Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-02-21 / 7. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. FEBRUÁR 21. Kulissza A csak ideiglenesen lecsillapo­dott Tornyi-ügyben markánsan megjelenik az a morálromboló ne­gatívjelenség, melyet ebben a rovat­ban már ostoroztunk labdarúgá­sunkban. Akkor halvány célzáso­kat tettünk arra a véd-és dacszövet­ségre, ami a prémium- és szerződés­kötési ügyekben a játékos-edző és ilyen-olyan rendű főállású avagy társadalmilag jótékonykodó veze­tők között szép lassan kialakult. (Többnyire az élvonalban, de a má­sodosztály egynémely csapata kap­csán sem merném tűzbe tenni a ke­zem.) Valós vagy elképzelt pofon ürü­gyén napvilágot látott egy hivatalo­san meg nem erősített, de a honi vi­szonyokat hűen feltáró adat: a gyengélkedő ETO edzője fél éven be­lül hárommillió forintot keresett tisztán. Amiért nem Tornyinak kell elsősorban pironkodnia, hanem annak, azoknak, akik nagyvona­lúan adták, akik csődbe juttatták a Rábát, í ami kificamodott piacgaz­dasági viszonyainkra jellemzően ­büntetlenül - leléphettek a porond­ról. Az edzőn csattan az ostor, s ar­ra vonatkozóan viszont sosem lesz egzakt adatunk, hogy a Kovács Je­nővelfémjelzett vezetői team a rom­lás korszakában mennyit zsebelt be. Nagy valószínűséggel annyit, amely a nyáron és télen állítólago­sán csak az alapfizetésükből élő fő­szereplőket, a focistákat is irri­tálná. A győri eset kapcsán valahogy el­maradtak a tiltakozások a sportág berkeiből, mintegy óva intve a köz­véleményt az általánosítgatástól. Nem véletlen, mert erre a futballve­zetők többségének nincs erkölcsi alapja. Mint kiszivárgott másutt is - ha nem is ennyire vérlázítóan nagy összegben dukál a meccspré­mium és más egyéb - a vezetőknek is. Ezek után, úgy érzem nem kell el­bujdosnia annak a lelkes megyei edzőnek, aki a minap odavolt hiva­talos, ahová a szakma hazai krém­je, s sajátos stílusú dörgedelmének az volt a végső konklúziója: az éled­zöket - persze vannak kivételek ­nem a szakma, hanem a pénz fog­lalkoztatja elsősorban. Sportműsor Szombat: Kosárlabda NB I. rájátszás: Univer Kecskemét-KSC Szekszárd (17). Edzőmérkőzés: Szekszárd-Geijen (14). Vasárnap Flott Kft.-Hungária Biztosító Rt. pénzdíjas teremtornája két helyszínen: Városi sportcsarnok (9), Zrínyi utcai tornacsarnok (10). A huszonnégyes döntőbe az alábbi szekszárdi csapatok jutottak: Holdfény disco, Cukrász Kft., Orient Kft., Flott Kft., Fénymásoló Gmk., UFC., Kosza FC, Húsos, Gabo­na, Feri büfé. (A küzdelem hat négyes csoportban folytatódik.) Legek látlelete az SZPSE-nél Az ifjú „karmester", az öreg „zongoracipelő Mint egy évvel ezelőtt, most is közös nevezőre juta szakvezető, az íjjságiró, a sze­mélyekhez nem kötődő szurkoló a magunk mögött hagyott őszi idény legjobb telje­sítményt ny újtott szekszárdi focistáját illetően. Bozsér Gyuri végig húzóember volt: ha kellett feltűnt a fazonszabász szerepében, ha úgy hozta a helyzet csatárszerűen cikázva előkészített, ha pedig fel kellett tennie arra a bizonyos „i"-re a pontot, gólo­kat is szerzett Ez már az a Bozsér volt, akin fellelhető volt, hogy az NB I-ből érkezett, tanújelét adta annak: a mai szekszárdi futball leg­nagyobb