Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-12-15 / 16. szám

1991. DECEMBER 15. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 - Az ember azt viseli el legke­vésbé, ha nem érintkeznek vele, nincs kapcsolata másokkal. A leg­jobb, ha elismerik, szeretik, pozitív simogatást kap az agytörzse ­mondja dr. Fadgyas Ildikó. - Ha ez nem érhető el, akkor inkább szid­ják, de a legrosszabban azt tűri el, ha sehogyan nem viszonyulnak hozzá. Ha tehát iszik az alkoholista, akkor vele foglalkozik a család, a munkahely, az egészségügy - ez az alkoholista játszmanyeresége. A fel­adatunk, hogy ezeket a játszmákat megpróbáljuk elkerülni. Az elméleti fejtegetések után iga­zán nagy kérdés az, hogy a veszé­lyeztetettek milyen széles köre von­ható be. Ez különösen akkor kérdé­ses, ha a doktornő kizárólag az ön­ként vállalt kezelésekről beszél. - A kényszergyógykezelés 1990 februáijában megszűnt (Nagyfa). A szakma leghevesebb tiltakozása el­lenére azonban a kötelezés megma­( radt. Ez a forma pedig nem éri el a kélját. Felnőttnek kell tekinteni az embereket és rájuk bízni, akarnak-e alkoholt fogyasztó magatartásukon változtatni, fel kell ajánlani a gyógy­kezelést. Aki nem akarja, joga van hozzá, hogy igyon, akár annyit, hogy belepusztuljon. Ez alól kivétel, ha az egyén állapota olyan súlyos, hogy krízis, életveszély áll fenn, ilyenkor gyógyító osztályra kell szál­lítani és ha feltisztul, döntésképessé válik, neki kell döntenie. Ha bűnt követ el, feleljen A főorvos megkülönbözteti egyébként a három típust: amikor elkezdte az alkoholfogyasztást vala­milyen problémamegoldás helyett, pótcselekvésként. Ebben a stádium­ban gyógyítható, ha feltárják a prob­lémát és megoldásában segítenek. Minden embernek magának kell el­döntenie, hogy harmóniában van-e önmagával. Ha nem, tudni kellene szakemberhez fordulni. Csakhogy ma még afféle megmosolyogni való úri allűr, ha valaki mondjuk analiti­kushoz fordul segítségért. A társa­dalom mentálhigiénés kultúrájának kellene ehhez nem is kicsit emel­kedni. - Az álmom; egy mentálhigiénés ambulanciát szeretnék létrehozni az alkoholelvonó helyett. Ötmillióval pályáztam a társadalombiztosításnál, nem tudom, mennyit kapok rá. Akár munka után is bejárhatnának ide a betegek egyéni vagy csoportte­rápiára, ez igazi megelőzés lehetne - állítja a szakember. Másként kell bánni a már alko­holfüggőségben lévő betegekkel, számukra néhány évig a teljes absztinencia hozhat eredményt. Vé­gül a harmadik kategóriánál már kezdődő elbutulás, mentális hanyat­lás tapasztalható, általában szociáli­san is leépültek ezek az emberek. Ők betegeknek tekinthetők és ilyen elbánást igényelnek. Az elbánás újabb problémát vet fel. A ma is élő kötelező gyógykeze­lés visszaélésre ad lehetőséget. Jön anyuka és behozatja a férjét, mert részegen tör-zúz, garázdálkodik. A gyógykezelés lesz a büntetés, ahe­lyett, hogy bíróság előtt felelne cse­lekedetéért. Ahelyett, hogy megta­nulná, ha galibát okoz, bűnt követ el, akár részegen is, azért felelnie kell, ugyanúgy, mintha józanul tette volna. A fejlettebb civilizációkban ez így történik. Persze előfordul az is, hogy csa­ládi konfliktusok miatt, más meg­fontolásból hozatja be az „aggódó" feleség hites urát, azután jelentke­zik: itt a kukoricatörés ideje, enged­jék haza... Mennyit szabad? A laikus kérdése persze az: menynyi az elfogadható mennyiség, mennyit lehet inni? Léteznek ugyan átlagszámok (napi 20 gramm, keve­sebb, mint egy üveg sör a nőknél és 60 gramm, két-három üveg sör a férfiaknál), de ezek hamisak. Van, aki fél évig napi fél rumot ivott és delíriumot okozott nála, más több litert fogyaszthat következmény nél­kül, halljuk az érvelést. A lényeg: mire használja az egyén az alko­holt? Ha problémamegoldásra, ak­kor kialakulhat a testi-lelki függő­ség. Hasonló a helyzet, csak sokkal gyorsabb a folyamat a gyógyszerek és a drogok esetében. Utóbbi még elvétve jelenik meg Tolna megyé­ben és a doktornő által említett há­rom eset is más nagyvárosokhoz kötődött. A gyógyszerezés és a gyógyszer alkohollal való kombiná­lása széles kört érint - olcsósága és fokozott hatása miatt. A gyógyulás esélye és aránya megint nem egyértelműen megfo­galmazható. A mélyebb érzelmeket érintő pszichoterápiás technikák hozhatnak itt eredményt. Az egy­szerű szerelem sem elég, hogy meg­mentsen egy beteget, ha lehorgony­zott a tudatlanban. Az úgynevezett ősi, „kollektív tudattalan" magyaráz­za, hogy a közösségben, mint pél­dául a gyógyult alkoholisták moz­galma, az USA-ból ideért „Névtelen Alkoholista", mély összetartozást gerjeszt. Vagy ezzel magyarázható a vallásos missziók feltűnően nagy eredményessége. Ezt azonban dr. Fadgyas Ildikó úgy értékeli: „a val­lásos függőséggel nem a személyi­ség felnőtt részét erősítjük. Egy se­reg szabályt fogadunk el, amivel tá­jékozódhatunk a világban." Az ember persze fogódzót keres. Telt házat vonzanak a paramedi­cinák bemutatói, természetgyógyászok, a hétvégi boldogságkurzusok. A doktornő szerint jó módszer az agykontroll, a transzcendentális meditáció, de az hazugság, hogy néhány nap alatt eredményes lehet Az öröm, a boldogság lételeme az embernek, sokféle úton keresi, próbálja elérni. Sőt, a legújabb kutatások szerint még a védekezőké­pesség, az immunrendszer is javul pozitív lelkiállapotban. Csoda hát, hogy olyan régóta vágyakozunk a boldogság kék mada­ra utón ? TAKÁCS ZSUZSA KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents