Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-03 / 18. szám

12 , SZEKSZÁRDI IA§ARNAP 1992. MÁJUS 10. Bal felső sarok Nem tudom, a fociszurkolók hogy vannak vele, de e sorok író­ját egyre jobban zavarják az úgymond spiccen lévő élvonal­beli csapatok edzőinek refrén­szerű sirámai. Talán a váci tré­ner, Csank János kivételével va­lamennyi a Magyar-kupában rövid időre érdekelt szerda­szombat ciklussal magyarázza a gyenge produkciót, a vártnál rosszabb játékot. Ha ezek az általam is látott, mi több tudósított meccsek az NB I-ben megszokottnál maga­sabb nívón, de különösen még annál is gyengébb iramban zaj­lottak volna, egy szavam sincs, mondván, elmozdultunk a holt­pontról, ehhez még hozzá kell edződni. De ezek a meccsek kö­zelről, távolról nézve sem a ku­pavarázs jegyében zajlottak. Már ha a pályán történteket vesszük alapul. S ettől törvény­szerűen el kellett fáradni Mezey, Verebes, Csank és Kovács Fe­renc , fiainak"? Tőlük, az ideha­za menőnek számító trénerektől hallottam már több olyan nyi­latkozatot, amikor kifejtik: a mi játékosaink kábé fele annyi ­ötezer métert - futnak, egy-egy meccsen, mint a Bundesligá­ban. Akkor tisztán matemati­kailag nézve a dolgokat: a mieink két meccsen futnak any­nyit, mint odaát egy meccsen. Márpedig az élcsapatok minden bajnokságban a kupa miatt szerda-szombat ritmusban ját­szanak. Csank 'János szavait felhasználva: „...a sok-sok ed­zéssel erre próbáljuk felkészíte­ni őket". A Barcelona edzője, ha elve­szítik a bajnokságot nem érvel­het azzal a kétségtelen ténnyel, hogy csapata a BEK-ben is ér­dekelt volt - még ha el is hódí­totta azt... Szevasz­kupa A Dunaferr SE-Szekszárd (4-1) mérkőzésen tudósítónk 0-6-ig a következőképpen értékelte a Dó­zsa játékosainak a teljesítményét: Mausz (2) - Koller (2), Dzsinovics (3), Agapov (3), Nagyfalusi (3) ­Bozsér (4), Dienes (2), Kalmár (3), Horváth P. (2) - Pilisi (3), Tóth A. (2). Csere: Naumkin (3), Mészáros (-). A Szekszárd 23 forduló után 19 ponttal a 11. helyen áll. Razzia a Sió Motelnél „Lekapcsolták" az ukrán doppingmaffiát A szekszárdi Európa-bajnokság forgatagában csak a mindenre fi­gyelő igazán ébereknek tűnt fel, hogy az egyik délután szinte a komplett szervezőbizottság eltűnt a sportcsarnokból. Velük tartott az EWF két vezetője, az elnök Wally Holland, Casedei főtitkár. Mögöt­tük inkognitóban az EB-n bizton­sági szolgálatot ellátó egyik kom­mandós csoport. Cél: a Sió Motel, ahol... volt szovjet turisták - állító­lag ukránok - jelentek meg és a leg­újabb keletű, legmodernebb dop­pingszereket kínálták az ott lakók­nak - mindenekelőtt az árura rop­pant fogékony súlyemelőknek. Az Európai Súlyemelő Szövet­ség elnöke ez ügyben is korát meg­hazudtoló, fiatalos temperamen­tummal - a magabiztosságot, a ha­tározott fellépést már megszoktuk tőle - intézkedett. Előre megfon­toltan, a diszkréció miatt a bizton­sági, hovatovább rendőri beavat­kozás lehetőségének kizárásával. Tetten érték a kokszüzéreket: a gyógyszerdobozokat, az injekció­kat elvették tőlük, majd visszatér­tek a csarnokba, mintha semmi sem történt volna. Hogy mit rejtet­tek a dobozok, kis zacskók? Azt, pontosabban azokat a szereket, amelyekről mostanság a kulisszák mögött hallani lehet. Növekedés­hormonok - amiknek a kimutatá­sára a világhírű kölni professzor, Manfréd Donike laboratóriuma is képtelen -, valamint a már ismert és többnyire leleplezett erőnövelő szteroidok kiürítésére alkalmas in­jekciók, tabletták. Ezek szerint nincs ami elrettentsen... Pedig a növekedéshormonok beszedésé­nek orvosok által emlegetett rizi­kófaktorai között olyanok szere­pelnek, mint a hirtelen halál, a tel­jes - külsőségeiben is megmutat­kozó - nemi eltévelyedés. Az eset kapcsán egy megjegy­zés és egy következtetés minden­képpen kikívánkozik belőlünk: 1. Jó lenne, ha a sportvilág - a nagy többséget azért csak a tisztes­ségesek alkotják - elérné, hogy a doppinggal való visszaélés bünte­tőjogilag azonos elbírálás alá kerül­jön a kábítószerekével. 