ígérete. - Azért a jelzőkből vegyél vissza ­mondja a rá jellemző higgadtsággal. Te­gyük fel most tavasszal kútban leszek, nem csak én kerülhetek kellemetlen helyzetbe, hanem az újság is. A dolgok mostani állása szerint nem úgy néz ki, hogy ilyen bekövetkezik, de minden kedvező előjel ellenére megesett már ilyen nálamnál nagyobb játékosokkal is. - Miért pont ez az ősz hozta meg a jó tel­jesítményt? -..., mert a csapat is most lépett igazán előre a korábbi önmagához képest. Más az ábra, amikor például a „kényszerítő­hossz" úgy és akkor jön vissza, ahogy én szeretném vagy ha bemész egy üres terü­letre, lyukra futsz - és többnyire megta­lálnak a labdával. Fejlődtünk összjáték­ban, ami az én felértékelődésemet nagy­ban segítette. - A válaszodból az is kikövetkeztethető: korábban azért (is) kerültél kútba, mert néhány csapattárs hosszabb ideig ott volt. - Ez csak részben igaz. Korábban vol­tak olyan gyenge meccseim, amikért csak magamat okolhatom. - Kik a Jontos láncszemek" a csapat­ból, akiknek a teljesítménye a tiedre is ilyen vagy olyan irányba hatással van, akikkel a jó együttműködés a még eredmé­nyesebb támadójáték záloga? - A támadóharmadban kialakult egy sajátos háromszög. Csúcsán a Varga La­ci, akinek a gólerősségét nem kell ecse­telni, hogy mit jelent. Ennek a három­szögnek a jobb oldalán én vagyok, a má­sikon pedig a Horváth Peti. Ennek valódi működése nagyban meghatározó. A mögöttünk levő klasszikusabb középpá­lyások közül mindenekelőtt Kvanduk Gabi játéka nagyon lényeges számomra, a kérdésedre felvetett szempontból. A momentán „legjobb" után szót vál­tottunk - a közelgő bajnokság aktualitása és személyének frekventáltsága okán ­„legnépszerűbbel". Kalmár Ferenc, la­punk közvélemény-kutatása során rend­kívül sok voksot kapott, a mai Szekszárd legrutinosabb, legtapasztaltabb játékosa. - Feri! Ez a siker - tekintettel az őszi, számokkal és anélkül is értékelhető játé­kodra - inkább az itt töltött három és fél év produktumának szói - Ha lehet vitatkoznék!... Régebben ­akár kötött vagy kötetlenebb feladatról volt szó - látványosabb volt a játékom. Többet mentem fel az ellenfél kapujá­hoz, adtam egynéhány kötényt, esernyőt rúgtam, fejeltem gólt. Több fiatal örven­detes előretörésének köszönhetően, más lett a feladatom a középpálya bal ol­dalán. A szűrés, a labdakihozatal, a gyors indítás nem helyez úgy reflektorfénybe, pedig... Ha kiszámolom, hány gólpasszt adtam, akkor azért lehetett valami kö­zöm az őszi sikerekhez. Tény, nem vol­tam feltűnő húzóember, erre a szerep­körre vannak jelöltek a fiatalok között ­szerencsére. ^^ - Mint a futball régi motorosától kérinj zem: a zongoracipelökböl és müvészke­dőkből álló csapat meg tud felelni a vele kapcsolatos felfokozott elvárásnak? - Nagyon sok tehetséges srác van a mostani csapatban, minden esélyünk megvan arra, hogy az első ötben marad­junk, sőt... Ha kis szerencsénk lesz, s a helyzetkihasználásban sem leszünk gyatrák, akkor a dobogó is meglehet. Ami a szekszárdi foci történetében nagy eredmény lenne. - Elnökötök az egyik lapban már élvo­nalról is beszélt... Nem utópia ez? - Miért lenne az? Csak a Dorog erősí­tett lényegesen. Ezt a nyilatkozatát nem csak