Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-01-05 / 1. szám
10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. JANUÁR 12. SZEKSZÁRD VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 29/1991. (XII. 23.) számú rendelete a helyi adókról és az adózás rendjéről A helyi adókról volo 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján Szekszárd Város Képviselő-testülete a következő rendeletet hozza: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség l.§ (1) £ rendelet alkalmazásában adóalany: a) magánszemély b) ajogi személy, ajogi személyiség nélküli gazdasági társaság c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése. (2) Az (1) bekezdés b), c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a mezőgazdasági szakcsoport, a társadalmi szervezet, az egyház és az alapítvány adómentes abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállalkozási nyereségadó kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés, vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság esetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 2.8 Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a kővetkezőkre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra b) munkaerő foglalkoztatására c) az 1990. C. tv-ben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban együtt: adótárgy). (1) Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt (!) ellenértékét az e rendelettel megállapított helyi adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonás a következő évre (évekre) átvihető. (2) Mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy Szekszárd város illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített, támogatással csökkentett (a 32-1989. (XII. 22.) MT sz. rendelet alapján igénybe vett támogatás összege) évi befizetése eléri, vagy meghaladja a helyi adó éves összegét. (3) Amennyiben az előző bekezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a különbözetet kell meefizetni. AZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK II. fejezet 1. cím Építmény adója 4.8 Adókötelezettség (l) Adóköteles Szekszárd városa közigazgatási területén zártkerti és külterületi nem lakás céljára szolgáló mezőgazdasági célú épület, amelyben szőlő, gyümölcsös, kert és szántó művelési ágú terület terményeit tárolják, vagy feldolgozzák (tanya, présház) (a továbbiakban: adótárgy). Az adókötelezettség keletkezése 5-8 Adókötelezettség a 4. §-ban foglalt adótárgyak után: (1) építmény esetében a használatbavételi engedély, illetőleg fennmaradási engedély kiadása, engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén a tényleges használatbavétel évét követő év első napján keletkezik, (2) az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem szünteti meg. 6.8 Az adókötelezettség megszűnik: (1) A 4. § (1) bekezdésében írt építményekre: az építmény megszűnése évének utolsó napján, ha az első félévben történt, annak utolsó napján. 7.8 Az adó alanya (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján 4. íjban írt építmény tulajdonosa. (2) A külföldi magánszemély [az 1. § (3) bekezdésében foglaltak szerint], (3) Ha az építményt, vagy földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog (haszonélvezet, használat - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - tartós földhasználat stb.) terheli a tulajdonos és a vagyonértékű joggyakorlásárajogosult személy megállapodása (nyilatkozat) szerinti személy - megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az adózó. (4) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdonhányadaik arányában adóalanyok. Adómentesség (1) Mentesek az adó alól az e rendelet 3. § (l)-(3) bekezdéseiben írottak. (2) Az adóévet megelőző évben a 60. életévét betöltött adózó, ha az egy főre eső havi jövedelme (nyugdíja) 1991. évben nem éri el a 8000 Ft-ot - a későbbiekben adóévet megelőző évben a mindenkori minimál bér összegét 1000 Ft-tal nem haladja meg. (3) Az építmény 12 m - nél kisebb alapterületű. Az adó alapja és mértéke 9.8 (1) Az adó alapja az építmény m 2ben számított alapterülete. (2) Az alapterület megállapítása során 0,5 m 2-ig lefelé, 0,5 m 2-től felfelé kell kerekíteni. (3) Az adó mértéke a 4. §-ban írt adótárgvanként és évente m 2-enként: 100 Ft/m 2 (4) Az 1950. év előtt épült építmények esetében az éves adó összegét 50%-kal csökkentett mértékben kell megállapítani. 10. § Az adó megfizetése, bejelentése, az adóbevallás határideje (1)i Az adót késedelmi pótlékmentesen, évi két egyenlő részletben, minden év március 15. és szeptember 15. napjáig lehet megfizetni. (2) Az adózó adókötelezettségét 1992. év május hó 15. napjáig az 1992. január 1-jei állapotnak megfelelően köteles bejelenteni. Ezzel egyidejűleg az e célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást köteles tenni a Szekszárd Városi Polgármesteri Hivatal Városigazgatási Irodája Adócsoportjához. (Adóhatóság.) Az adózó az adóbevallásban nyilatkozhat arról, hogy az adóját maga kívánja-e megállapítani (önadózás). (3) Ha az adózó az önadózást választotta, adóját az adóév február 15. és szeptember 15. napjáig két egyenlő részletben köteles megfizetni. (4) Ha az adót nem az adózó állapítja meg, akkor az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül adóbevallást köteles tenni. (Az adóhatóság által rendelkezésére bocsátott nyomtatvány kitöltésével). 