Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-03-07 / 9. szám

1993. MÁRCIUS 7. , SZEKSZÁRDI VASAKMP 3 ogászként miért vá­lasztja valaki ezt a pályát? - Nem tudom, mert közgaz­dász vagyok. - Most valóban meglepett, mert az a hatósági munka, azt hiszem, egy vérbeli jogjártas emberre sza­bott... - Talán fele arányban. Tanári „c" szakon, kémia-áruismeret szakon végeztem '72-ben az ak­kor Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemet, két évet kö­zépiskolában tanítottam, aztán a JPTE Közgazdasági Karán a mar­keting tanszéken tanítottam. A pénz kevés volt, megpályáztam a Baranya Megyei Fogyasztóvédel­mi Felügyelőséget és megkaptam a tolnait... Ezt a csendes kis me­gyét. - Valóban csendes a mi szü­pátriánk, vagy mondjuk így; érvénytisztelőek vagyunk? - Talán csak annyiban, hogy kisebb a terület, de ugyanazok a problémák, szabálysértések, mint másutt. Az egyik legjellemzőb­bek a félrevezető vagy hirdetési tilalom alá eső reklámok. Gyako­ri a dohányáruk, alkoholos ter­mékek reklámja, illetve a követ­hetetlen illegális feketepiaci ke­reskedelem. - Változott-e az elmúlt időszak­ban a szabályszegések szankcioná­lása, súlyosbodott, netán enyhült ugyanazon cselekmény megítélése, büntetése? - A szabálysértések szankcio­nálása nem változott, de a társa­dalmi közeg igen. A jogszabályi előírások betartását kikényszerí­teni egészen könnyű addig, amíg « ;azdálkodó szervezetnek érde­ffűződik hozzá. Mihelyt ellen­ző az érdeke, konfliktus kelet­kezik. Nézze, a helyszíni bírság összege 3000 Ft, a szabálysértési eljárás során kiróható bírság pla­fonja 10 ezer forint. A kicsiknek kényszerítő hatású, a tőkeerősek­nek nem. - Mondjuk, a sokak által emle­getett cigarettareklámok gyártóit, forgalmazóit biztosan nem érinti komolyan... - Őket a Gazdasági Verseny­hivatallal közösen szankcionál­juk, ha a versenytörvény előírá­sait nem tartják be. A közelmúlt­ban büntette meg a versenyhiva­tal az Egri Dohánygyárat. Elő­ször a felügyelőség megállapítja a szabálysértést. A versenyhivatal vizsgálata következik, amelyik, tegyük fel, 1 millió forint bírságot rendel el. A gyártó fellebbez és bíróság elé kerül az ügy... - Ön reklámszakember is azzal együtt, hogy a másik oldalt, a ha­tóságot képviseli. Ki dönti el azt, hogy melyik hirdetés megtévesztő, hiszen a reklám lényege, hogy bi­zonyos tulajdonságokat felnagyít­son, eltúlozzon, valóban figyelem­felkeltő legyen? - Az első, hogy mit tilalmas reklámozni, illetve hogyan nem szabad? Megtévesztésre adhat okot, ha valaki azzal próbálja eladni termékét: a környéken nálam a legolcsóbb, és néhány utcával odébb még kevesebbért kínálják. Vagy sokan alkalmaz­zák a vonzó szlogent: végkiáru­sítás, pedig szó sincs erről. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa dönt arról, hogy melyik minősül megtévesztésre alkalmas reklámnak és a verseny­hivatal értesítőjében teszi közzé döntéseit. - Mi van az egyéni panaszok­kal? Méregdrágán megveszi az ember a cipőt és a boltban nem veszik vissza. - Bejön hozzánk, a fogyasztó­védelmi felügyelőségre és meg­hallgatjuk a panaszát. Aztán megkeressük a kereskedőt és ha alaposnak bizonyul a panasz, sza­bálysértési bírságot szabunk ki és kötelezzük a vásárló kárának megszüntetésére. Érdekes