Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-03 / 18. szám

1992. MÁJUS 10. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 7 Egy fejvadász véleménye Akar-e sokat keresni? Nem véletlen, hogy a legvonzóbb szakma Magyarországon ma az, amelyik anyagilag a legjövedelmezőbb: ügyvezető igazgatónak lenni (lehetőleg) egy vegyes vállalatnál. Bár 1991ben kb. 9000 külföldi-magyar vállalat működött hazánkban. Dr. Kolozsvári Mária, az egyik legnagyobb vezetői tanácsadói cég főmunkatársa szerint még mindig túl sok az eszkimó és kevés a fóka. Magyarán, sokkal többen tartják magukat alkalmasnak gazdaságilag ütőképes vezetői pozícióra, mint ahány átlagosan évi 2,8 millió forintos ügyvezető igazgatói állás kínálkozik. Kudarckerülő magyarok Főleg a vegyesvállalatok képviseletét ellátó úgynevezett „fejvadász" cégek •

pdó és változó követelmények sz sorát kívánják meg a jó állásokra ácsingózóktól. A legfontosabb állandó ^követelmény, ami nélkül szóba sem *llnak senkivel: a magas szintű szakmai képzettség, de ez még nem jelent feltétlenül egyetemi végzettséget. Az ideális gazdasági vezető életkora nem számít, ha szakmai tapasztalata megvan, de kritérium, hogy legyen egészséges (bírja a terhelést), legyen nagyon intelligens, és értsen a vezetéshez. A legfontosabb úgynevezett „gyorsan változó" követelmény a jelentkezőkkel szemben, hogy rendelkezzenek kellő szociális intelligenciával, ami az emberekkel való bánásmódot fedi. „Régen akkor volt jó vezető valaki, ha minden információt megtartott magának, és machiavellista módon dolgozott" mondja dr. Kolozsvári, aki szerint a legtöbb vegyes vállalat olyan igazgatót keres, aki tudja delegálni a feladatokat: képes megosztani a munkát, a gondot és a sikert. „A magyarok kudarckerülők a gazdasági döntésekben, mondván, ha nem csináltam rosszat, sikeres vagyok. Hiányzik az ügyfélorientáltság is, mert Magyarországon sokáig nem volt módi, hogy az ügyfélnek akkor is igaza van, ha nincs igaza." - mondja dr. Kolozsvári. Előnyben a családosok A vegyes vállalatok szempontjából rendkívül fontos igény, hogy a vezető beosztásban dolgozók megfelelően tudjanak megjelenni a nyilvánosság előtt: tudják, hogyan kell bánni a sajtóval, hogyan kell öltözködni, rendelkezzenek kellő önbizalommal. A tapasztalatok szerint a nyugat-európai vállalatigazgatókhoz képest a jó állásokra pályázó magyar önjelöltek két csoportra oszthatók: vagy hiányzik vagy túlteng bennük az önbizalom. A legsikeresebben azok tudnak elhelyezkedni, akik viszonylag sokat jártak nyugaton, beszélnek idegen nyelvet, rendelkeznek számviteli, pénzügyi, marketing szakismeretekkel és - hajlandók napi 12-14 órát dolgozni. Fontos szempont: van-e családja a jelöltnek? Egy biztonságos háttérrel rendelkező vezető nyilván nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő. Dr. Kolozsvári azt is elmondta: nem ritka, hogy megbízója kéri, hadd mehessen el családlátogatásra a jelentkezőhöz. A magyar menedzserek a hatalmas követelményrendszer ellenére igen népszerűek. Atlantic A pálma tövéböl próbáltam szemlélődni, amit persze nem kell szigorúan szó szerint venni. Hiszen a szekszárdi „régi" autóbusz-állomás egykori várócsarnokában ugyan van egy faoszlop, de ez minden csak nem pálma. _ Itt mindenesetre négy fiatal - EpCsaba, Blaskovits Péter, Karsai Erika és Illés Ilona - összefogott. Aba megérthető okból, hogy szolgáltasson, szolgáljon és megéljen. Legtöbbjük végzett, érettségizett, vendéglátós szakemberek, egykori osztálytársak és volt iskolájuk futamodásnyira van innen. - Saját a hely vagy bérlik? - Béreljük a volántól, de később szeretnénk megvenni, és bővíteni. Bérleti díjról nem ildomos érdeklődni, elfogadható. - A forgalom? - Ahol egymást érik az ingázók, utasok, nem is lehet más, mint nagy. Napi átlagban félezer vendég, haviban sör tengernyi. - Sláger? - A kis- és a nagy boros kóla. (A gyöngébbek kedvéért: kis boros kóla = 1 dl bor, 2 dl kóla, a nagy ugyanez, de az arány megfordítva.) - Étel? - Hamburger, hotdog, szendvics. A diákoknak zacskós krumpli. - A vendégkör? - Elsősorban hazatérő munkások, de jött már fehér limuzinnal nyugati vendég is. Makovics és társai szerencsére már leszokóban vannak rólunk, vagy tőlünk... - Kilengés? - Akadt. - Az elhárítás módja? - Lebeszélés! Nem lehet akármilyen teljesítmény, hiszen a betéti társaság két férfitagja