Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1991-08-18 / Próbaszám
1991. AUGUSZTUS 18. , SZEKSZÁRDI MSARI4P 7 Történelmi epizódszerep Egy hivatali torma, melyet rendhagyó módon mindössze öt évre hozott létre a történelem, pontosabban a történelmi jelentőségű társadalmi változás. E szerephez méltó szerénységgel - különösebb ünnepség, purparlé és cécó nélkül - nyitotta meg kapuit augusztus 12-én a Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal a Bezerédj utca 10. szám alatti épületben. Mindössze tíz fos apparátus várta a kárrendezésre igényt tartó állampolgárok rohamát. Már az első napok forgalma azt mutatja, hogy lesz dolguk elég. Igaz, hogy konkrét kárrendezési igény egyelőre csak szórványosan érkezik, ám az érdeklődők százával keresik fel a hivatalt. A felvilágosításért kopogtatók nagy száma, az általuk feltett kérdések tartalma és jellege azt tatja, hogy az érintettek sajnos még ^^neglehetősen tájékozatlanok illetve, igen sok még a félreértés a téveszme a törvény értelmezése, a végrehajtására életre hívott hivatal feladata és jogköre, de a praktikus teendők körül is. A legtipikusabb ilyen tévhit, hogy a kárrendezésért folyamodók közül sokan úgy gondolják, jogosultak ugyanannak a földterületnek esetleg ingatlannak a visszaigénylésére, melyeket az 1949 utáni törvénytelenségek során tőlük, vagy szüleiktől elvettek. Erre sajnos csak igen ritkán, a véletlenek szerencsés egybeesésével lesz majd lehetőség. A kárrendezési eljárás során kiadandó kárpótlási jegyekkel ugyanis csak a későbbiekben szakértői bizottságok által kijelölt területeken lehet majd tulajdont szerezni. Ha e terület magába foglalja valakinek az eredeti tulajdonát, akkor ott érvényesítheti elővásálási jogát, (^fe Tájékozódásunk során sokan várjanak olyan mélységű segítséget, mint a konkrét adatlapok kitöltése, vagy akár annak eldöntése, hogy megindítsák-e a kárrendezési eljárást vagy sem. A hivatal munkatársai minden szükséges információt megadnak, ám ilyen mélységig törvényes korlátaik miatt sem vállalkozhatnak a segítségnyújtásra. Tudnak viszont olyan szervezetekről, egyesületekről és vállalkozókról, akik vállalnak ilyen szolgálatot is, így e kérdésekben tudnak iránymutatást adni. Az eddigi tapasztalatok alapján az alábbi cselekvéssort tudják ajánlani a kárrendezésért folyamodóknak; Először is, az igénylő vizsgálja meg, hogy a most igényelhető kárrendezési lehetőségekből melyikkel, melyekkel kíván élni (föld, ingatlan vag\ vállalkozás). Győződjön meg arról, hogy a sérelem 1949 előtt vagy azt kö vetően érte. Ezt követően keresse elő az egykori tulajdonnal kapcsolatos dokumentumokat melyek segítségével az illetékes hivataloktól a szükséges igazolásokat beszerezheti. A földhivatalok szamára egy-egy helyrajzi szám, a levéltáraknak pedig már az államosítás dátuma is elégséges támpont lehet. Az igazolások birtokában töltse ki - a bármely postahivatalban beszerezhető - formanyomtatványokat és adja le a Kárrendezési Hivatalban. Mindezekre az állampolgároknak 90 nap áll rendelkezésükre. Aki ennek önhibájából nem tesz eleget, az később nem érvényesítheti kárigényét. A kárrendezési igényt akkor is javallott időben leadni, ha az még hiányos, hiszen a nyilvántartásba vett - ám még hiánypótlásra visszaadott - kérelmek esetében a 90 napos határidő az ésszerűség határáig kitolható. A Kárrendezési Hivatalt érdemes ilyen esetekben személyesen vagy telefonon (11-711,11-067) megkeresni. Igaz ez akkor is, ha egyébként az előzetes számítások szerint e kis létszámú apparátusnak az elkövetkező, hónapokban mintegy 50-60000 ügyfelet kell maj ellátnia. KIS PÁL ISTVÁN Az a tehet szegény búza mindenről... Nekünk, magyaroknak, már megint pechünk van. Most éppen az, hogy az idén túl sok búzánk termett. Hogy mennyi, azt pontosan még nem tudjuk - mondja Brautigam Konrád, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója - mert eddig a kedvezőtlen időjárási tényezők következtében országos átlagban a búzának csak mintegy hatvan százalékát aratták eddig le, van, ahol még sokkal kevesebbet. - A megyében mi a helyzet? - A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján Tolna megyében mintegy háromszázezer tonna búza terem, ebből a vállalatunk összesen százharmincezer tonna felvásárlására készül, többet nem lesz képes, ha nem változik a jelenlegi helyzet. - S mi lesz a maradék sorsa? - Erre most én is csak azt válaszolhatom, hogy nem tudom. Egyértelmű ugyanis a tendencia, hogy mind a takarmány-felhasználás, mind az őrlési igény csökken, tehát ha exportálni nem