Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-03 / 18. szám

6 , SZEKSZÁRDI IA§ARNAP 1992. MÁJUS 10. Szekszárdi történetek Régi nyarak A negyvenes, de még az ötvenes években is a módi természetesen egészen más volt, mint a mai. A családok gyerekestől vasárnap délután sétáltak a városban, a Sétakertben, a Petrits, meg a Petényi, meg a Báló fagylaltozó körül. Az egész család szépen felöltözve. A már említett Sétakertben muzsikált a rendőrzenekar, melyet a Hortobágyi Gyuri bácsi vezényelt. Jó zene volt és hát nem is volt más. Voltak nyarak, amikor a hét végére egészen különleges csemegével rukkolt elő az élet. Ezek közé tartozott a kötéltáncos előadás a Garay tér közepén, ott ahol ma a rendőrlámpa áll. Ott álltunk az út közepén, forgalom nem volt, hiszen az egész város ott állt. A mai OTP és az Otthon Áruház tetőmagasságában volt kihúzva a kötél, alatta nem sokkal a védőháló. Este sötétben zajlott a műsor, mozgó jegyszedők szedték a pénzt és mi nagyon élveztük ezt a különleges csemegét. Ott fenn a magasban több mint egy órán át a legkülönbözőbb mutatványokat láthattuk. Volt kerékpáros mutatvány, meg csak olyan egyszerű is, ugyanez bekötött szemmel, ami bizonyára már nem volt olyan egyszerű. Szóval jó volt. Evekkel később nagy cirkuszokra emlékezem, amilyen nagy és komoly cirkuszok azóta sem jöttek errefelé. Ilyen volt az Alföldi Nagycirkusz, meg az Aeros. De állt a múzeum sarkánál, ahol ma földmunkákat végeznek, egy úgynevezett Halálkatlan. Fából volt, hatalmas nagy szerkezet volt, kívülről az oldalán lehetett felmenni és a tetejénél állva lehetett megtekinteni a benne körben motorozó embereket. Volt egy vasrácsból készült gömb is hasonló céllal, az a mai buszpályaudvar helyén állt. Ebben természetesen már gömbalakban, minden irányban lehelten motorozni. Jutott valami otthonra is. Tévé még nem volt, csak rádió. Rendes, meg hatforintos, amely egy hangszóróból állt, és a postáról egy dróton keresztül jött a Kossuth meg a Petőfi, havonta hatért. Ezen ugyan nem jött a Teenager Party, de azt amúgyis veszélyes volt hallgatni, mert azért már sokszor kijárt egy feljelentés a szomszédtól, ha olyan volt. - tüke Mai Flóriánok A megvalósítást a Gemenc Expo kezdeményezte, az alapötlet azonban Hannoverből származik. Ebben a német városban rendszeresen egyedültálló kiállításokat rendeznek, évről évre bemutatják a nagyközönség számára a legkorszerűbb technikát, amivel a tűzoltók szerte a világon védhetik életünket, értékeinket. A szekszárdi kezdeményezést a tűzoltóság országos parancsnokságán szívesen fogadták, az együttműködés eredménye az I. Nemzetközi Flórián Vásár, amelyet néhány napig még megtekinthetnek kedves olvasóink a Gemenc Expo tavaszi vására keretében. A szakkiállítások általában kisebb-nagyobb szakmai közönséget vonzanak, a tűzoltótechnikai kiállítás viszont bármelyikünk számára szolgálhat információkkal. Egyáltalán nem közömbös, hogy a bennünket óvó tűzoltók miért IFA-kal dolgoznak, amikor van többek között Mercedes is; hogy a kisebb települések tűzoltószertára miért olyan amilyen, amikor szinte univerzálisnak tekinthető autó is kapható - s a feladathoz mérve azt merem írni, hogy mindöszsze 8 millió forintért -, amely egy kisebb városban egymagában kitűnő segítség az első teendők végrehajtásához. A nagyobb települések, körzeti feladatokat megoldó tűzoltóságok egy közepes járművet 15 millió forintért, egy emelőkosarasat 40 millióért, egy komolyabb darut - gondoljunk arra, hogy a tűzoltás messze nem az egyetlen feladatuk - 60 millióért tud(ná)nak beszerezni. Többnyire fl nincs miből. Flórián a tűzoltók védőszentje, napját negyven évig nem ünnepelték. Idén rendezvénysorozatot tartanak az ő és a mai Flóriánok tiszteletére, áldozatos munkájuknak és a követelményektől elmaradó felszerelésüknek a