Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-01-24 / 3. szám
SZEKSZÁRDI 1993. JANUÁR 24. VASÁRNAP Billy Graham a szateliten át Billy Graham Szekszárdra érkezik, ha nem is teljes, hús-vér mivoltában, de a szateliten keresztül. A világszerte ismert hitszónok nevével jegyzett társaság március közepén Európa-szerte azonos időpontban közös evangélizációt hirdet. Magyarországon húsz városban látják és hallják majd egy időben Billy Graham szavait, mozdulatait egy-egy nagyméretű vásznon ökumenikus istentisztelet keretében. Március 17-21 között Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házba váiják a szekszárdiakat és környékbelieket - felekezeti megkötés nélkül, tudtuk meg Gyurkó József metodista lelkésztől, aki a szekszárdi prog• í egyik szervezője. A részierői már ma tudni lehet, hogy öt apon keresztül este hat órától tartják a szateliten keresztüli evangelizációt, természetesen más-más programmal összekapcsolva. így szeretnék megnyerni az ügynek a madrigálkórust, a pedagóguskórust,hogy nívós előadással egészítsék ki a nálunk még szokatlan rendezvényt. Magyarországon ugyanis először hirdetnek igét műholdon keresztül, aminek vételi lehetőségét külön erre a célra szánt műholdvevőkkel segítik a márciusi igehirdetés idején. És tudni kell, csak az említett helyszínen lesz fogható. A technikai feltételeket a Billy Graham Társaság teremti elő és a helyiségbérletet is fizeti, a szervezésbe ugyanakkor önként kapcsolódtak be azok a lelkészek, akik azonosulni tudtak az üggyel, így az evangelizációt Szemere László református esperes fogja össze helyben és segítő kollégáival együtt az elő-, és utógondozást teszi lehetővé. Sokak szerint éppen ez a fontossága és ez termékenyítheti meg az evangelizációt, segíthet az elvetett magot kikelni. A műholdas evangelizációt Essenből kövzvetítik, magyar nyelven hallgathatják a szekszárdiak, mégpedig díjtalanul. - tzs Nyeretlen lettem Az év utolsó napján, nyugatnémetté vált Trabantommal útra indultam. A sarokig érve konstatáltam, hogy a benzintank szárazsága miatt (vita az asszonnyal, hogy ki vette tartalékra) nem tudok továbbmenni. Szerencsére (lásd gondoskodó férj), a tartalékkanna a maga öt literjével tele volt. Betöltöttem, továbbmentem. Egész a szekszárdi Shellkútig. Ott az udvarias kiszolgáló Trabantomat (28 liter) teletöltötte. Elővettem a tartalék kannát. A bot« ekkor tört ki. Kannába nem adunk benzint! ilte a kút zord őre. - Miért? - kérdeztem naivan. - Holnaptól drágább lesz, ezért ma kannába nem adhatunk ki mondta. Közben látom, hogy a szomszéd kútnál (tanú van rá) valaki kannába tölti a benzint. - Neki szabad? - kérdezem a kutast. - Az a főnök, beszéljen vele mondja. Nem beszéltem a főnökkel, csak kérdéseim vannak. Mi lenne, ha kenyeret sem adnánk, mondván, hogy holnap drágább lesz? A Shell-ről azt hittem, hogy multinacionális cég, nem tudtam, hogy a forintjaimra van szüksége. Állandó vevőjük vagyok. Most „nyerészkedhettem volna". Az öt liter benzinen literenként hat forintot nyerve, harminc forint a tiszta hasznom. Ez nem jött be. A Shellé lett a nyereség. Ha ezen múlik a cég likviditása - ám legyen. Hozzájárultam. Tamás i Az elmúlt év őszén Kurázsi címmel új folyóirat látott napvilágot. „A civil társadalom lapja"-ként aposztrofált havi kiadvány főszerkesztője Gyergyói Ildikó, társszerkesztője Bayer Ilona, a „testvér" televíziós műsor (Civil kurázsi) vezetője, elindítója. Célja, hogy az egyre szapodoró és többségükben igen élénk életet élő alaKurázsi pítványoknak nagyobb nyilvánosságot, őnálló megjelenési • lehetőséget biztosítson. Az alapítványok, szponzorok, mecénások bemutatásán, ismertetésén túl pl. nemzetközi törvényleltár és angol nyelvű összefoglaló is szerepel a lapban, amelynek eddig megjelent 3 számát megtalálhatja a megyei könyvtár olvasótermében. Evangélium „Az Úr uralkodik, örüljön a föld..." Zsolt 97; 1. Ha végigmegyek az utcán, általában figyelem az emberek arckifejezését, tekintetét. Az utóbbi időben arra lettem figyelmes, hogy az emberek arcáról mintha valami letörölte volna az örömet, a mosolyt. Sokszor kérdezem: elfelejtettünk örülni? Hallom sokak kérdését - hát minek örüljek? Igaz! A láthatók és tapasztalhatók nem adnak okot, hogy felviduljon arcunk. Ha a körülményeinkre nézünk, bizony csüggedés vesz erőt rajtunk. Ha megpróbálunk előre nézni, a bizonytalanság uralkodik el rajtunk. Próbáljunk egyszer végre fölfelé nézni! De hová - teszed fel a kérdést? Ott fent nincs senki! Vigyázz! Az Ige azt mondja csak a „bolond módja az ő szívébe: Nincs Isten!" Zsolt. 