egyéb­ként, ma mindenki a pénzét akarja visszakapni rögtön, a javít­tatás vagy csere helyett. Gyorsan megrendül a termék iránti biza­lom. - Kérem, sorosa fel lépésről lé­pésre a következő fokozatokat! - Három napon belül minősé­gi kifogás esetén cserére kötele­zett a forgalmazó, vagy a pénzt kell visszafizetni. Ha jótállásra kötelezett az áru, akkor az első vagy második éven belül a meg­hibásodott portékát kötelesek megjavíttatni 15 napon belül, tar­tós fogyasztási cikkek esetében, ha cserekészüléket adtak, 30 na­pon belül kötelesek kicserélni a terméket vagy visszafizetni a vé­telárat. Ha nem szavatossági jog alapján, hanem a Polgári Tör­vénykönyv rendelkezései alapján járunk el, akkor is létezik egy al­só limit, ezen belül, ha kiderül a hiba, ami már megvásárláskor a termékben volt, akkor a vásárló érvényesítheti reklamációs igé­nyét. - Vagyis cserét, netán a pénzét kérheti vissza, feltéve, ha nem mondják neki, mondjuk a cipőre, hogy nem rendeltetésszerűen használta. Mondjuk „nem vízálló" feliratú cipővel elázott... - Akkor jön a KERMI, ami, ha elismeri a hibát, 8 napon belül javíttatja a terméket, mégpedig úgy, hogy szemmel látható minő­ségromlást nem eredményezhet. Ha igen, az árból visszatérítenek, vagy visszafizetik azt. - Ennek aránya újabb vitafor­rást adhat, de Ön szerint mennyire lakosság- fogyasztóbarát az önök hatósága? Egyáltalán, ismerik-e az emberek a vásárláshoz fűződő jo­gaikat? - Az emberek többsége, ahogy csökken a jövedelem, egyre inkább kezd tájékozódni a jogait illetően. Hangsúlyozom: a felügyelőség a fogyasztó olda­láról indít, az ő érdekérvényesí­tési lehetőségeit hivatott segíteni a jog eszközeivel. Ez olykor konfliktust eredményez. A kö­zelmúltban árusítottak a piacon a boltinál szebb színű, ízletesebb fűszerpaprikát, viszonylag olcsón, 500 forintért. Örül, aki vehette. Az ellenőrzés során derült ki, hogy az érzékszervileg szép portéka bakteriológiailag szeny­nyezett volt. Nem véletlen, hogy csak tanúsítvánnyal lehet árusí­tani, hiszen a tárolás, csomagolás is rendkívül szigorú feltételekhez kötött, éppen a minőségmeg­őrzés miatt. Most kinek az ér­dekét védjük? A kis keresethez jutó őstermelőnek, az olcsó árut vásárié fogyasztónak, vagy mindazoknak, akiket később ez megbetegíthet? Eszembe jut egy történet, az orvostudományi egyetemen egy előadás után állófogadást adtak. Két nap múlva a fogadás résztvevői, professzorok és neves oktatók gyomorpanasszal, hasmenéssel mehettek a kórházba - étel­mérgezés miatt. Ezen a területen nem lehet elnézőnek lenni. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: - kafi ­Mára kiveszett a hétvégi nagybevásárlások fogalma, péntek délutánonként alig lézengenek a csemegében és a kevés vásárló kosara sincs roskadásig pakolva. Az át­lag magyar családok számára luxussá vált az, ami né­hány éve a megszokott nívót jelentette. Érthető követ­kezmény, hogy jobban megnézzük, mit veszünk, ha csalódunk, előbb reklamálunk és próbáljuk érvényesí­teni jogainkat az üzletekben is. A sors iróniája, hogy éppen egzisztenciális okok miatt váltott pályát 1992 ja­nuárjától és lett a Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség vezetője dr. Varga Tibor. Reklamálni - jogos

Next

/
Thumbnails
Contents