Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-10-04 / 40. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. OKTÓBER 4. Sallang készül a Nepp-műhefyben Az elképzelt mintát marhabőrre rajzolom A „sallang" manapság valamiféle felesleges cifraságot jelent, az élőbeszédben pedig a mondanivaló lényegét ál­cázni akaró szóvirágot. Szerencsére lóhoz értő emberek között még él régi értelme is. Nepp Dénes szíjgyártó- és bőrdíszműves mesternél érdeklődtünk Szekszárdon, aki­nek keze alól már szinte valamennyi fogathajtó Európa-és világbajnokunk lovainak szerszáma kikerült, hogy melyek ennek az aránylag kicsi, tán 40 centi hosszú, szépen fonott bőrdarabnak elkészítési fázisai. Először is tudni kell, hogy sallang csak a híres, könnyű magyar szerszámok része. Motívuma, mintája egyéni ízlés dolga, meg természetesen némi előtanulmányoké is. Régi mesterek motívumait nem tilos alkalmazni, az olyan kitűnő szakkönyvek ábráit pedig, mint Pettkó­Szandtner Tibor egykori méneskari őrnagyét, nagyítóval nézegetni is érdemes. - Ezután az elképzelt mintát kartonpapírra, majd a ki­választott bőrre - mindig marhabőrre - rajzolom. A kivá­gás késsel történik. Következik a festés, szélezés, a hasítás a szálaknál, a gyalulás, majd a fonás. A tisztítással, lakkozással és díszí­téssel együtt a kis bőrdarabban többnyire két nap munkája fekszik. Nyolcórás munkaidő egy iparosembernek termé­, szetesen eszébe se jut, legkevesebb napi tíz órával kell szá­molni. (Ordas) Fotó: - kafi ­Fonás Kész a míves munka < Következik a hasítás a szálaknál A kivágás késsel történik

Next

/
Thumbnails
Contents