Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1991-09-15 / 3. szám
1991. SZEPTEMBER 15. , SZEKSZÁRDI MSARNAP 7 Rablóhús szalmakrumplival és parkolóval körítve Ez a Kanalovics egy zseni - vélte sokat tapasztalt ismerősöm a Gemenc Expóban tett látogatása után. Bizonyára hasonlókat mondtak legföljebb kevésbé őszintén - azok is, akik a megnyitón úgy tülekedtek, mintha korábban nem is vonták volna kétségbe a vásárszervező vállalkozó ép elmeállapotát. A kiállítók - azok is, akik nem fogalmaztak szuperlatívuszokban - annyit legalább elismertek, hogy ha a gyakorlatlanságból itt-ott adódó hiányosságoktól eltekintünk, akkor igazán jól sikerült minden. En magam leginkább attól estem hasra, hogy mindenre gondoltak. Amire pedig mégsem, azt a személyzet elcsigázott, mégis mindenütt jelenlévő tagjai frissen-gyorsan igyekeztek korrigálni. Komolyabb gond csak ott adódott, ahol magát a „személyzetet" kellett volna „korrigálni". Az étteremben a pocsék - s talán ezért, tapintatból nagyon kicsi adag - ebéd után egy vendég dühösen szólt a pincérhez: az az étel nem ért húsz forintot! Bár nyilván túlzás, amit mond, a pincérfiú ecetért vele. Tudja ő is, de hát nincs szakácsuk (!), fáradjon talán el az úr a Gemenc Hotel éttermébe, ott garantáltan jó a koszt. Ő már csak tudja, az a rendes munkahelye. A kiállítás előtti területen valami borzasztóan primitív tábla adja hírül, hogy az ott fizető parkoló. Ennél már csak az a társaság primitívebb - emellett agresszívek, némelyik kimondottan bunkó - amelyik a parkolási díjat szedi. A megkezdett óra - értsd; 10 perc is óra! Jómagam 20 forintot fizettem, volt aki 25-öt, de egy ismerősömtől 50 forintot akartak bevasalni. Minősíthetetlen stílusban és hangnemben, ezért engedtem meg magamnak az előbbi jelzőket. Ez a Kanalovics, lehet, hogy valóban zseniális vállalkozó. Az „alvállalkozók" némelyike azonban rontja a renoméját... - Rostás Kiállítók mondták... Papa, mama, gyerekek... A kiállítást minden korosztály látogatta, nemre való tekintet nélkül. A férjek türelmetlenül otthagyták az aszszonyt a fliggönyköltemények, a selyemvirágok vagy a csodálatos, ám méregdrága bútorok előtt. A feleségek nem mutattak különösebb érdeklődést az autók, utánfutók és számítógépek világa iránt. Apu-anyu együttes erővel igyekezett elvonszolni csemetéjét a cukorkástól éppúgy, mint a fényesre glancolt kerékpároktól. A közönség minden rétege talált a maga számára látnivalót. És a kiállítók? Ők azt találták-e, amit kerestek? Néhányuktól választ kértem. A győri Gardéniának tetf Ktt az ötlet, hogy vidéki városín is megjelenjenek. Bár a NV -n rendszeresen kiállítanak, iggönyeik, gyönyörű madeiráik, nem ismertek teljes választékban a vásárlóközönség előtt. Itt a vásárlást is lehetővé tették és minden várakozáson felüli volt a forgalom, a részvétel célja mégsem a közvetlen bevétel, hanem a reklám volt. Sikerült. Kovács Zoltán dunafóldvári kisiparos utánfutókat, csónak : és autószállítókat mutatott be. Öt és termékeit ismerik már a környéken, nem annyira a bemutatkozás, mint az eladás, megrendelések gyűjtése volt a célja. Bár hét alkalmazottjának néhány hónapra már előre van munkája, manapság könnyű új embert fölvenni, ha a megrendelések száma úgy kívánja. Termékei „szemtelenül" olcsók, ebben a pénztelen ^Wlágban mégis csak nagyon sok reklámmal lehet eladni őket. Ezért ő olyankor is propagálja termékeit - s a jelenlegi időszak ilyen - amikor bőven van munkája. Célja nem kevesebb, mint fél Magyarországot ellátni utánfutóval. Ehhez maximális segítséget jelentett érzése szerint az expo, már jövő évre is jelezte részvételi szándékát. A Jakon Autó és az Intermotor Baja Kft. közös standján a legkülönfélébb Ford-modellek sorakoztak. Ki vesz Szekszárdon Fordot jóval a millió fölötti áron? - adtam hangot szkepticizmusomnak. A vállalkozások közül többen is tudtam meg. A három dél-dunántúli megyében övék a Ford forgalmazási joga, s Tolna megyében a kezdő lépések egyike a Gemenc Expón való megjelenés, mintegy 25 millió forint értékű áruval. Szekszárd egyébként is szűz terület, ami a 0 km-es autók kínálatát illeti, van tehát mit keresniük. Sikeresnek ítélik a bemutatkozást. A Schwinn-Csepel Kft. standján Schneider Konráddal beszélgetek. Nem elsősorban eladni akartak az oly szép és divatos kerékpárokból, több típusból eleve csak l-l darabot hoztak, a bemutatás szándékával. Az új konstrukciókat kívánták megismertetni a közönséggel, na és a céget is reklámozni. Az érdeklődés igen nagy volt, nemcsak helybeliek, hanem a távolabb lakók részéről is. Mód volt kerékpárjaikat összehasonlítani a konkurenciáéval, s számukra - így ítélik meg - ez is fölért egy reklámmal. -riGemenc Ex-poénok „Széchenyi a legnagyobb magyar(pénz címlet)!" * „Széchenyi három fő műve: a Hitel, Világ, (lóversenv)." * - Mondja miért pont Ön lett a pusztaszemöldöki Széchenyi Alapítvány Kuratóriumának elnöke? - MegCenkeltük. * „Ennek a kormánynak is Bod-dal üthetjük a nvomát." * - Melyik műholdas adó sugároz a Gemenc Expóról? - A „Sky Chanalovics"! Kissé meglepődve hallottam a hírt, miszerint ma Magyarországon már több mint harminckétezer kisvállalkozás működik! E hír azért annyira megdöbbentő, mert ezzel elvileg sikerült a talpára állítani azt a piramist, ami az előző rendszerben a feje tetején állt, s ami hátráltatta a gazdaság fejlődését. Tudniillik a magyar gazdaság rengeteg nagy állami vállalatból állt, s a mozgékony kiszolgáló kis egységek szinte teljesen hiányoztak, ezért volt lomha, s gyors változtatásokra képtelen a magyar ipar, mezőgazdaság éveknek előtte. Itt a Kánaán, kiálthatnék fel, ha nem tudnám, hogy a harminckétezer új egység többsége nem a termelőszférában dolgozik, hanem a szolgáltatásokban, a kereskedelemben. Ott tehát, ahol igaz, hogy igen nagy volt a lemaradásunk, de amely szféra a gazdaság produktivitását, exportképességét nem igazán emeli. S ami még lehűti a lelkesedésemet: tudnivaló, hogy e harminckétezer új vállalat enyhén szólva sem tőkeerős, inkább az ellenkezője igaz rájuk, tehát biztos, hogy rövid időn belül nem válnak a magyar gazdaság igazi hajtóerőivé, hacsak... Hacsak nem köszönt rájuk egy, a mainál lényegesen ösztönzőbb financiális mikroklíma, azaz hacsak nem hagyják őket a mainál jobban gyarapodni, gazdagodni, fejlődni. Erre egyelőre kevés az esély, de a hír azért mégis jó, hiszen az intézményi piramis már helyre billent, most már „csak" azt kell kivárni, hogy a valódi szerepüket töltsék be a gazdaságban: néhány százan nőjenek ki közülük multinacionális cégekké, melyek a gazdaság tartóoszlopaivá válhatnak, a maradék, mondjuk számában megkétszereződve, gazdasági erejében megsokszorozódva a jó értelemben szolgálja ki a többit, s a lakosságot, s biztosítson biztos, európai színvonalú megélhetést tulajdonosainak, dolgozóinak, -wdPIRAMIS » Fotó: Kapfinger