konkrétan az esélyek alapján kell ér­tékelni. Elnökünk arra akart rávilágítani: ha most - a dolgok elébe lépve - össze­fogna a város, a gazdasági környezet hamarosan aktuális lenne az a nemrég még elérhetetlennek hitt élvonalról be­szélni. Tamás I.: „A gerelyben lehet sanszom... Van egy dobóatléta az Atlétikai Klub Szek­szárd színeiben, aki eddigi pályafutása során már annyi ezüstöt és bronzot nyert (súlylö­késben és gerelyhajításban), hogy egy kisebb méretű szoba kitapétázására biztosan elegen­dő lenne a kollekció. Tamás Istvánról van szó, akinek népszerűségi indexe - mintahogy az lapunk közvélemény-kutatásából is kitűnt ­ezüstösen, bronzosan is magas atlétaberkek­ben. De az az egy győzelem ici-pici kiszenve­dett, avagy látványosan, teljesen mindegy ­nagyon hiányzik. Mint minden - „kalibertől" függetlenül - örök másodiknak. - Hogy az idei versenyévadban első éves ifistaként megismerhetem-e a győzelem ízét? - kérdez vissza - nehezen megválaszolható kérdés. - Hajói tudom, edződdel Takács Lászlóval alaposan felmértétek az erőviszonyokat, s ar­ra lyukadtatok ki, hogy neked, mint a dobás Jolly Jokerének... - ... a gerelyhajításban lehet az idén a leg­nagyobb esélyem. A másik számban - mivel­hogy korcsoportot váltottam - az egykori ta­mási versenyző, Tóth Attila és a pécsi Bogáti a favorit, valószínűleg kettőjük között dől el az országos bajnoki cím, legföljebb a harmadik helyre vagyok jó. Gerelyben viszont sok min­den előfordulhat, nincsenek abszolút esélye­sek a mezőnyben, nem kell tartanom külön­külön senkitől. Ebben a nagyon sűrű me­zőnyben talán egy Jermendi nevezetű ver­senyző látszik egy hangyányival jobbnak, de fizikailag én magamat már most jobbnak tar­tom, igaz technikailag ő van fórban. - Mert...? - Egy évvel ezelőtt az első versenyen ki­ment a könyököm, ami olyan makacsnak bi­zonyult, hogy csak a súlylökésben indulhat­tam. Nos, 59,10-nél hagytam abba, innét foly­tatom, és remélem utóiérem magam techni­kailag. - Mekkora az a dobás, ami komolyabb re­ményekre jogosít fel? - Hatvanöt-hetven méter közötti. A sikeres érettségi és a bajnoki arany bűvö­letében az atléta. Csak látszólag két teljesen különböző dologról van szó Tamás Pista ese­tében, mert az ifjú titán - a mezőgazdasági szakközépből - a TF-re készül. A győzelem ellensúlyozhat egy esetleges gyengébb „töri"-feleletet... . Profi bokszshow Alakul a Professional Box Klub Szekszárd március 11-i (csütörtök) bemutatkozó gálájának programja. A városi sportcsarnokban felállítandó szorítóban mérkőző négy hazai profi bokszoló közül háromnak már van el­lenfele. Szabadi (97 kg) a csehszlo­vák származású, de osztrák színeket képviselő Suminával, Bordás (77 kg) az angol Tony Mc Carty-val, míg Kő­szegi a nigériai Biko Botovamunggal (egykori olimpiai bronzérmes) mér­kőzik az este hat órakor kezdődő gála keretében. Radunak még keresik az ellenfelét, de jövő héten már az ő el­lenfele is ismert lesz. A sporttörténeti kuriozitással bíró szekszárdi sport­esemény eddigi szponzorai: Kispipa Kft, Valhim Kft., Megaker, Zsibex Kft. A várható jegyárak: 100-200 Ft között A sportoldalt szerkesztette: Bálint György 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents