Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-10-11 / 41. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. OKTÓBER 18. A kormány két éve Mit vétett a nép nevében, a nép ellen Csurka? A közgazdász és a politológus szemével módon lecsökkent devizatartalékokat - a csökkenést az előadó a bolgár és szovjet fizetésképtelenségnek, az egész térséggel szembeni bizalmatlanságnak tulajdonítja, szemben Csurkával, aki bolsevista-zsidó körök által irányított, de legalábbis sugalmazott műveletre gyanakszik - sikerült újra elfogadható mértékben föltornászni. Ez elsősorban az IMF-el (Nemzetközi Valutaalap) 1991 februárjában kötött komoly hitelszerződés eredménye, amely pénzügyi körökben ismét bizalmat keltett Magyarország iránt. A tavalyi hitelkeretet részben még a múlt évben, részben idén márciusban fölvehettük. idei lehetőségekről még néhány héttel ezelőtt is folytak tárgyalások, bár gazdaságunk helyzete - főleg a súlyos költségvetési hiány - enyhén szólva nem erősítette pozíciónkat. Ilyen körülmények között, pontosan időzítve, éppen az IMF szakembereinek magyarországi tartózkodása idején jelent meg Csurka István tanulmánya, ami a külföld szemében kormányvéleményként tükröződik. - Ezeknek adjunk? Na nem... - interpretálja a valutaalap véleményét az előadó, s elmondja a tárgyalások végeredményét, a '92-es hitellehetőségeket el kell felejtenünk. Ez pedig egyelőre beláthatatlan következményekkel jár, hiszen a rossz hír - miként a jó is - kb. fél év múlva jelenik meg a nemzetközi pénzügyi körök tudatában. Ezt az óriási hibát az elért ered-^ ményekre hivatkozva aligha tudjuk^ kiküszöbölni. Való igaz, hogy a devizatartalékaink 1990 decembere óta ötszörösre nőttek, de nézzük meg, mi ennek a forrása? - Fölvett, de el nem költött hitelek. - Az MNB mérlegében „pénzbeli működőtőke"-ként szereplő fából vaskarika, ami tulajdonképpen jó kamatra idehelyezett betét, amit azonnal kivesznek, ha a helyzetet bizonytalannak ítélik meg. - A folyó fizetési mérleg aktívuma, amiből azonban az áruforgalmi aktívum sajnálatosan kevés, zömében lakossági valutabefizetéseket jelent, ami bizonytalan körülmények között szintén azonnal Nyugatra menekül. A külföldi tőkebeáramlás csökken, és az átlagos befektetés is kicsi. Míg eddig 10 százalék reálprofitot remélve jöttek ide tőkék, ma - a Csurka-tanulmány óta - legalább 13 százalékot várnak. Sőt, az előadók olyan tapasztalatokra is hivatkoznak, mely szerint annyiért sem jönnek a befektetők. Inkább mennek 10 százalékért NémetorAz Antall-kormány kétéves működését értékelni úgy lenne kézenfekvő, ha elővennénk az ígéreteket - kezdte előadását Petschnig Mária Zita, ám ahogy általában, most sem a kézenfekvő megoldást választotta. Ez a módszer ugyanis feltételezne valami tervszerűséget a kormány programjában, ilyen azonban nincs, de nem is lehet; a helyzetünk olyan, hogy legkevésbé sem lehet előrelátni. Ezért két kérdésre igyekezett választ adni. - Sikerült-e az ország külső fizetőképességét stabilizálni? Ez olyan létkérdés, hogy nemleges válasz esetén a gazdaság összeomlik és minden toNéhány évvel ezelőtt a pécsi tudományegyetem oktatója, később a Pénzügykutató Intézet, majd nagy port kavart átalakulás után a hasonló nevű rt. munkatársa. Egy időszakban szinte ő volt „a" közgazdász, különösen, ha pénzügyekről esett szó. Férje politológusként hasonlóan népszerű, s mivel ugyanazt a „problémahalmazt", Magyarországot, belső és külső viszonyainkat vizsgálják, munkájuk kiegészíti egymást. Az elmúlt héten a Liberális Klub vendége volt Petschnig Mária Zita és Kéri László. Az est témája, a kormány két éve - gazdasági és politikai helyzetértékelés. Beláthatatlan a Csurka-tanulmány hatása vábbi kérdésfölvetés fölösleges. Egy éve olyan nyilatkozatok láttak - Igenlő válasz esetén, milyen napvilágot, hogy a külső fizetőképesirányban történtek változások, pél- ségünk rendben van, s ez akkor valódéul az „államtalanitás" a szükséges ban így is tűnt. Az Antall-kormány ütemben folyt-e? hivatalba lépését követően drámai Prága, Vencel tér, 1989. augusztus Amikor szabad jelzést kaptak a kivonulásra Kéri László politológus: ,,Békében megúszhatjuk..." A csángók földjén hinni sem mernek... Felirat a becsei kultúrházban