Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-12 / 28. szám

1992. JÚLIUS 12. SZEKSZÁRDI 11 Sylvester Stallone ^^arál Nehéz helyzetben lehetnek Rocky legjobb barátai (vagy három-négyszá­zan, csak a legközelebbiek...), amikor meghívót kézbesít számukra a posta Sylvester Stallone születésnapi parti­jára. Mit vegyen az ember egy multi­milliomos filmszínész születésnapjá­ra? Briliánssal ékesített Rambo-kar­kötőt? Egy Harley Davidson motort? Fizesse be egy álomvakációra Barba­dosra vagy a Bermudákra? Küldjön virágot? Tortát? A világ legcsinosabb manökenjét? Az ünnepelt ezeket mind, külön-külön és együttvéve bár­mikor megengedheti magának szüle­tésnappal vagy anélkül. Július 6-a ugyanolyan nap volt Sylvester Stallo­ne életében, mint az előtte lévő vagy ajákövetkező. Egyetlen dolga akadt ületésnappal kapcsolatban: gon­lkodnia kell, hogy immár közelebb an az ötvenhez, mint a negyvenhez, ha valaki arra szánta el magát, ogy amerikai hős legyen, abból is a legelső, ötletre van szüksége, hogy versenyben maradjon. 46 éves hez, s amikor becsapták, úgy döntött, mostantól ő is hűtlenkedni fog... Ta­lán majd a következő lány kapja meg, amit Jennifer soha: egy mélyen vallásos katolikus férj teljes odaadá­sát... Ismervén Stallone szokásait, Rocky valószínűleg egyedül tölti a születésnapot. Harley Davidson mo­torján legurul a hegy tetején lévő há­zából, meglátogatja a haverokat Ve­nice Beach-en, beugrik a mamához egy csokor virággal és egy puszival, aztán hazamegy, festeget. Este szmo­kingba és egy mosolyba vágja magát, mert az őt ünneplő „szűk" baráti kör ennél kevesebbel nem éri be. S mi­közben koccint, valószínűleg az jár a fejében, hogy érett fejjel itt az idő megcélozni az igazi sikert újra: meg­találni a témát egy újabb Oscar-díjas filmhez. NÁVAI ANIKÓ Ellentétben azokkal, akik hiszik, hogy a Stallone-nagyságú sztárok va­lahol a Hollywood Hills amúgy Ké­kesnél alacsonyabb csúcsainál alább csak napszálltakor és limuzinon ereszkednek, e sorok írója tudja, hogy Rocky-Rambónak megvannak a maga gondjai. Igaz, nem a pénzzel, hanem saját magával. Csúf közhely, hogy a gazdagok és sikeresek sem mind és feltétlenül boldog emberek, csak legfeljebb jobban palástoljákk a szorongásaikat. Ha valaki folyamato­san jót lép az életben, gyakran meg­ijed a saját árnyékától: egyszer meg­ennek a böjtje. Sylvester Stallo­re ijesztően magasra jutott - s néha saját maga is meglepődik, amikor ki­csúszik a száján, hogy fél. Három év­vel ezelőtt egy pompás hollywoodi ünnepségen, ahol kizárólag azért gyűltek össze a barátok, hogy őt kö­szöntsék, Stallone „minden házba egy pszichiátert" kívánt az emberi­ségnek. Aztán néhány lépéssel odébb visszafordult, s kérte a riportert, hogy ezt tekintse viccnek. Pedig nem tré­fált. Első, minden bajban, filléreske­désben és szerelemben gazdag házas­ságából hagyta elcsábítani magát ­valószínűleg máig bánja, hogy elvált Sacha-tól, s elhagyta két fiát, akik kö­zül az egyik születése óta autisztikus, súlyos beteg. Volt felesége és a gye­rekek nem szenvednek hiányt sem­miben, de Sacha nem fogadta vissza a férjét, miután Stallone-ból majd­nem bohócot csinált a második hit­ves, Brigitte, a dán modell. Sylvester azóta nem akar híres nőt maga mel­lett - állandó élettársának, Jennifer Flavin-nak az a legnagyobb erénye, hogy hajlandó nem nyilatkozni. Stal­lone pedig nem nősül. Talán ismeri azt a híres Hemingway-idézetet, hogy mindannyian aszinkronizált szenvedélyeink áldozatai vagyunk: ha válunk, s új társat találunk, az előző társ elvárásainak akarunk megfelelni. Sacha után Stallone mindenáron hű­séges akart maradni Brigitte Nielsen­Születtek: Farkas Attila VII. 2., Balogh Anna VII. 2., Baka Barnabás VII. 3., Jankovics Éva VII. 3., Komáromi Péter VII. 4., Farkas Roland VII. 4., Auvalszki Márk Zoltán VII. 5., Tóth Bence VII. 7., Molnos Kristóf VII. 7., Ku­rucz Annamária VII. 7. Az újszülötteknek és