Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-05 / 1. szám

1992. JANUÁR 5. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 11 zettségét az önkormányzati adóhatósághoz köteles bejelenteni. A tervezett helyi adó megállapításához szükséges valamennyi adatot szolgáltatni az adott év január 1-jei állapotnak megfelelően. (2) A nem magánszemély vállalkozó (továbbiakban: ííc/ozo^az adókötelezettségét adójának évi összegét önadózással állapítja meg. Magánszemély vállalkozó önadózással akkor állapíthatja meg az adóját, ha azt előzőleg az adóhatóságnak bejelentette. (3) Az adózó adófizetési kötelezettsége teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni. (4) Az adóelőleg alapja az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele. (5) Ha a vállalkozó tevékenysége az adóévet közvetlen megelőző évben részben szünetelt - ide nem értve az idénymunkarend miatti szüneteltetést -, adóelőlegének alapját az elért nettó árbevétele egész évre átszámításával kell megállapítani. (6) Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdésétől (újrakezdésétől) számított 60 nap alatt képződött adóalap figyelembevételé^^ vei kell az adóelőleg alapját megállapí^fcjani. A 60 nap alatt képződött adóalap ^Hfelét annyiszor kell számításba venni, ^^ahány hónap - a kezdés napját követő hó első napjától az év végéig eltelik. (7) Az adóelőleg a (4)-(6) bekezdés szerint számított alapnak a 21. §-ban meghatározott mértékkel számított összege. (8) Azt az adózót, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, ebben az évben adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli. (9) Az adóelőleget és az éves adófizetési kötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adózó akkor is, ha megszűnése miatt év közben köteles adóbevallást tenni. (10) Az adózó adóelőleget félévi egyenlő részletekben: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-ig fizeti meg. (11) Az önadózó vállalkozó adóbevallását a tárgyévet követő év február _hó 28. napjáig köteles benyújtani az ^^dóhatósághoz. ^m (12) Az adóbevallást az önkormány^^zati adóhatóság által rendszeresített, kitöltési tájékoztatóval felszerelt e rendelet mellékletét képező bevallásnyomtatványon lehet megtenni. (13) Ha az adózó tevékenységét év közben megszünteti, a megszűnést követő 15 napon belül köteles azt bejelenteni és az éves adókötelezettségét bevallás benyújtásával elszámolni. (14) Az adózó adókötelezettségét első ízben 1992. május hó 15. napjáig, a következő években február hó 28. napjáig az I. félévre eső adóelőleget, adót 1992. évjúnius hó 15. napjáig, a II. félévi adót szeptember 15. napjáig a következő években minden év március 15. és szeptember 15. napjáig köteles két egyenlő részletben megfizetni. (15) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel [17. § (3) bekezdés] végzett tevékenység utáni iparűzési adót a tevékenység megkezdése napján kell megfizetni. III. fejezet Az önkormányzati adóhatóság adómérséklés tekintetében irányadó méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról 23. § A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed a) az önkormányzat által bevezetett helyi adókra. b) az önkormányzat és annak jogelődje által kivetett együttesen kezelt adókra, c) az önkormányzat költségvetése javára teljesítendő adók módjára behajtandó - rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat miatt megállapított bírsághátralékokra, valamint e bírságfizetési kötelezettség megállapításának mellőzésére. 24. § Az adó, adóhátralék mérséklése, elengedése (1) Helyi adó, együttesen kezelt adó és a 23. § c) pontjában meghatározott adók módjára behajtandó hátralék (továbbiakban adóhátralék) elengedése, vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet. A kérelmező szociális, anyagi és jövedelmi viszonyainak feltárása érdekében pedig köteles a szociálpolitikai feladatot ellátó szervet megkeresni és annakjavaslatát a kérelem érdemi elbírálása során körültekintően mérlegelni. (2) Az adó, adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálása során az önkormányzati adóhatóság fordítson különös figyelmet a jövedelmi viszonyokra, a) a gyermekét egyedül eltartó, b)jí éven felüli, a nyugdíjminimumot 2000 Ft-tal meg nem haladó összegű nyugdíjjal rendelkező, c) kettő vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó, d) a 60%-os csökkent munkaképességű, e) a kizárólag csak munkanélkülisegélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint a lakással nem rendelkező pályakezdő fiatal házasok kérelmének méltányos elbírálására. f) azokra a vállalkozókra, akik a gyengén ellátott városrészeken kizárólag élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak. (3) Az önkormányzati adóhatóság az adóhátralékot elengedheti, ha a méltányossági kérelem elbírálásának időpontjában az egy főre eső számított havi nettójövedelem - az együtt lakó házastárs, és a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve - nem haladja meg a munkabérek, nyugdíjas adókötelezett esetén pedig a nyugdíjak legkisebb összegéről szóló, jogszabályban meghatározott mértékét. (4) Ha az egy főre jutó havi nettójövedelem meghaladja a munkabérek, illetőleg a nyugdíjak legkisebb összegéről szóló jogszabályban meghatározott mértékét, az önkormányzati adóhatóság az adóhátralékot mérsékelheti, feltéve, hogy a 23. § (l)-(2) bekezdése szerint számított havi nettójövedelem kifejezetten a) nyugdíjból, b) keresetpótló gyermekgondozási díjból, vagy táppénzből, c) munkaviszonyból, ipari, szövetkezeti tagsági viszonyból vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származik. (5) A magánszemélyek jövedelemadója hatálya alá eső egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt (kisiparos, magánkereskedő stb.) terhelő adóhátralék akkor engedhető el vagy mérsékelhető, ha az adókötelezett adóköteles tevékenységéből és az esetleges jövedelemforrásából származó évi együttes nettó jövedelem a 200 ezer Ft-ot nem haladja meg. Adókötelezett az évi nettó jövedelmét az állami adóhatósághoz benyújtott adóbevallásával köteles igazolni az önkormányzati adóhatóság felhívására. 25. § Az egy főre eső jövedelem kiszámítása (1) A 24. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásában V a havi jövedelem kiszámításánál az alábbi jövedelmeket kell figyelembe venni: a) munkaviszonyból, az ipari és szövetkezeti tagsági viszonyból, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból és b) a személyi jövedelemadó alá eső valamennyi jövedelmet, i c) bármilyen címen kapott nyugdíj összegét, d) ajövedelempótlékot, a házastársi pótlékot, a végkielégítést, e) a keresetpótló gyed, gyes és táppénz összegét, f) a mezőgazdasági kisárutermelésből származó, 500 ezer forint feletti árbevétel részéből élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén az érbevétel 10%-át, minden egyéb esetben 30%-át, g) jövedelemadó hatálya alá nem eső földhasználat esetén a 71/1987. (XII. 24.) PM. sz. rendelet 4/d) pontja alapján számítható jövedelmet, h) a földjáradékot, a háztáji és illetményföld megváltásáért kapott összeget és a természetbeni juttatást, amit a Budapesti Árutőzsde tárgyév október havi súlyozott átlagárán kell átszámítani. i) a kapott gyermektartásdíj összegét, j) a munkanélküli-segélyt. (2) Az (1) bekezdés szerinti - jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek esetében - bruttó jövedelmeket' csökkenteni kell a levont vagy önadózás keretében befizetett személyi jövedelemadó összegével és a megfizetett nyugdíjjárulékkal és az adózót terhelő más fizetési kötelezettséggel. Az ehhez szükséges adatokat az adókötelezett az önkormányzati adóhatóság felhívására köteles igazolni. Az egyéni vállalkozó magánszemély évi nettó jövedelmét a 22. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. (3) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerinti adómentes jövedelmet az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. (4) Az egy főre jutó nettójövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a) a családi pótlékot, b) az árvaellátást, c) a segély jellegű rendszeres ellátást (pl. a vakok járadékát és segélyét, a rendszeres szociális segélyt, a katonai segélyt, a rendszeres nevelési segélyt), d) a lakbér-hozzájárulást, e) öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő adókötelezett esetében a földjáradékot. 26. § A késedelmi pótlék mérséklése, elengedése Az önkormányzati adóhatóság az e rendeletben meghatározott adók körében a késedelmi pótlékot a rendelet 23-24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával mérsékelheti, vagy elengedheti. IV. fejezet Értelmező rendelkezések 27. § E rendelet alkalmazásában 1. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és lakásbérlet, 2. épület: olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. ) 3. építmény: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített - ideiglenes - építmény, 4. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg, ha az építésügyi hatóság a használatba-vételi engedélyt visszavonta, 5. kommunális beruházás: a közmű (a településre vagy annak jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek és az ezzel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék-és szennyvízelvezetési, -tisztítási - villamos energia, hő-, és gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki, valamint az út- és járdaépítés, 6. átlagos statisztikai állományi létszám: a KSH mindenkori hatályos Egységes Munkaügyi Statisztikai Utasításban foglaltak szerint számított létszám, azaz a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján havonként képzett átlagos statisztikai állományi . létszám éves szinten számított átlaga, 7. nettó árbevétel: a kettős könyvvitelt vezetőknél a mérleg szerinti (áfa nélküli) nettó árbevétel, valamint az egyszeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozók vállalkozási nyereségadó