2. cím A vállalkozók kommunális adója 11.8 Adókötelezettség (1) Adókötelezettség terheli a Szekszárd város illetékességi területén telephellyel, részleggel rendelkező vállalkozót a vállalkozásban az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatott munkaerő után. (2) Adóalanyok az e rendelet 1. íjában meghatározottak. 12. § Adómentesség (1) Mentes az adó alól a magánszemély vállalkozó a rendelet 3. §-a szerint. (2) Az 1. §-ban meghatározott adóalanyok közül mentes a mezőgazdasági szakcsoport, a társadalmi szervezet, az egyház és alapítvány abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállalkozási nyereségadó kötelezettsége nem keletkezeti. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni. (3) Mentes a 60. életévét betöltött vállalkozó, ha alkalmazottat, vagy besegítő családtagot nem alkalmaz. (4) Mentések a költségvetési szervek. 13. § Az adó alapja Az adó alapja az adóalany által helyben foglalkoztatott személyek (tulajdonosok, alkalmazottak, tagok stb.) átlagos statisztikai állományi létszáma. 14. § Az adó mértéke (1) Az adó mértéke a 13. §-ban számított létszámra vetítve, évente 1500 Ft/fő. (2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy före meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. 15. § Az adóelőleg, adó megfizetése, bejelentése és a bevallás határideje (1) Nem magánszemély vállalkozó adókötelezettségét, adójának évi öszszegét önadózással állapítja meg. Magánszemély vállalkozó önadózással akkor állapíthatja meg az adóját, ha ezt az adóhatóságnak előzetesen bejelentette. (2) Az adózó adóelőleget köteles fizetni, amelynek alapja az adóévet közvetlenül megelőző évben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma. (3) Ha a vállalkozó tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben szünetelt - ide nem értve az idénymunkarend miatti szüneteltetést - az adóelőleg alapján a tényleges működés időtartama alatt foglalkoztatott átlagos állományi létszám figyelembevételével kell megállapítani. (4) Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdésétől, illetve újrakezdésétől, illetőleg a munkaerőnek adókötelezettséggel járó foglalkoztatásának megkezdésétől számított 60 nap alatt képződött adóalap figyelembevételével kell az adóelőleg alapját megállapítani. Az adóelőleg adóalapját a 60 nap alatt foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma képezi. (5) Az adóelőleg a (2)-(4) bekezdés szerint számított alapnak a Í4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékkel számított összege. (6) Azt az adózót, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, abban az évben adóelőleg fizetési kötelezettség nem terheli. (7) Az adózó az adóelőleget félévi egyenlő részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg. 16. § Az adóelőleg elszámolása, bejelentési kötelezettség (1) Az adóelőleget és az éves adófizetési kötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol elaz adózó akkor is, ha munkája megszűnése miatt év közben köteles adóbevallást adni. (2) Az adózó adóbevallását a tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles benyújtani az adóhatósághoz. (3) Ha az adózó tevékenységét év közben megszünteti, a megszűnést követő 15 napon belül köteles ezt bejelenteni, és az éves adókötelezettségét bevallás benyújtásával elszámolni. (4) Az adózó adókötelezettségét első ízben 1992. év május hó 15. napjáig, a következő években február 28. napjáig köteles bejelenteni. Az I. félévre eső adóelőleget, adót 1992. év június hó 15. napjáig, a II. félévi adót szeptember hó 15. napjáig, a következő években március hó 15. és szeptember hó 15. napjáig két egyenlő részletben köteles megfizetni. 3. cím HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 17. § Adókötelezettség (1) Adóköteles Szekszárd város illetékességi területén végzett gazdasági tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). J (2) Adóköteles iparűzési tevékeny-^ ség a vállalkozó e minőségben végzett, s nyereségre, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (3) Ideiglenes (alkalmi) jellepel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 18. § Adóalanyok az e rendelet 1. §-ában írtak. 19. § Adómentesség (1) Az adóalanyok közül mentesülnek a 12. §-ban meghatározottak és a költségvetési szervek. (2) Azok a vállalkozók, akik a vállalkozásukban foglalkoztatott alkalmazottak számát növelik, alkalmazottanként 1000 Ft-tal, maximum az adójuk 50%-áig. (3) Mentes a rendelet 21 §-a alapján fizetendő iparűzési adó alól az a magán-^ személy, akinek az állandó lakóhely^ Szekszárdon van és az előző évi nettó ál bevétele az 500000 Ft-ot nem érte el. 20. § Az adó alapja (1) Az alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele. (2) Amennyiben az adóalany a településen többféle gazdasági tevékenységet végez, úgy az adó alapja az összes értékesített termék, illetve szolgáltatás éves nettó árbevétele. 21. § Az adó mértéke (1) Az adó mértéke a 20. §-ban foglalt adóalap 3 ezreléke. (2) Az ideiglenes (alkalmi)jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi átalány: 600 Ft/telephely. (3) A (2) bekezdés szerinti napi átalányt a Szekszárdon állandó lakhellyel rendelkezők esetében 50%-kal csökkenteni kell. (4) Mentesek azok a vállalkozók, akik kiskereskedelmi hálózaton kívüli piacokon, vásárokon, illetőleg általában közvetlenül a lakosságnak történőén, kicsinyben értékesítenek. 22. § Az adókötelezettség bejelentése, az adó bevallása, az adóelőleg és az adó megfizetése (1) A magánszemély és nem magánszemély vállalkozó az adókötele\