tudunk, akkor a vállalatunknak nem kell több búza. Eddig tudomásom szerint Azt beszélik... Lesz újabb cigányvendéglő Azt beszélik, hogy Sárközi József közismertebb nevén Édes - újabb vállalkozásba kezd: megvette az önkormányzattól a volt Mocfa csárdát, s ott építkezik. - Igaz-e a szóbeszéd? - kerestük fel otthonában a vállalkozót. - Igaz, s ezzel régi tervem valósult meg. Ahol most vagyunk, ez panzió volt korábban. Három évi üzemelés • után 1988-ban kellett bezárni, mert zajosnak minősíttetett. Most szintén egy cigányvendéglőt szeretnék megnyitni, panzióval, kamionos pihenővel. Nincs az egész országban, sőt a világon sem még egy cigányvendéglő, úgyhogy én egy kicsit a város büszkeségére is csinálom ezt. Jövő év májusára-júniusára tervezem a nyitást. - A cigányfolklór ápolását is segítené ez a vendéglő? - Hogyne. Úgy tervezem, hogy minden hét végén együtteseket fogadunk az ország minden részéből, ők szolgáltatják vendégeinknek a műsort. Pódiumdíjat természetesen nem szednék. Szeretném, ha mind többen ismernék meg a cigányság táncait, zenéjét. Nálunk ugyanis ezeket nem tanárok tanítják, hanem beleszületünk ebbe, s így hagyományozódik nemzedékről nemzedékre. - A szekszárdi cigánycsoportnak is jó fellépési lehetőség lesz ez. - Igen, habár most nem panaszkodhatnak. Nagyon sikeres műsorokkal járják a megyét, s Norvégiába is meghívást kaptak. - Nem korai még megkérdezni, hogy mi lesz a neve a panziónak? - Természetesen „Édes" lesz a neve. Mi ugyanis tizenhatan voltunk testvérek, s mindenkinek volt egy beceneve. Nekem édesanyám már a születésemkor az „Édes" nevet adta, s ma már így ismernek szerte a világban. A korábbi „Édes"-ben egyébként az amerikai nagykövettől a szovjet attaséig nagyon sokan jártak, megszerették a családias hangulatot. - Összefoglalná sikeres üzletpolitikája lényegét? - Mi nem lopjuk el a vendégtől, ami jár neki. Nem véletlenül mondják, hogy jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint. No és még az is hozzájön, hogy ha én egy lusta ember lennék, akkor a pénzem kamataiból éldegélnék. De akkor mit adnék a népnek? Én segíteni szeretném a várost! Ehhez nem lehet mást hozzátenni; úgy legyen. GFRGF.l.ICS 7. SÓ KA pedig exportkötés egyetlen tonnára sincs, tehát a helyzet nem túl bíztató. - Sehova nem lehet eladni ezt a búzát? - A szomorú az, hogy szinte mindenhova el lehetne, mert eddigi méréseink szerint az idei búzatermés nagy hányada kifejezetten jó minőségűnek mondható. Nyugat-európai ország piacára bejutni szinte teljesen lehetetlen, mert nem is engedélyezik, és a nagyon magas vámtételek miatt egyébként sem lenne rentábilis. Afrikai és közel-keleti államok vennének, de csak nagyon alacsony áron, a szovjet piacra el tudnánk helyezni a teljes felesleg-mennyiséget ami a jelek szerint mintegy egymillióháromszázezer tonnára tehető - az ismert okok miatt azonban ez sem megy. - Mennyi most a világpiaci ár? - Nyolcvan és nyolcvanöt dollár között mozog. Ha ebből leszámolja a termelési költségeket, a tárolást és a szállítást, máris kiderül, hogy,ennyiért nem nagyon éri meg exportálni. (Azt hiszem az is megérne külön egy misét, hogy vajon a MÁV miért kér mondjuk Szekszárdtól Záhonyig egy vagon elszállításáért mintegy húszezer (!) forintot?!) - Mi lesz tehát akkor a megoldás Ön szerint az idei többlet-búzatermésünkkel kapcsolatban? - Erre a választ azt hiszem csak kormányzati szinten lehet megtalálni. Nos, eddig az interjú, amely valóban nem szívderítő tényeket tartalmaz. Ezekről azonban eszembe jut néhány kérdés, amit úgy érzem, feltétlenül fel kell tegyek: - A fejlett gazdasággal bíró országok többségében a kormány szilárdan kezében tartja a gabonapiacot csakúgy, mint a hús- és borpiacot. Nálunk elegánsan kivonul mosván kezeit minden területről, de nem nekik lenne a legföbb feladatuk, hogy a mostani áldatlan helyzetet megpróbálják megoldani? - Ha a búzafelesleg a téeszek nyakán marad, talán több száz is tönkremegy, néhány gabonaforgalmi vállalattal együtt. Csak nem ez a kormány titkolt célja azzal, hogy a sorsukra hagyja őket? - Csak nem úgy ítéli meg a kormány, hogy az országnak nincs szüksége arra a pénzre, amit a több, mint egymillió tonna gabonáért kaphatnánk? - A kormány miért a termelőket teszi felelőssé azért, amiért ennyi búzát termeltek, ahelyett, hogy mindent megtenne az eladásáért? Muszáj megvárni a következő tiltakozó megmozdulást? WÁGNFR DEZSŐ I • M M M I • II M M M • I 11 i ITT PQVSZHOi aSnra D0LG0ZAS : SZÍNES LABOR d MÁSNAPRA A nanra SZEKSZÁRD, KISKORZÓ 3. 1 ^T I 1 Cl kJ I Cl •••••••
