Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-30 / 21. szám

1993. MÁJUS 30. , SZEKSZÁRDI V4SARNAP 7 A szőlő ősszel megérik Kilábalási elképzelések az Aliscavinnél A Szekszárdon működő üzemek sorsa nem lehet közömbös a város polgárai számára, hiszen legalább áttételesen, mindannyiunkat érint egy-egy cég boldogulása, vagy éppen csődje. Az Aliscavin Rt. megalakulásától, Borászati Közös Vállalat korától kezdve joggal áll a figyelem középpontjában: a szőlő ősszel megérik, s alig van család, amely számára ez a természeti jelenség kö^imbös. ^•Meg tudja-e oldani a részvénytársaság a pénzügyi nehézségeit, számíthatnak-e a szőlősgazdák hosszabb távon is a termés földolgozására, a bor átvételére és értékesítésére? Módos Ernő igazgató válaszolt kérdéseinkre. Gyenge pont: a forgóalap A cég, melyet 1985-ben a környékbeli szőlőtermelő gazdaságok hoztak létre, az indulás pillanatától kezdve forgóalaphiánnyal küzdött, már az elsőéves működés finanszírozásához szükséges 17 millió forintot is hitelből biztosították. Az akkori kamatok mellett - különösen a kimondottan kedvező feltételekkel igénybe vehető KTAra (a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapja) tekintettel - ez nem tűnt kri•

usnak. Az azóta drámaian megnövelő kamatköltségek, és az ettől lényegesen elmaradó exportnövekedés következtében a helyzet megváltozott. Mára a bankhitel 53 millió forintra nőtt, az utolsó három évben csak kamatként 57 milliót fizetett ki az rt., s mostanra tetőzött a tulajdonos türelmetlensége is: egyéb nehézségeik miatt nem tudták a szőlő árával megvárni a bor értékesítését. Három évvel ezelőtt „összehúzódás" indult, a cég létszámát 120 főről 80-ra csökkentették, s történt néhány más intézkedés is - pl. a szállítópark leépítése - forgóalap fölszabadítása érdekében. Tavaly az rt. kezdeményezte a bankhitel tőkésítését, pl. elsőbbségi vagy fix osztalékú részvényre váltását, de a megállapodás nem jött létre. A létszámot tovább szűkíteni nem lehet, a hitelből való finanszírozás tovább nem folytatható - tudtuk meg az előzményekről és ajelenlegi helyzetről Módos Ernőtől. Csődegyezség, vagy külföldi tőke A kilábalásra két alternatíva mutatkozik. Ki bírja jobban, avagy nehézségek manapság nem csupán a bor feldolgozásában, forgalmazásában vannak... - ka Klasszikus csődegyezséget lehet esetleg kötni a hitelezőkkel, amire a követelések és a fedezésükre rendelkezésre álló pénz és készletek arányát tekintve az igazgató szerint reális esély van. Ha ez megtörténik, akkor is nyitott a kérdés: hogyan tovább? Az biztos, hogy a hitelből való gazdálkodást el kell felejteni. A termelőknek és az Aliscavinnek a működés költségeit az eddigieknél szorosabb egységben kellene viselni, a bevételekből is közösen részesülni. Ez az új forma feltételezné az adok-veszek kapcsolat megszűnését. - Vajon partnerek lennének a részvényesek egy ilyen jellegű kapcsolathoz? - Ez új és az eddigieknél bonyolultabb kapcsolat lenne, amit a termelők bizonyára nem szívesen vállalnak. De némileg kényszerből a többség szerintem elfogadja - az utóbbi két évben már közelítettünk is e felé -, hiszen nincs más kiút. Akinek van 20 hektár szőlője, az megoldja valahogy a feldolgozást és értékesítést, de 100 hektár esetében szükség van egy szervezetre. Ami nem feltétlenül lesz részvénytársaság, lehet esetleg pinceszövetkezet is, de a formai váltásnak csak akkor van létjogosultsága, ha kedvezményes forgóalapbővülést eredményezhet - véli az igazgató. A második alternatíva befektetők forgóalapbővítő bekapcsolása lehet, akik az adósság megvásárlásával pénzügyi egyensúlyt biztosítanak, és hoznák a működéshez szükséges minimális forgótőkét. Ilyen jellegű szándéknyilatkozatot tett egy amerikai-európai befektetőtársaság. Az eddigi tárgyalásokból kiderült, hogy részben pénzbefektetők, részben szakmai befektetők csoportjáról van szó, akik az északamerikai piac feltárását, az értékesítés segítségét is ígérik. A részvételt a külföldi fél a termelőkkel közösen képzeli el. Valaki felvásárol és eladja a bort A tőkebefektető