együttesen se számlál fél évszázad életkort, és nem karatebajnok kinézésű. - A rendőrség járt már itt? - Szerencsére ritkán. Amikor kellett. Ne legyünk szemforgatók. Mindennek a város egészének szempontjából talán nincs sok jelentősége. Annak azonban mégis akad, hogy ha az ide érkezők számára akár Szekszárd kapujának is számító ponton elfogadható helyen, fiatal vállalkozók kulturált körülményeket igyekeznek teremteni. Talán a jövőben még jobban sikerül nekik. Nagy hiba lenne azonban a megyeszékhely vendéglátását csak az I. és II. osztályú helyek révén megismerni. Az átlagember ugyanis nem olyanokba jár és talán mintha mégiscsak az átlagemberek lennének többen... Ordas Iván Csikicsuki Furcsa ez a játék, kinyit egy üzlet, becsukja ajtaját kettő. Aki nemcsak néz, hanem lát is, észreveszi, hogy a szekszárdi fő utcán - azaz a Rákóczi, meg a Széchenyi - egyre több szép, takaros üzlet nyílik. Villamosság, alkatrész, butik, italozó - szóval a választék széles. Aztán arra megy a polgár, úgy három hét után és látja, hogy ez is üres, amaz is. Pedig az a vásárló aki ilyen helyekre betér, azt gondolja, hogy itt ám a kánaán, mert a konkurencia miatt beköszöntött az olcsóság. De a korsó sör itt is negyvenes, a hamburger szintén, a mosópor sem olcsóbb. Es akkor jön a szóban forgó harmadik hétvége után újabb két hét. Az üresen látott üzletek kirakata ismét csillog és villog. Látja, hogy újabb italbolt, butik, komputer üzlet hívogatja, ugyan más néven, de mintha a kiszolgáló - tulajdonos ismerős volna - még a múltkori üzletből. A csiki-csukit valószínű nem a nagyközönség játsza - bár az lehet: a vásárlóval játszatják, nem a vevő hasznára. Vagy talán az adózás kiskapuit csukogatják ki és be, ezt talán az Isten sem tudja - hacsak az adóhivatal nem! -PjHeti jegyzet Az a helyzet... ... hogy a héten rajzottak a hangyák. Ma, amikor már mindenről lehet beszélni, ezt az életbe vágó információt nem hallgathatjuk agyon, nem titkolhatjuk el a tudásszomjas olvasó elől. A hosszú távra kiható belpolitikai esemény színhelye a kert volt, közeiebbrőkegy farönk. Annak idején, mikor észrevettem, hogy az én farönkömet arra illetéktelenek - ti. hangyák - vették birtokba, gondoltam, hogy elidegenítem, privatizálom illetve reprivatizálom, imigven remélvén, hogy visszajutok saját birtokomba. Aztán diplomarikusabb módszer mellett döntöttem: fölemeltem a rönkbérleti dijat a tízszeresére, valamint bevezettem a harmatadót, mert nem akartam a saját költségemen vízórát felszerelni nekik, a kis hálátlanoknak. Hivatalos formában hívtam föl a jigyelmüket a megváltozott körülményekre (rendszerváltás). Rövidesen kiderült, hogy kriptokommunistákról van szó, de legjobb esetben is szélsőjobbos elemekről, tárgyalóképességük nulla, kompromiszszumkészségük nuku. A csápjukat sem mozdították. Kezdetben, amikor találkoztam egy magányosan korzózó hangyával (szóló dolgozó), még örültem is, elvégre társas lény az ember. Nem zavartuk egymás köreit. Később észrevettem, hogy a rönkben telepedtek meg, nyilván faevök. Egv centi hosszú, fekete bogarak, néha megálltak, bizalmatlanul billegették csápjaikat, aztán továbbmentek. A rönkön egv kisujjnyi vastag lyuk volt. időnként megjelent egy dolgozó, apró forgács a szájában - bocsánat: a rágói közt -, elballagott a rönk szélére és ott elengedte. A tuskó körül marékszám hevert ez a fűrészpor... Nem csak afamorzsa esett le, hanem a tantusz is; ha ezek így .folytatják elfogy a tuskó - belülről. No most, ha valaki le kívánna ülni, lehet, hogy egyszerűen összeomlana alatta és ez minimum családi konfliktushoz vezethetne, rámfoghatnák, hogy én hívtam be a rönkbe őket, így készítve elő a merényletet. Minapában fölmelegedett az idő és déltájban kirajzottak a szárnyas, másfél centis szüzikék, a leendő anyakirálynők. A dolgozók izgatottan futkostak, jölboldult a boly. (Mellesleg a hangyaközösség teljesen kommunisztikus vagy diktatórikus, minden a köznek van alárendelve; a dolgozók güriznek, a királynő rakja a petéket - demokrácia nyista, az egyeztető fórumokat nem ismerik, kulturális életük semmi, a híradót nem nézik... veszélyes népség. (Most az anyák szárnyra keltek, egy óra múlva leesik a szárnyuk, és ha jó helyre repültek akkor új bolyt alapítanak.) Óvó szavunkat föl kell emelnünk, hogy a nemzet megtudja; itt vannak a hangyák közöttünk. - st >