14; 1. Az öröm forrása az, ha fölnézel, hisz onnan jő a te segítséged. Ha egyszer fölemeled a tekintetedet az anyagiakért való küzdelem idegtépő hajszolásából, meglátsz valakit, aki meghalt és feltámadt érted! Aki miattad sír! Aki kezében tartja lelked békességét és nyújtja feléd! Szelíd tekintetéből a cselekvő együttérzés sugárzik rád. Vár téged! 0 nem erőszakos! Váija, hogy csendesedj el és ismerd el, Ő az Isten, aki Úr, aki uralkodik! Akinek kezébe futnak össze az események szálai. Aki azt akarja, hogy ami téged örömtelenné tesz, add oda néki. „Minden gondotokat Ö reá vessétek, mert néki gondja van reátok." I. Pét. 5; 7. Ha megtanulsz fölnézni, megnyílik a szemed és meglátod a dolgok mélyét, az események mozgatóját. Akkor felderül az arcod és hálás lesz a szíved. Imádkozzunk! Úr Jézus köszönöm, hogy a te hatalmad nagyobb, mint az én erőtlenségem. Köszönöm, hogy a te hatalmad nagyobb, mint az én bűneimnek ereje. Köszönöm, hogy a te hatalmad nagyobb, mint a körülményeim bénító ereje. Köszönöm, hogy a te hatalmad nagyobb, mint a világ minden csábításának ereje. Istenem köszönöm, hogy te vagy a legnagyobb, és add, hogy ez mindig így legyen eletem végéig. Amen Gy.J. Szekszárdi történetek Az iparosok háza A városban úgy nevezték, hogy iparos székház. A vasúti fasorban állt, a mai gyermekek háza helyén. Jól tervezettjói használható épület volt, az egész város kitűnően tudta haszálni. A legkülönbözőbb céloknak is megfelelt. Aztán 1974-ben lebontották, helyére került az Úttörőház. Az ipartestületi székházat 1928. október 14-én avatták Szekszárdon. Erről tanúskodik egy négyoldalas meghívó. Az ünnepség a „Hiszekegy "-el kezdődött és a Himnusszal ért véget. A közebéd 1 órakor volt és egy teríték ára 5 pengőre rúgott. Este fél kilenckor műsoros estet tartottak, ahol fellépett a Szekszárdi Zeneegyesület, a Szekszárdi Dalkör. Dr. KunczerJ. Jenő úr hegedűszámmal, Polgár Margitka úrhölgy, mint zongorakísérő, Pirnitzer Edéné úrnő énekelt. Utána reggelig tánc. Felsorolja még a meghívó a védnököket, köztük két minisztert, a főispánt, az alispánt és megyés püspököt, országgyűlési képviselőt, valamint a kereskedelmi és iparkamara elnökét és nagyon sok, szám szerint hatvanegy védnököt. Ezek voltak a kezdetek, de az épület a háború után is céljának megfelelően funkcionált. Abban már nem vagyok biztos, hogy az ötvenes években is azokat szogálta, akik pénzükkel járultak ahhoz, hogy az iparosságot segítsék munkájukban, de működött. Voltak itt mindenféle események, hiszen a nagy nézőtér a színpad előtt, körben páholyok, az emeleten sok mindenre alkalmassá tett termek. Voltak itt politikai gyűlések, színház legtöbbször, tánciskola, bunyómérkőzés, hangverseny. De az oldalsó kisebb termek sem maradtak kihasználatlanul. Volt ott rajzszakkör, kiállítások, balettiskola és még sok minden nagyon hasznos dolog. Az alagsorban működött például a „Télikert" nevű szórakozóhely. Hogy mi a helyzet ma? Hát ma nincs az iparosoknak ilyen székházuk - természetesen. Mivel ezt a régit lebontották és még újat nem tudtak építeni maguknak, így hát természetesen nincs. De iparosság az van a megyeszékhelyen. Tatán kereskedők többen vanak és ők tán előbb is tudnának építeni maguknak székházat. Persze csak ha szükségük van rá. Szóval sok minden kellene még ebben a városban. Egy társadalmi réteg összekovácsolásának színtere volt annak idején egy ilyen épület. Megérte rá áldozni. A mai gondok persze nem a székházat teszik az első és legfontosabb célok közé, de előbb-utóbb szükség lesz rá és más szakmák más székházaira, klubjaira, mindazon helyekre, amelyek életet adnak újra sok mindennek, ami hasznos és szép volt valaha. - tüke i.