köteles bevételei közül a termék, áru, szolgáltatás értékesítéséből származó (áfa nélküli) bevételek - növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval - továbbá' a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó - vállalkozók esetében a tevékenység, szolgáltatás ellenértékeként kapott készpénz, jóváírás és természetbeni juttatás (áfa nélküli) együttes összege, növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval, 8. ha a vállalkozó nem mutatja ki (vagy nem mutatható ki) az egyes telephelyekre a nettó árbevétel, akkor az adózás teljesítése, az arányos teherviselés érdekében a vállalkozó a megosztás módját a következők szerint alakíthatja ki: a) a megosztás elvét, pontos menetét az előleg és a tényleges adó összegét, a gazdálkodónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. b) az egyes telephelyek közötti megosztásnak a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie. c) a többszörös adófizetés elkerülése érdekében az egyes telephelyekre osztott nettó árbevétel összegének egyenlőnek kell lennie a gazdálkodó összes nettó árbevételével, d)azadóelőlegszámításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint a tenyleges adó számításánál, e) ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni, 0 a területileg elkülönült segédüzemek, szolgáltató- és energiatermelő, javító-, és karbantartó üzemek, saját erőművek, gázt, gőzt, sűrített levegőt, vizet szolgáltató üzemek, raktárak, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgálnak, amelyből kimutatható árbevétel nem keletkezik, nem adóznak. Ha azonban külső szolgáltatást végeznek árbevétel ellenében, ez az árbevétel adóköteles, g) a jóléti szociális, kulturális, sport-, gyermeklétesítmények működéséből származó árbevételt külön kell kezelni, hogy ne okozzon a termelésre jutó árbevétel megosztásánál aránytalanságot. 9. vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek tevékenységét e rendelet vagy más rendelet, illetve törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, 10. ideiglenes (alkalmi)jellegü iparűzési tevékenységnek minősül a folya» matosan, de 5 napot meg nem haladóan, megszakításokkal tevékenységet végző, az önkormányzat illetékességi területén állandó jellegű telephellyel nem rendelkező vállalkozó iparűzési tevékenysége, 11. székhely: ajogi személy alapszabályban, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van a központi ügyvezetés helye, 12. telephely: telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi) vagy termelői, (termeléssel összefüggő) tevékenységet folytatnak. 13. Az építési-szerelési munkák tekintetében a tevékenység helye ahol az ingatlan (építmény) található. Ezek a következők: - építőipari kivitelezés (építményjegyzék alapján, - építőmesteri munkák (SZTJ 202-1), - mélyépítőipari fenntartási munkák (SZTJ 202-2), - építési szakipari fenntartási munkák (SZTJ 202-31), - építési és épületgépészeti szerelőipari fenntartási munkák (SZTJ 202-32), - beruházási fővállalkozás (SZTJ 202-42-02), - építőipari szaktanácsadás (SZTJ 202-42-03), -.egyéb területek bérbe adása (SZTJ 712-11-02-09). - építmények, építményrészek bérbe adása (SZTJ 712-11-03), - bértárolás, bérraktározás (SZTJ 712-23-01), - ingatlanőrzés (SZTJ 712-23-02). V. fejezet Átmeneti és hatálybaléptetö rendelkezések 28. § A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára már jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénybén foglaltakat kell alkalmazni. 29. § , Jelen rendelet a kihirdetése napján, 1991. december hó 28-án lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. január hó 1. napjától kell alkalmazni. 30. § Az 1990. évi C. tv. alapján hatályukat vesztő jogszabályok: E rendelet hatálybalépésével megszűnik az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 18/1983. (X. 13.) ÉVM-PM sz. együttes rendelet. Az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló, a 4/1977. (I. 28.) PM-ÉVM-ÁH, a 19/1979. (XI. 1.) PM-ÉVM-ÁH, a 37/1982. (VIII. 2.) PM-ÉVM-ÁH. az 52/1983. (XII. 10.) PM-ÉVM-ÁH és a 67/1988. (XII. 26.) PM-ÉVM együttes rendeletekkel módosított 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH együttes rendelet. A telekadóról szóló, a 10/1972. (11.19.) PM-ÉVM, a 2/1977. (I. 28.) PM-ÉVM, az 54/1982. (X. 7.) PM-ÉVM és a 30/1983. (X. 16.) PM-ÉVM együttes rendelettel módosított 12/1970. (IV. 16.) PM-ÉVM együttes rendelet. A házadóról szóló 1986. évi 25. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott, a 31/1989. (VII, 13.) PM rendelettel módosított 35/1986. (X. 2.) PM rendelet. A nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló, az 1986. évi 25. törvényerejű rendelettel és az 1988. évi XV. törvénnyel módosított 1985. évi 23. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott, a 35/1986. (X. 2.) PM és az 51/1988. (XII. 22.) PM rendelettel módosított 62/1985. (XII. 30.) PM rendelet. Kocsis Imre Antal Dr. Palkó László polgármester jegyző