Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-08 / 10. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. MÁRCIUS 15. Első nap a Kolping iskolában Tananyag a főzés, terítés, szervírozás Felszenteléssel egybekötött tanév­nyitót tartottak a héten az új Kolping szakiskolában. Ez az iskola viszontagságokkal teli út után érkezett meg jelenlegi állan­dó helyére a Pázmány tér 4. szám alá. Egy éve kezdték szervezni, és ideiglenes jelleggel a Gyermekek Há­zában kezdte meg működését tavaly szeptember 8-án. Kaptak ugyan épü­letet az önkormányzattól, egy régi ál­talános iskolát, de ez felújításra szo­rult. A renoválásra szükséges össze­get az iskola nem tudta volna előte­remteni. Ekkor az ausburgi Kolping szövetség nyújtotta segítő kezét, és így már megkezdődhettek a munká­latok. Az első kivitelezőtől meg kel­lett válni, hanyagsága miatt, még de­cemberben. A másodikkal már sze­rencséjük volt. A megbízott vállalat két hónapi megfeszített munka után, átadta az épületet. Ez az első ilyen iskola az ország­ban, és minden ellentétes híresztelés­sel szemben nem cselédképzéssel foglalkozik. Érettségizett munkanélkülieknek ad 10 hónapos átképzési lehetőséget, plusz szabadon választott német vagy angol nyelvvizsgát. A hozzájuk for­dulók a vendéglátás minden fogását elsajátíthatják. Főzés, terítés, szerví­rozás, szobaelőkészítés. A másik képzésmód az általános iskola után továbbtanulni szándéko­zó lányoknak nyújt lehetőséget. Ezek a gyerekek az iskola elvégzésével házvezetőnői képesítést kapnak. Az épületbe belépve rögtön szem­betűnik, hogy a tatarozás alapos volt. Katonás rend uralkodik a tantermek­ben. Európai színvonalú konyha áll a tanulók rendelkezésére. A hófehér egyenruhába öltözött fiatalokat mes­terszakács vezeti be a gasztronómia rejtelmeibe. Mindenki nevét a Kol­ping szövetség emblémájával díszített táblácska hirdeti. (U-SA) Fotó: - KAPF1NG£R ­Félresöp örne k 1 50 évet? A mindent változtatni elve... A rendszerváltással egy időben számos intézmény, szervezet sorsa kérdő­jeieződött meg. A fordulatnak áldozatul estek a politikai fogantatású, lát­szatintézmények éppúgy, mint a szakmai célra szerveződött formációk. A minden! megszüntetni és mindent másképp csinálni elve úgy tűnik, utolért két újabb intézményt... Önfenntartó TIT? A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a megalakulása óta eltelt másfél évszázad alatt megélt már rendszer- és kormányváltozásokat. Az idei évben azonban 1870 óta elő­ször, a parlament nem biztosítja az országosan igényelt 100 millió forin­tos költségvetési támogatást. A TIT további sorsáról Temesi Ágnest, a Tolna Megyei Egyesület titkárát kér­deztem. - A megvonás okát nem ismerem. Elmondhatnám, ami ilyenkor több helyen elhangzik, hogy nehéz az or­szág gazdasági helyzete. Ugyanakkor azt gondolom, hogy jóléti társadal­mat nem lehet műveletlen emberek­kel felépíteni. Gondolom, ezt - bár kicsit későn - felismerve, 62 képvise­lő, pártállástól függetlenül aláírás­gyűjtési akciót kezdeményezett, hogy pótkeretből biztosítsák a TIT támo­gatását. A '70-es évektől önfenntar­tásra kellett berendezkednünk, mert a csekély állami támogatás csak kis mértékben biztosította a szervezetek működését. Ezért tartottunk az alap­tevékenységünkbe nem tartozó tan­folyamokat. Megdöbbentő, hogy a kormány mennyire nem fordít figyel­met és anyagi hátteret a művelődés­re, oktatásra és a tudományos tevé­kenységre. Nagy gondnak látom, hogy 8 fős apparátusunkból már csak 5-en va­gyunk, s ha továbbra sem kapunk tá­mogatást, még 2-3 munkatárstól kell megválnunk. Aggasztó, hogy állandó értékek eshetnek áldozatul az éppen soron levő kormány(ok) művelődés­politikájának. így előfordulhat, hogy amit lerombolnak, azt választáson­ként újra építhetjük. - Hogyan tovább? - Fenntartási költségeink kiegészí­tésére támogatásért fordultunk a me­gyei önkormányzathoz, a városoktól pedig támogatást kértünk a területü­kön végzendő tudományos ismeret­terjesztő munkához és a tehetségne­veléshez. Konkrét információim még nincsenek, de több város jelezte segí­tőkészségét. Az ideális az lenne, ha csak a nevünkben jelzettekkel foglal­kozhatnánk: a társadalom- és termé­szettudomány kutatásait, eredmé­nyeit juttathatnánk el valamennyi ré­teghez és korosztályhoz. Ez azonban egyre inkább utópia. Továbbra is részt veszünk az át-és továbbképzésekben, az idegennyelv­oktatásban. Ez utóbbi területen a Magyarországon most beinduló nem­zetközi nyelvvizsgára felkészítő tan­folyamokat szervezzük. E témakör­ben március 11-én 15 órakor a Be­loiannisz utca 1-3. II. emeleti nagy­termében tájékoztatjuk az érdeklődő­ket. Fordító irodánk működése - híj^k csak csekély mértékben is - bevét^^ leinket gyarapítja. - Megszűnhet annyagi okok miatt a TIT? A - Nem. Az egyesület akkor is^W­ben marad, ha nem lesz irodája és fi­zetett munkatársa. Szerencsére sokan vannak, akiknek fontos, hogy a TIT szellemiségét továbbvigyék. Azt gon­dolom, hogy egy félresikerült, átgon­dolatlan lépés nem söpörhet félre 150 évet. Hiszek az arisztotelészi gondo­latban: „Minden ember természete, hogy törekszik a tudásra." Kell-e a Pedagógiai Intézet? Az utóbbi időben sok szó esik, fő­leg szakmai körökben, a Pedagógiai Intézet körüli változásokról. Két éve felhagytak a korábbi felállással, s szolgáltatásaikat nem intézménytípu­sok, hanem feladatkörök szerint vég­zik. Az elmúlt tanév végén megszün­tették az úgymond idejétmúlt szakta­nácsadói rendszert. Még egy év sem telt el azóta, s az intézet újra hallat magáról: február l-jével 9 dolgozó megkezdte felmondási idejének letöl­tését. Az intézkedés hátteréről Wer­ner András, az intézet igazgatója tájé­koztatott.

Next

/
Thumbnails
Contents