szüleik­nek jó egészséget kívánunk! Egyesületek háza tkjáról A Nyugdíjasok Érdekszövetsége fe­lelősséggel készül közgyűlésére, melyet szeptember 7-én 14 órakor tartanak a Babits Mihály Művelődési Házban. A közgyűlést megelőző vezetőségi ülésen a vezetőségi tagok valamennyien jelen voltak. Dr. Kolombusz Lászlóné el­mondta, hogy a szövetség munkája az elmúlt évben felfelé ívelt. Nem is gon­dolta, hogy ilyen nagy szükség lesz munkájukra, így felelősségük is meg­nőtt. A jelenlegi vezetés mandátuma augusztus 7-én lejárt, ezért a jelenlévők megtették a szükséges technikai előké­születeket, mely a közgyűlés zavartalan lebonyolításához szükséges. A közgyű­lésre meghívják a városi önkormányzat vezetését, a szociális bizottság elnökét, a Társadalombiztosítási Igazgatóság képviselőjét, valamint a TESZ elnökét. Az előkészületi munkába bevonják az aktivistákat is, akik a meghívók kiosztá­sában, és a szavazatszámláló bizottság­ban látnak el feladatokat. Mint megtudtuk, az alakuló ülésen 75 taggal indultak, mára 1400-ra emel­kedett a szövetség tagjainak száma. A közgyűlést követően visszatérünk a szövetség munkájára. B.K. Juventus nap a Balaton partján Imádom a zenét, hacsak tehetem, a rádiót hallgatom. Néhány évvel ezelőtt a,rádió keresőgombját csavargatva a középhullám 810 khz-en rátaláltam a Juventus rádió adására. Nem ismertem a műsorukat, de arra a napra náluk maradtam. Kellemes szórakozást nyúj­tott a sok zenével tarkított adás. Ettől kezdve már tudatosan kerestem a hul­lámzó Balaton szignálját játszó zenét, mely az adás kezdetének időpontját je­lezte. Idén a Juventus rádió munkatár­sai elhatározták, hogy hallgató-szer­kesztő találkozót szerveznek a Balaton partján. Adásukban közzétették a fel­hívást. Égtek a telefonok, jó néhányan jeleztük részvételi szándékunkat, majd a rendezők részéről megindult a szerve­zés. Jó bulit ígértek az elmúlt hét szombatjára. Ragyogó napsütésre ébredtünk. Ha már buli, legyen elejétől végig az. Autóstoppal vágtunk neki az útnak, és rekordidő alatt értünk Siófokra. Persze a gyorsasághoz feltehetően hozzájárult majdnem 18 éves lányom részvétele is. A stúdióban volt a találkozó. Minden­kinek lehetősége nyílott arra, hogy né­hány mondatban élő adásban köszönt­se a rádió hallgatóit. A stúdióból a Balaton-partra mentünk az AGRO Ho­tel által felajánlott csodás környezetbe. Szórakoztató programok egész sora várt ránk. Mindkét végéről égettük a gyertyát. Az ebédet három órakor tálal­ták, mely ízletes halászlé, és sült hal volt. Természetesen ital kíséretében. Egy-két óra elteltével olyan családias volt a hangulat, mintha nem is először láttuk volna egymást. A kötetlen be­szélgetések igazi barátságokat szőttek. Az éjszakába nyúló vacsora után azzal köszöntünk el egymástól, hogy legköze­lebb, ha nem is ugyanitt, de ugyaneny­nyien jelen leszünk. Másnap délelőtt hazaindultunk. Tab után az út szélén sétálva, megállt mellettünk egy autó. Vezetője udvariasan ajánlotta fel: egy szakaszon elvisz bennünket. Mikor megtudta, merre tartunk, a hosszabb utat választva, szinte házhoz szállított. Útközben beszélgettünk. Neki is aján­lottam, hogy hallgassa a Juventus rá­diót. Búcsúzáskor ígértem neki egy szí­vességet. Hogy teljesítsem - szükség volt a nevére és a címére. 0 megmond­ta, és azonnal beugrott: a honvédelmi minisztériumi államtitkár. Kiszálltunk a kocsiból, és a lányom megkérdezte ­te anya, ki volt ő, olyan ismerős a ne­ve? Megmondtam, és csak ennyit tettem hozzá: tudod, nekem az arca volt isme­rős, de nem tudtam hova tenni... - Hiába, igazi „rádiós" vagyok, ál­lapítottam meg ismételten. Kicsit szégyellem a dolgot - bár megköszöntem a szívességét, de úgy ér­zem, több kellett volna. Egyre keveseb­ben vagyunk rohanó életünkben, akik törődünk egymással, pedig kevésbé va­gyunk elfoglaltak, mint Raffay Ernő. Még egyszer köszönjük a fuvart, és a hétvégi szórakozást! MILKA \

Next

/
Thumbnails
Contents