nagyközönséggel való megismertetésére. A programsorozat nyitánya még tart Szekszárdon, a Gemenc Expón. Az Iposz szorosabb partnerkapcsolatot kezdeményez Szekszárd város képviselő-testületének csütörtöki ülésén a megvitatásra kerülő témák egyike volt a város vállalkozóinak helyzete. Az Iposz és a Kisosz által készített beszámolóról, a kisvállalkozók javaslatairól Módos Istvántól, a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület elnökétől kértünk az ülést megelőzően informá- ' ciót. - Az előterjesztésben az eddigieknél szorosabb, élőbb partnerkapcsolatot ajánlunk az önkormányzatnak, a képviselő-testületnek. Ott szeretnénk lenni azoknál a döntéseknél, ahol a kisvállalkozókat érintő döntések születnek - mondja az ipartestület elnöke. Aligha kell indokolni, hogy a jó együttműködés mind a szolgáltató és adózó vállalkozóknak, mind a környezetüketjelentő városnak érdeke. Nézzünk egy-két területet, ahol az önkormányzat sokat tehetne a vállalkozók segítése érdekében! Szekszárdon több kihasználatlan terület, az önkormányzat kezelésében lévő, üresen álló és eladhatatlan épület található. Ezek az ingatlanok gyakran infrastruktúrával is fölszereltek. (Példaként említi Módos István a TÁÉV néhány műhelyét.) S vannak vállalkozók, akiknek színvonalas terméke, ahhoz biztos~piaca lenne - de nincs műhelyük, irodájuk, egyéb infrastruktúrájuk. Az Iposz kezdeményezi, hogy az alaposan „megszűrt" és biztos jövőjű kezdő vállalkozók kaphassanak a piaci áraknál alacsonyabb bérleti díjért ingatlant a tevékenységük beindításához, például két évre. Addig - hiszen eleve feltételeztük, hogy jó vállalkozásoknak kell ezt a lehetőséget megadni - gondoskodhatnak saját telephelyről, a felszabadult területre pedig jöhetne egy újabb kezdő, támogatásra szoruló vállalkozó. A vállalkozások egyik neuralgikus pontja a pénzszűke, a hitelhez jutási feltételek, ezen belül is a szükséges fedezet mértéke. Sok, egyébként életképes ötlet bukik meg ennek hiányában. Az ipartestület járhatónak tartaná azt az utat, hogy a megbízható, piacképes, a város számára is fontos vállalkozások részére a hitelhez szükséges fedezet egy részét - például a felét - biztosítsa az önkormányzat. Ennek bizonyára több módja is lehet, egyik ötlet szerint városi ingatlanokra zálogjogot lehetne jegyeztetni. A következő területről szólva Módos úr hangsúlyozza: nincs arról szó, hogy a vállalkozói réteg nem akar adót fizetni. Ök is tudják, hogy a városnak szüksége van bevételre, azonban a terheket szeretnék differenciáltabban elosztani. Kímélnék a kicsiket és kezdőket. Az ő javukra történő megkülönböztetésnek, továbbá a nettó árbevétel után fizetendő 3 ezrelékes iparűzési adó, esetlegesen a kommunális adó mérséklésének forrást találnának. Évente több tízmillió fo^^ rintba kerül a városüzemeltetés és fenntartás. Ezekhez a munkákhoz pályázat útján jutnak a vállalkozók. Aki elnyert egy pályázatot, ami a vállalkozása számára esetleg egész évben, vagy legalábbis hónapokig munkát és jövedelmet ad, az az említett célok finanszírozására visszajuttathatna valamit a város kasszájába. Látható, hogy az előterjesztés részben már meghozott döntések megváltoztatását kezdeményezi - pl. a helyi adók kérdése -, részben a még előttünk álló problémák megoldását egy, az eddigieknél szorosabb partnerkapcsolattal tudja elképzelni. Ehhez természetesen hozzátartozna a képviselők munkájának a vállalkozók részéről való támogatása, a közösen előkészített döntések elfogadtatása. Úgy tűnik, hogy ezt az újfajta együttműködést az érdekképviseleti szervezeteknek kell a jövőben jobban forszírozni. x(Az előterjesztés mellékleteként, ám cseppet sem mellékesen a képviselő-testület elé került egy úgynevezett technológiai centrum kialakításának a terve is. Ennek mibenlétével következő számunkban foglalkozunk.) _ . _ I i