangulatos kovácsoltvas lépcsőn lehetne feljutni. Oda a pincérek, ha kell, lopóban is felvihetnék a bort. - Azt mondta, így csinálná. Az önkormányzat helyében cselekedne így, vagy ebben az Aliscavin is tevé­kenyen részt vállalna. A tervezett „Borkút" helyszíne éppen a jelenlegi olajtároló és kút környezete. A vármegyeháza oldalfala és a meglévő nagy fák környeze­te megfelelő hátteret nyújt a kompozícióhoz. A meglévő kiskockakő út­hálózattal és a kandeláberekkel összhangban az út kis bővületében áll­na a szobor, egy kis medence közepén. Ez utóbbi szintén kiskockakőből készülne. A körülvevő négy pad egyszerű ácsolt faszerkezetből készül­ne, csakúgy mint a különböző magasságú fasípok, mely akár a pánsíp, enyhén íves és különböző magasságú elemekből, sípokból állna. A síp­nyelvek helyén pedig a harangok helyezkednének el. (Részlet a komplex tervből) - Ezt mindenkép­pen meg szeretném csinálni, ezért javasol­tam az önkormány­zatnak, hogy csináljuk együtt, mert ez a világ­kiállításra is egy nagy attrakció lenne. Olyan attrakció, aminek funkciója van. A bor­kút így télen-nyáron üzemeltethető lenne és valóban a szekszár­di bort reklámozná, nem pedig egy műal­kotás, önmagáért. A jelenlegi terv sze­rinti hely nagyon idényjellegű és az idő­járás kényének, ked­vének kitett. - Még egy kérdésem van: ha a város úgy dönt, hogy mégis a me­gyeháza kertjében le­gyen a borkút, akkor is elkészül ez a borhara­i? po: - Ha rajtam múlik, biztos. - A képzőművészeti alap zsűrije maximális pontszámmal fogadta el a szobortervet - mondja Baky Péter szobrászművész, a borkút egyik megálmodója. - A terv azért apróságokban változhat. Még Ju­hos Lacival egymás közt is vannak vitáink. Lehet, hogy az oszlopot egy szőlőtővel helyettesítjük. Amit viszont a zsűri kifogásolt, a szobor­nak a helye. Ők nem ideológiai, hanem esz­tétikai megfontolásból emeltek ki­fogást. Úgy érezték, hogy a két füg­gőleges szobor, a Szentháromság szobor és a leendő borkút esztéti­kailag ütné egymást, ezért javasol­ták, hogy tegyük kicsit messzebb az újat. - Erre van már terv? - Igen. A vármegyeháza olda­lán, a kert közepén, pont a díszte­rem ablakai alatt áll egy nagyon csúnya olajoskút. Azt fogják eltün­tetni és oda, a park szinte mértani közepébe kerül a borkút. A meglé­vő fák, bokrok, a nagyon szépen alakuló park olyan kellemes és szép helyszínt teremtenek, ami szinte adja, hogy oda egy köztéri alkotást elhelyezzünk. Jelenleg úgy érzem ez lenne az ideális helye a kútnak. - Úgy tudom, elkészült a komplex beruházási terv, ami nemcsak a szo­borról, hanem a környezetében fel­építendő egyéb dolgokról is szól... - Ezt én is utólag tudtam meg, hogy a bormúzeum és a borharapó is elkészül majd és esetleg lesz itt egy nyári vendéglő. így a szobor mellé elképzelhető egy harangig ^ték, de ez ütemében természel^P sen egy hosszabb távú program. - Eszerint a falba épített, boltíves feljáróról lemondtak? - Igen, ha arrébb kerül a szobor, annak már nem lenne funkciója. Bár hozzátenném, a műemlékvé­delmi felügyelőség semmi kifogást sem emelt a terv ellen, mert szá­mukra esztétikailag sem és egyéb­ként sem jelentett semmit. Szerin­tem pedig bármit teszünk oda, minden szebb lesz, mint a jelenlegi csúf, kopár fal. Az újságíró feladata a korrekt tájékoztatás. Nem tetszeleghet az itész szerepében, ha véleményt mond, az csak magánvélemény le­het. Most úgy gondolom, erre sincs szükség. Ebben a kérdésben vélemény­mondásra, döntésre csak a képvi­selő-testület, illetve a város lakos­sága jogosult. - Tamási -

Next

/
Thumbnails
Contents