szándékára persze akkor lehet igazán alapozni, ha a pénze megjelenik a bankszámlán. Amíg ez nem történik meg, az első változat szerint dolgoznak tovább. A kényszercsőd bejelentését, a kilábalási tervet, az 1993-as üzletpolitikai tervet jóváhagyás végett a május 27-ére összehívott közgyűlés elé terjesztik, amivel talán sikerül a cég sorsát a következő egy évre kijelölni. Bármi lesz is azonban az Aliscavin Rt. sorsa, a szőlőfeldolgozásra, bortermelésre és -értékesítésre kitalált, a mai átlag magyar szintnek megfelelő - vagy annál kicsit jobb - technika megvan, az itt megtermelt bor az utóbbi időben a szerkezetváltásnak köszönhetően némileg emelkedő áron eladható, minőségi kifogások gyakorlatilag nincsenek. Bízhatnak abban a termelők, hogy a szőlőt reális áron a későbbiekben is felvásárolják tőlük, vagy bérfeldolgozásra - szintén reális áron - átveszik -, állítja Módos Ernő. Nem kell talán félni attól, hogy ősszel a szőlő megérik... - ri Heti jegyzet Az a helyzet... ...hogy a lakás, mint olyan, egyik fő funkciója a por- és piszoktermelés. Olyannyira, hogy ha a kuckót magára hagyjuk és két hétig elutazván ki sem nyitjuk az ajtót-ablakot, akkor is termelődik a kosz; finom porréteg mindenütt, új pókháló a sarokban... Tudván ezt a nők jelentős része, tavasszal lázban ég, véres kard gyanánt partvist ragadva, föl s alá üget a lakásban a vészjósló és végzetterhes „nagytakarítás lesz" szavakat hörögve-rikoltva. Férfiember ilyenkor megborzong és magába roskadva ül a konyhai hokedlin - míg hagyják -, ugyanis bármennyire domesztikálódott, teljességgel tisztában van a dolog abszolút értelmetlenségével. Ertetlenül szemléli serdületlen gyermekeit, kik is önfeledten élvezik a helyzetet, tudniillik, hogy nincs rendrakás, szét lehet - sőt kell - szórni mindent, tökéletes a terep például bújócskához, egyáltalán olybá tűnik, hogy magzatjaink természetes lételeme az abszolút kupleráj! Férfira nyomás nehezedik - mozdulj már! hogy tolná odébb a nagymama háromajtós diófaszekrényét, mert mögé kell nyúlni(!) ott a lényeg, alatta meg a pormacskák. Fölfoghatatlan, hogy a pormacska miből képződik és hogyan. Ezek a puha kis gombolyagok fifikus technikával kerülgetik a rájuk vadászó partvis szőrzetét. Férfiember szenved, mert nyilvánvalóvá válik alávetett helyzete (rabszolgasors, parancsvégrehajtás), tedd föl, vidd ki, nyomd vissza, mit csinálsz, majd vércsevijjogás-szerű kérdőmondatok: Te most újságot mersz olvasni?Dehogy olvasok, úgy sincs semmi érdekes, ehhez a fölforduláshoz Bosznia... és megy a sika-mikafusson, mosson, portalanítson. Férfiember, ha van ideje ilyenkor nosztalgiával gondol legénykora kuckójára, hol szétszórt csikkek, papírzsepik, söröskupakok és miegyebek hímes tarka mezején lépdelt, távol a nagytakarítás nevű belháború rémségeitől. Konfliktushelyzet, melyhez az alaphangot aférfinak már az első félórában meg kelt adni abbéli véleményével, hogy ha és amennyiben egész évben tisztességes takarítás zajlana a lakásban, az ilyen tavaszi fesztiválokra nem kerülne sor! Tisztában van vele, hogy az egész csak arra jó, hogy a vele közös háztartásban élő fehérszemély eképp manifesztálja a házimunka fontosságát! Ráadásul a nőből előtörő akut láz előre nem sejthető, így a szituáció és abból adódó szinte elviselhetetlen megpróbáltatások egy esetleges vidékre vagy külföldre távozásával sem kerülhetők meg. Ha a dolog egy festéssel-mázolással van súlyosbítva, akkor napokig is eltart. Ez idő alatt a férfiban természetesen merülfel a gondolat, hogy a feszültséget némiképp oldandó, fröccsök magába döntése céljából felkeresse a sarki spit..., de a nőnek ilyentájt hihetetlenül kifinomult a szaglása és lecsap a boldogtalanra; diszkrét hypóillatú kezecskéivel betuszkolja áldozatát a kamrába, mondván se ki, sebe, amíg ott rend nem lesz! A férfi ott, beszáradt lekvárosbefőttek, aszalódott paprikafüzérek és két éve bevetésre váró Abonett kekszes dobozok között arra gondol, ami az egészben jó, nevezetesen, hogy egyszer vége lesz és visazonylagos rend; jöhet a nyár. - steiner -