2. Kezd derengeni valami arról, hogy volt szovjetek (ma FÁK) miért nem buktak még meg egy­szer sem a doppingvizsgálaton... Holland úr azt akarta, hogy ti­tok maradjon a dolog, ne szivárog­jon ki semmi? De ha egyszer aiA •voksoltak, hogy kisvárosokbSB rendezik az EB-ket, akkor - mint ahogy a fenti ábra mutatja - ez egy- { szerűen lehetetlen... A további hígítás után... Unalomra ítéltetett szekszárdi szurkolók? Mint ahogy azt várni lehetett, a Ma­gyar Kosárlabdázók Országos Szövet­sége - a demokratizmus jegy ében, a liga javaslatára - tovább hígította a női NB I. amúgy is meglehetősen lágy vizét. Ti­zenkettes lesz a felsőház és ugyanilyen létszámmal rendezik a bajnokságot a „fakóban", a B-csoportban. A B-csoport mezőnyében - ahol többnyire se igazi csapat, se közönség - nyilván örülnek a változásnak, mert ugyan az élvonalhoz méltatlan szakmai nívó alatt is, de meg­adatik a sikerélmény lehetősége. A kö­zönség, mint tényező pedigelhanyagol­ható: az ugyanis eddig sem volt a női al­sóházi meccseken. Mi, szekszárdiak vagyunk a kivéte­lek. Itt hellyel-közzel azért van csapat ­kár, hogy ez nem inkább a rájátszás „éles szakaszában", az Égis OSC elleni harmadik, a közeljövőről döntő mérkő­zésen derült ki, hanem a Magyar-kupa négyes döntőjében, Diósgyőrben -, a közönség pedig női viszonylatban szép­számú. Ennek az átszervezésnek ők ­akik a Kecskemét és az Égis OSC elleni, a kosárlabdára emlékeztető mérkőzé­seken csaknem telt házat produkáltak ­kárvallottjai. Mert a most magunk mö­gött hagyott bajnokságban is kaptak vagy öt mérkőzést és... egy tucatnál több - a negyven-ötven pontos szek­szárdi győzelmek ellenére - még csak felejtésre sem ítélendőt. Azokon ugyanis nem volt mit elraktározni az emlékezetekben. Mert a második félidő már sokaknak a büfé környékén játszó­dott... Tudom, a mára már jobbára csak félprofi státusban kosarazó szekszárdi lányokat nem bántja a tény, hogy kis kü­lönbséggel is, de lemaradtak a bővített 12-es A-csoportból. Pedig ebben a me­zőnyben már lenne 3-4 olyan csapat, mellyel lépést tudnának tartani hosz­szabb távon - a mostani felemás állapo­tok, körülmények közepette is. Az úgy­nevezett nagyok ellen pici morzsákkal ­például kiegyenlített küzdelem utáni vereséggel - beérné a publikum. Ehhez - még akkor, ha csak legföljebb 6 komo­lyabb feladat megoldására alkalmas ko­sarasa van a klubnak - nem a tudás a ke­vés. Inkább azok az önfegyelemre ké­pes akarati tényezők, aminek birtoká­ban például a bajnok PVSK csapata fent - szintén öt emberrel - jobbnak bizo­nyult a 8-10 emberes fővárosiaknál. Az edző a mérkőzés előestéjén ­már ami a játékosok sportszerű felké­szülését, ráhangolását illeti - nyugod­tan alhatott. Ez azonban sosem volt el­mondható az éppen aktuális szekszárdi edzőről. Bár, Németh József edzőnek a helyzet pozitív megváltozására utaló, helyreigazítással felérő cáfolatát szíve­sen közreadnánk... Sportműsor Szombat Tömegsport: Nóvák István-futóver­seny Szekszárd és Bátaszék között. Gyü­lekező és nevezés a városi sportcsarnok­nál 9 órától. Vasárnap Labdarúgó NB II.: Szekszárd-Ili. Ker. TTVE (17 óra). Kézilabda NB II.: Fonyód-Húsipari SE (11 óra). Triatlon: a megyei triatlonszövetség és a Szekszárdi Vasárnap szerkesztősé­gének válogató versenye a megyei diák­olimpiára a szekszárdi strandon. Challege Day ­Szekszárdon is! Az ötlet Kanadából érkezett, ha min­den igaz Magyarországon, ezen belül Szekszárdon is megvalósítják. Challenge Day, ami magyarul annyit jelent, hogy a kihívás napja. Ez pedig az idén május 27­én, szerdán lesz, amikor is a világ számos országában, így kis hazánkban is egyre több embert igyekeznek rávenni ezen a napon, hogy sportoljon. A Szekszárd nagyságrendű települések kategóriájá­ban 21 város indul. Ha már sport, akkor verseny! Ki tud nulla órától este 9-ig több embert legkülönbözőbb sportágakban, mozgásformákban 15 percig tartó akti^fc mozgásra serkenteni. Egy ember annj^F negyedórás programon vehet részt, amennyin csak tud. Minden ezerből egy résztvevő országos sorsoláson vesz részt, a legszerencsésebbek eljuthatnak az olimpiára. Varga szabaddá vált Mint az már előző számainkból is­mert: a Szekszárd Varga vételáráért (másfél millió), ajátékos pedig - egyolda­lú szerződésbontás miatt - a szabaddá válásáért harcol a Veszprémmel szem­benjogi úton. Az előbbi ügy - mivelhogy az MLSZ visszautalta az átigazolási bi­zottsághoz - még csak most kezdődik el, az utóbbi pedig, ami nem a nyilvánosság előtt zajlik, úgy tűnik véget ért. Szieben dr. - lassan már ügyvédként is annyira is­mert lesz, mint a Csepel kapuvédőjeként - elérte azt, hogy szabaddá vált oda iga­zol, ahová akar. Á vevőnek csak az MLSZ felé kell fizetnie egy kisebb összeget. Egyébként a kapus-ügyvéd időközben a menedzserévé is vált Vargának, ő keres neki csapatot. Az oldalt szerkesztette: Bálint Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents